„Az Európai Unió tartópilléréül szolgáló uniós jog valójában egy nemzetközi szerződéseken alapuló, szuverén nemzetek által működtetett jogrendszer, ami elviekben politikai okokból nem lehetne felhasználható a tagállamok ellen. Ennek ellenére az európai államok egységesítésére törekvő nemzetek feletti felépítmény gondolata egyre kendőzetlenebbül ölt testet, aminek deklaráltan célja a nemzetek, és ezáltal a nemzeti identitás elnyelése” – olvasható Biró András, a XXI. Század Intézet kutatójának a Látószög blogon megjelent, legújabb írásában.
Brüsszel az elmúlt évek során a lopakodó jogalkotás és a hatáskörelvonás eszközeivel, újonnan pedig a tagállami vétó intézményének eltörlésével igyekszik centralizálni, amely intézkedések egyre leplezetlenebbül az Európai Egyesült Államok megteremtését célozzák. Az európai történelmi példák azonban épp azt mutatják, hogy a többnemzetiségű birodalmak instabilak voltak, mert a belső ellentétek szétfeszítették őket – minderről Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója írt a legújabb tanulmányában. Úgy fogalmazott: napjainkban azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai országok társadalmi kohézióját megszüntető multikulturalizmus katasztrofális következményeinek kezelése még nemzetállami szinten is kihívásokat támaszt. Kifejtette: ebből adódóan egy kulturálisan, etnikailag, nemzetiségileg és mostanra vallásilag is sokszínű európai birodalom egyben tartása minden bizonnyal disztópikus kísérletbe fulladna. Európa felemelkedését, tudományos vívmányait és versenyképességét éppen az őshonos európai nemzetek sokszínűségének, sőt, az egymással versengő államok teljesítményének köszönhette.
Napjainkra az Európai Unió válságspirálba került, ami nyilvánvalóvá teszi a szervezet sürgős reformjának szükségességét. 2005–2006 óta olyan válságok sorozata érte az uniót (gondoljunk csak az alkotmányos, a pénzügyi, a monetáris, a migrációs vagy a koronavírus okozta válságra), amelyek során rendre bebizonyosodott, hogy a föderalizációs álmokat dédelgető unió képtelen a válságkezelésre, és a tagállamok saját hatáskörben meghozott döntései vezettek célra. A brüsszeli elit tagjai azonban nem a túlbürokratizált nemzetek feletti szervezet inkompetenciájában látják a problémát, hanem a tagállami szuverenitásban, amit éppen ezért a lopakodó jogalkotás eszközével próbálnak szisztematikusan csorbítani évek óta.
– fogalmazott. Hozzátette:
Az Európa jövőjéről rendezett nagyszabású konferencia-sorozat (Conference on the Future of Europe) 2021 áprilisa és 2022 májusa között azon üdvözítő célt fogalmazta meg, hogy a tagországok bevonásával zajló „közös gondolkodás” vegye kezdetét az unió közép- és hosszútávú jövőjét, valamint az ennek érdekében végrehajtani kívánt intézményi reformokat illetően. A konferencia azonban nem érte el a kívánt célt, miután egyértelművé tette a brüsszeli elit, hogy csak eszköznek tekinti a kezdeményezést föderalista ambíciói alátámasztására.
Biró András szerint az EU jövőjéről szóló konferencia-sorozat is jól mutatja, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozásán ügyködő „európai jurisztokrácia” rendre különböző praktikákat kénytelen bevetni és a tagállamok állampolgárait megvezetni, mivel az európai birodalom terve még mindig nem hozza lázba az embereket.
Ennek fényében az sem meglepő, hogy a brüsszeli föderalista erők a konferenciát hivatkozási alapként akarják felhasználni saját céljaik érdekében, hiszen az unió centralizációja régóta napirenden lévő kérdés, és ez csak egy újabb lépést jelentene az európai birodalom létrehozása felé. A brüsszeli elefántcsonttorony valóságtól elszakadt elitcsapata mindezt annak ellenére propagálja évtizedek óta, hogy a tagállamok állampolgárai elutasítják az ötletet
– hívta fel a figyelmet. Arról is írt, hogy a kontinentális terjeszkedésben gondolkodó államok közül a Habsburg Birodalom, Jugoszlávia és a Szovjetunió történelmi példája is arra világít rá, hogy mindössze az állami erőszakmonopólium – sokszor könyörtelen – alkalmazásával voltak képesek ideig-óráig egyben tartani az egyébként különálló, ezáltal össze nem illő mozaikokból álló szuperállamot.
