A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két oktatója indította el azt a kezdeményezést múlt héten, amelyel a nagy felháborodást kiváltó, vélemények szerrint a CEU ellehetetlenítésére játszó, hat napja elfogadott felsőoktatási törvény módosítása kapcsán szerették volna polgári engedetlenségi akcióval kifejezni nem tetszésüket. Facebookon terjedő szolidarítási akciójukban azt írták, akkor tagadják meg a munkát április 10-től a lex-CEU visszavonásásig, ha legalább 1000 oktató csatlakozik hozzájuk. Vajmi kevesen, mindössze 40-en álltak melléjük, ezért érdeklődés hiányában a nyomásgyakoroló akció elmaradt. De mindeketten csatlakoztak az ELTE ÁJK oktatóinak kezdeményezéséhez, és mától az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetnek, hogy az órákon szó essen a tanítás és a kutatás szabadságáról, a demokrácia fontosságáról, az egyetemi szuverenitás nélkülözhetetlenségéről.
Múlt héten a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének illetve a GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója is felhívást tett közzé a Facebookon. Azt írták,
2017. április 10-étől határozatlan ideig nem vagyok hajlandó ellátni az oktatási, kutatási, adminisztratív, konzulensi és egyéb munkahelyi teendőimet, mindaddig, amíg a magyar országgyűlés vissza nem vonja a lex CEU néven elhíresült törvényt.
Az akció feltételéül elengedő számú csatlakozót szabtak: egyik már 200 támogató oktatóval megtagadta volna a munkát, másikuknál 1000 fő volt a kikötés. Végül azonban, minösszesen 40-en vállaltak közösséget a szolidarítési akcióval, amely így érdeklődés hiányában elmaradt.
Pintér Dániel Gergő azt írja, a poszt egyik kommentjére válaszolva állítja, tudja, azért csak ennyien csatlakoztak a kezdeményezésükhöz, mert az oktatók félnek a retorzióktól, a munkahelyük elvesztésétől. Összegzésében pedig jelzi, mivel nem értek el eredményt, csatlakozik az ELTE ÁJK oktatóinak kezdeményezéséhez:
2017. április 10-étől minden órámon az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetek majd arra, hogy a tanítás és a kutatás szabadságáról, a demokrácia fontosságáról, az egyetemi szuverenitás nélkülözhetetlenségéről beszélgessek a lelkemre csomózott hallgatókkal az iskola falain belül és azokon kívül is.
Azt is hozzáteszi, az elmúlt napok tanulságosak voltak a számára, számos eddig gyümölcsöző munka- és emberi kapcsolata szűnt meg, de nem bánja…
Újra szembesültünk vele, hogy itthon mennyire nincs intézménye a felsőoktatási tiltakozásnak, hogy az ehhez elengedhetetlen csatornák és infrastruktúra teljesen hiányzik. Célszerű volna tehát sürgősen elkezdeni egy, a felsőoktatás érdekeit képviselő, komolyan vehető szakszervezeti háttér kialakítását. Ez nemcsak jóval hatékonyabban koordinálhatná a különböző akciókat, de képes volna egységbe foglalni a felek közötti kommunikációt és érdemben számolna azzal is, hogy mekkora egyéni kockázatvállalást jelent ma Magyarországon egy sztrájk. Most ennyit tudunk tenni, ebben kérjük támogatásotokat. Csatlakozzatok hozzánk – olyan módszert választva, amely a saját oktatási elveitekkel összefér, és a hallgatók jogait, gondolkodását leginkább tiszteletben tartja. Tájékoztassuk egymást a saját egyetemünkön szerveződő tiltakozó akciókról, flashmobokról, s az erős egyetemközi szolidaritás kifejezésével érjük el a lex CEU visszavonását.
Címlapfotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS