Lemarad a magyar gazdaság – mesélte a sértett közgazdász. (És közben nem nevette el magát.)

Akár hiszik, akár nem: a magyar gazdaság nem felzárkózik, hanem lemarad a vele egy ligában focizókhoz képest – ezt bírta mondani hazánk egyik legsértettebb közgazdásza, Csaba László a 24.hu-nak. Ám balszerencséjére a valóság és sok más közgazdász ezzel ellentétes álláspontja cáfolja őt, ráadásul a hvg.hu éppen ma a szárnyaló magyar iparról és GDP-növekedésről írt… A Csaba-interjúból egyébként szőrmentén kiderült: azért orrolt meg az Orbán-kormányra, mert 2012-ben – mint tanácsadót – háttérbe szorították. Nyilván véletlen, hogy éppen azóta lát mindent egyre borúsabban…

„A magyar gazdaság lemarad a saját ligájában focizóktól” – ezzel a címmel közölt ma interjút a 24.hu Csaba László közgazdásszal. A címből és a nyitóképen lévő interjúalany savanyú ábrázatából már sejthető, hogy egy „savanyú a szőlő”-típusú, tizenkettő egy tucat ellenzéki szakértősködéshez lesz balszerencsénk. És nem is csalódunk! 

A riporter szembesítette Csabát, hogy miközben 2002 és 2010 között 53-ról 82 százalékra emelkedett az államadósság, folyton magas volt az költségvetési hiány, addig az Orbán-kormány csökkentette az adósságot, és a hiányt is három százalék alatt tartja. Erre a közgazdász a következőket mondta:

2012-től a külső környezet páratlanul kedvezővé vált, ami lehetőséget kínált arra, hogy a belgazdaságban a költségvetési fegyelem, az infláció elleni küzdelem és a munkahelyteremtés kerüljön előtérbe. Emellett jelentős, időnként a nemzeti termék 4 százalékát is meghaladó uniós forrás, valamint még ezt is meghaladó egyoldalú átutalás érkezett a külföldön dolgozó mintegy félmillió állampolgártól.

Forrás: Facebook

Világos: tehát a külső környezet és az unió jósága az oka mindennek… Arra persze nem tért ki, hogy mennyi pénzt, profitot visznek ki az országból az uniós cégek. Érdekes, a brüsszelita, globalista érdekek mentén szakértősködő közgazdászok mindig csak azt figyelik, ami bejön – azt már nem, ami kimegy… A beszélgetés ezután is hasonló mederben folytatódott. Az újságíró gazdasági mutatókat sorolt, mire a közgazdász mindenről elmagyarázta, az igazából nem is a kormány teljesítményének köszönhető. Például a jegybanki alapkamat csökkentése (ami rengeteg pénzzel gazdagította Magyarországot) sem a kormány vagy a jegybank, hanem a „globális pénzpiac” érdeme. Az alacsony infláció pedig „jórészt egyszeri tényezők, így az államilag diktált rezsicsökkentés, az alacsony olajárak és a 2017-ig visszafogott bérpolitika hatása” – elmélkedett Csaba. 

Forrás: KSH/portfolio.hu

Természetesen, arra is talált magyarázatot, miért csökkent döbbenetes mértékben a munkanélküliség, és dönt rekordokat a foglalkoztatottság. Egyrészt a növekedés miatt, másrészt, mert a munkavállalók egytizede külföldön él, harmadszor pedig a közmunka miatt. Csaba László az önhittek gőgjével nyilatkoztatja ki, hogy „százezrek” dolgoznak közmunkásként – ezzel viszont csak azt bizonyítja, hogy nincs tisztában a pontos számokkal. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint ugyanis 125 ezerre csökkent a közmunkások száma, tehát szó sincs „százezrekről”. Ráadásul nem ez a 125 ezer közmunkás az oka, hogy a munkanélküliség a 2010 előtti több mint tíz százalékról mostanra 3,7-3,6 százalékra csökkent, a foglalkoztatottság pedig 4,5 millióra emelkedett.

Forrás: KSH/portfolio.hu

De a legzseniálisabb magánszámát az ötszázalékos gazdasági növekedés kapcsán adja elő a Corvinus egyetemi tanára:

A magyar gazdaság minden nemzetközi egybevetés, így az EU statisztika szerint is nem fölzárkózik, hanem lemarad az olyan, vele egy ligában focizókhoz képest, mint Észtország, Szlovákia, Lengyelország. Románia pedig öles léptekkel közelít hozzánk.

Ez annyira jó, hogy nincs is mit hozzátenni. Talán csak annyit: ez a gondolatsor önmaga paródiája. Ezután Csaba László egy kis önkaserolás gyanánt megemlíti, hogy a közelmúltban jelent meg a könyve, amelyben leírta, mi a bajok oka. Az, hogy az elmúlt évtizedben elmaradtak a hosszútávú hasznot hozó lépések, például az OKTATÁS, az EGÉSZSÉGÜGY, a környezetvédelem és a területfejlesztés terén. Tehát ismételjük el még egyszer, hiszen nem hallottuk elégszer ellenzékünktől az elmúlt években: oktatás-egészségügy, oktatás-egészségügy...

Háttérbe szorult

A riportert dicséri, hogy föltette az interjú legfontosabb kérdését Csabának: mi az oka, hogy Orbán Viktor hívéből, tanácsadójából a bírálójává vált 2012 után. Erre azt felelte:

2012 júliusában a közvetlen gazdasági válság elmúlt, a kormányzat irányt váltott. Korábban meghatározónak tűnő emberek, mint Navracsics Tibor helyettes kormányfő, Járai Zsigmond pénzügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Bod Péter Ákos jegybankelnök, Pokorni Zoltán pártelnök és frakcióvezető, valamint a régi Fidesz szellemi köréhez tartozók közül sokan mások háttérbe szorultak, és velem együtt kikerültek a belső körből. Többségük fegyelmezetten hallgat, mások, köztük én, mondjuk a magunkét, kevés eredménnyel. 

Értjük. Tehát háttérbe szorult. A következtetést természetesen ő nem mondja ki, de mi kimondhatjuk helyette: sértett, duzzogó ember lett, aki „szakértés” címén mindent elkövet, hogy a kormány érdemeit elbagatellizálja, hibáit felnagyítsa. Ezt láttuk ebben az interjúban is. Unalmas!

Eközben a valóság

Még szerencse, hogy ugyancsak a mai napon a hvg.hu-n megjelent (megjelenhetett) egy olyan cikkecske, amelyből viszont – érdekes módon – az derül ki, amit minden józan (nem sértett) szakértő is mond évek óta: a magyar ipar (és a magyar gazdaság is) nagyon jól teljesít. Néhány idézet a cikkből:

Másfél éve nem volt akkora a növekedés, mint most. Az autóipar a tavalyi problémák után magára talált, és az egész gazdaságot felpörgeti. 2019 márciusában az ipari termelés volumene 8,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a KSH. Ekkora növekedést utoljára 2017 októberében mértek. Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta az adatot: még nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt a már eddig is meglepetést meglepetésre halmozó magyar ipar. A tavalyi autóipari problémáknak már nyoma sincs. Az elemző szerint az, hogy az első negyedévben 2018 első három hónapjához képest 6,2 százalékos volt a növekedés, elsősorban az autógyártás újbóli fellendülésének köszönhető, ez pedig az exportot és ezen keresztül a folyó fizetési mérleg javulását is jelentősen támogatja. Így aztán maradhat az 5 százalék körüli GDP-növekedés az év elején.

Hogy Csaba László (vagy éppen Bod Péter Ákos, Mellár Tamás) éppen aktuális „szakértése” nincs összhangban a valósággal, vagy a függetlenségüket megőrző, józan közgazdászok derűlátó elemzéseivel, az nem véletlen. A sértettség, a mellőzöttség kikezdi az embert, meghajlítja a gerincet, s ilyenkor a tárgyszerűség helyét átveszi a bosszúvágy. Ennek megfelelő mértékben szabad csak komolyan venni őket: semennyire.