Az EU birodalmi ambícióit azon elgondolás fűti, hogy legfőbb vetélytársai, vagyis az Egyesült Államok és Kína is birodalomként viselkednek. Azonban a két szuperhatalom birodalmi önmeghatározása egyrészt történelmi okokra vezethető vissza, másrészt pedig követendő példának sem tekinthetők. Kína felett Damoklész kardjaként lebeg a sokszínűségből fakadó instabilitás következménye, amit csak autokrata hatalomgyakorlással lehet egyben tartani, míg az Egyesült Államok hasonló okok miatt egyre elkerülhetetlenebbül sodródik a polgárháború felé
– írta Biró András. Szavai szerint jelentős különbség, hogy az USA a kezdetektől fogva egy eleve sokszínű, deklaráltan bevándorlóország volt, míg Kínában éppen a többezer éves birodalmi gondolkodásból fakadó „közös identitás” erőltetése eredményezi például a tibetiek és az ujgurok elnyomását napjainkban.
Az analógia annyiban viszont megállja a helyét, hogy a brüsszeli elit – természetesen szofisztikáltabb eszközök felhasználásával – szintén azon ügyködik, hogy egyrészt multikulturálissá tegye az európai nemzeteket, másrészt pedig, hogy az őshonos nemzeteket egy európai birodalomba kényszerítse, akár akaratuk ellenére is. Miután a valós nyelvi, kulturális és közösségi összetartozás-tudattal rendelkező népek a nemzeti identitás hordozói, ezért az sem meglepő, hogy a brüsszeli elit továbbra sem tett le arról, hogy kulturálisan idegen s ezáltal az integrációra képtelen tömegekkel árassza el Európát. A bevándorlás propagálása az egyik legfontosabb eszköz a nemzeti identitások lebontása terén, hiszen ha megszűnnének a nemzetállamok, akkor a sokszínű európai birodalom vágyálma nem ütközne akkora ellenállásba
– fogalmazott.
Annak érdekében, hogy az EU geopolitikai súlya és érdekérvényesítő szerepe erősödni tudjon, egyedül az unió további bővítése – például a Nyugat-Balkán térségében – tudna megoldásul szolgálni
– vélekedik Biró András.
A folyamatos verseny mellett az európai civilizáció olyan alapelemeinek köszönhette felemelkedését, mint a kereszténység, az antikvitás és a népi-nemzeti hagyomány. Ezzel szemben a brüsszeli elit éppen ezen fundamentumok lebontására törekszik minden erejével, hiszen az ezen értékeket védelmező szuverén nemzetállamok útját állják az európai birodalom létrehozásának
– írta. A Látószögblogon megjelent tanulmányban Biró kijelenti: a föderalista erők azóta még magasabb fokozatba kapcsoltak, ám ennek dacára egyre egyértelműbb, hogy csak abban az esetben tudunk egy jobb Európát építeni, amennyiben a nemzetállamok együttműködése a közös érdekeken alapul, nem pedig a brüsszeli elit erőszakos integrációs kísérletein. Éppen ezért elfogadhatatlan – és egyébként végtelenül antidemokratikus is – lenne a tagállami vétó megszüntetése, amely döntés elvenné a nemzetállamoktól a jogot, hogy saját érdekeiket képviseljék.
A fentiekből egyenesen következik, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozása esetén a szuverén nemzetállamok és a nemzeti identitások megszűntetésével végérvényesen megszűnne az a hajtóerő, ami az európai projektet egyedülállóvá és versenyképessé tette. Európa tehát úgy lehet sikeres a jövőben, ahogyan a múltban is volt: a brüsszeli birodalom helyett a nemzetek reneszánszát kell meghirdetnie
– zárja írását Biró András.
A teljes írást a Látószögblogon olvashatja el.
A tanulmányt Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója készítette
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Facebook
Twitter
YouTube
RSS