Leszbikus, homo- és biszexuális, transznemű és interszexuális menedékkérőkért aggódik a Helsinki Bizottság

A tranzitzónákban vagy a határ menti befogadóállomásokon adnak-e női borotvákat vagy egyéb speciális termékeket a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális menedékkérőknek illetve a nőknek? Ez volt az egyik kardinális kérdése a Soros György által is támogatott Helsinki Bizottságnak abban a levélben, amelyet a Karitatív Tanácsnak juttattak el. A Magyar Idők birtokába került közérdekű adatkérésben többek között arról is érdeklődtek az NGO szakértői, hogy a tranzitzónában dolgozó karitatív szervezetek tapasztalata szerint mire lenne még szükségük a nő és az LMBTI kérelmezőknek, és milyen speciális szolgáltatásokkal segítik az ilyen migránsokat. Kapnak-e az adományok között például a már említett borotvákon kívül tisztasági betétet vagy terhesruhát a Karitatív Tanács tagjaitól, a Katolikus Karitásztól, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettől, a Baptista Segélyszolgálattól, a Magyar Vöröskereszttől és a Magyar Református Szeretetszolgálattól.

A Helsinki Bizottság a levelében arra hivatkozott, hogy a Nemzetközi Mentési Bizottsággal kutatást végez, amelynek célja, hogy feltérképezze a sérülékeny, ezen belül a nő és az LMBTI menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek befogadási körülmé­nyeit, valamint az integrációjukhoz nyújtott segítséget. A Nemzetközi Mentési Bizottság elnöke az a David Miliband, aki 2007 és 2010 között Gordon Brown brit kormányfő külügyminisztere volt, nemrég pedig úgy nyilatkozott: az Európai Unió tagországainak legalább 540 ezer menekültet kellene befogadniuk szegény országokból. Szerinte Európának két választása van: elfogadni az ille­gális migrációt, vagy olyan útvonalakat kialakítani, amelyek lehetővé is teszik a migrációt.

Keresztény segélyszervezetektől várják a sokasodó nemi identitások pátyolgatását

Provokációnak tűnik, hogy épp a keresztény segélyszervezeteknél kérdeznek rá a nők mellett egy speciá­lis nemi identitású réteg kiszolgálására. Ennek megfelelő választ is kapott a Helsinki Bizottság levelét jegyző Gyulai Gábor menekültügyi programve­zető a Karitatív Tanács elnökétől, Soltész Miklós kereszténydemokrata politikustól. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára jelezte, a szeretetszolgálatok a rendszeres jelenlétükkel a tompai és a röszkei tranzitzónákban, a Vámosszabadiban működő befogadóállomáson, illetve egyéb szükséges helyeken nemi, faji, vallási hovatartozástól függetlenül segítik a rászoruló nőket, gyerekeket, családokat. Soltész Miklós levelében az is szerepel, hogy a karitatív szervezetek munkáját a menekültek ellátásában és segítésében a kormány is támogatja; a Karitatív Tanács alá tartozó szervezeteknek erre egyenként ötvenmillió forint többletforrást nyújtott 2016-ban és 2017-ben.

Gyulai a Magyar Időknek elmondta, hogy a Helsinki Bizottság két évti­zede nyújt ingyenes jogi segítséget a Magyarországon menedéket kérő külföldiek­nek, és kezdettől kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi gyakorlatban különösen sérülékenynek, kiszolgáltatottnak tekintett menedékkérők helyzetére. Mint mondta, a gyermekeket, az egyedülálló nőket, a kínzás, embertelen bánásmód vagy nemi erőszak áldozatait, a fogyatékkal élőket, a leszbikus, meleg, transznemű és interszexuális embereket sokszor a többieknél súlyosabban érintik a menekülés fizikai és lelki nehézségei, és különösen ki vannak téve a súlyos egészségromlás, valamint a bántalmazás, nemi erőszak veszélyének is, ezért speciális, a sérülékenységből fakadó igényeiket szem előtt tartó szolgáltatásokra van szükségük. A Helsinki Bizottság azt kutatja, hogy mindezeket figyelembe vevő ellátást kapnak-e Magyarországon.

magyaridok.hu