Ma kezdődik a nagyböjti időszak – A lelki megtisztulás segít megtalálni az utat Krisztushoz
Ma kezdődik a Húsvét előtti negyvennapos böjti időszak, amely idén február 17-re esik. Sok mindenre megtaníthatja a hívő embert ez a pár hét: számvetésre sarkallja, felhívja a figyelmet az élet múlandóságára és kegyelmet kaphat az, aki képes a bűnbánatra. A böjt lényege a Húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A számvetésnek, a lelki egyensúly megtalálásának és a belső kérdések valódi megválaszolásának időszaka a Húsvétot megelőző nagyböjt.
A koronavírus-járvány időszakát akár a nagyböjti időszakhoz is hasonlíthatjuk, hiszen a több, mint egy éve tartó böjt során a társas és szociális kapcsolatok ritkultak, a számvetésre és az életről való gondolkodásra szánt idő pedig megnőtt. A böjtnél régen rossz, ha csupán a trendről szól. Ha valaki azért vállalja, mert más is ezt teszi. Ne divatból együnk kevesebb ételt, vagy mondjunk le húsról, édességről, hanem azért, mert a böjt, akkor éri el valódi célját, ha a fizikai böjt a lelki böjt (=nagytakarítás!) célját mozdítja elő: a belső, lelki megújulás látványos megjelenését.
A böjt valódi célja a lélek megtisztulása
Az igazi elmélyülés és számvetés akkor gazdagíthatja a lelket, ha az ember valóban megbánja nemcsak rossz cselekedeteit, hanem lelki értelemben is megtanulja, hogyan legyen urrá ösztönein és vágyain, ezzel is beteljesítve a böjt egyik valódi célját. Mi is ez? Alázattal viselni a nehézségeket, és hittel, merészséggel, erős tudattal belevágni az új kihívásokba, egyben elfogadni, hogy az elkövetett hibák ellenére néha gyenge és gyarló az ember. A lélek megtisztulása, a harag, a gyűlölet és egyéb negatívumok elengedése, a megbocsátás gyakorlása révén segíthetnek felkészülni Krisztus feltámadására, hiszen a modernnek nevezett ember sokszor elveszettnek, üresnek és kétségbeesettnek érezheti magát, nem találja lelki belső békéjét. Az, hogy mi az igazi érték az Életben, a jóllét mutatja meg, nem a jólét. A lelkiekben gazdag, kiegyensúlyozott jóllét harmóniát és békét nyújt a mindennapokhoz, míg a gazdasági, anyagi értelemben vett jólét sokszor képes kiüresíteni a szíveket.
Szent Máté evangélista szavai mai is aktuálisak:
Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. (...) Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! (Mt, 6,16-18)
Ahhoz, hogy méltó módon tudjuk megélni Krisztus szenvedését, és a Feltámadást ünnepeljük, meg kell tenni az előkészületeket, tehát egyfajta lelki nagytakarítást kell csinálni: jelképesen kidobni és elengedni azt, ami mérgez, ami bánt. Felülemelkedni és megbocsátani, befelé fordulni azonban nem megy minden embernek. Ehhez meg kell újítani a lelket, azért, hogy a Szentlélek beköltözhessen a szívekbe. Ha ez megtörténik, minden egyes cselekedetünket a jószándék vezérli majd és a belső egyensúly kívülről is látszódni fog. A böjt arra is megtaníthat tehát, hogy Krisztusnak tetszően jók legyünk, ez pedig segíteni tud a mindennapok cselekvéseinek boldogulásában.
A jelképes negyven és a csend ereje
Jézus, mielőtt tanítani kezdett volna, negyven napig böjtölt a pusztában. A negyvenes szám többször előfordul a Bibliában: a vízözön is negyven napig tartott és Mózes is negyven napig böjtölt, mielőtt átvette volna a Tízparancsolatot.
Szent Ágoston azt mondta:
A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja, és meggyújtja a tisztaság világosságát.
A koronavírus-járvány tavaly év eleje óta komoly próbatétel elé állítja az embereket, érdemes tehát a böjti időszakot arra használni, hogy kiengesztelődjünk, sokat beszélgessünk szeretteinkkel, átgondoljuk, mik is a valóban értékes dolgok az életünkben. Felülvizsgálni egy vélt, vagy valós rossz döntést nemcsak fizikai, hanem intellektuális értelemben is pozitív hozammal bírhat a jövőben. Ha van is bizonyosfokú félelem a szívünkben, a szeretet segíthet ezeket feloldani, a tiszta lelkiismeret és a valódi bűnbánat, a testi és lelki megújulás pedig új szeleket hozhat. Az elcsendesedés kulcsfontosságú ebben az időszakban, hiszen a nagy dolgok csendben történnek. A valódi dolgok csendben születnek meg, de mi elfelejtjük, milyen is "csendben" lenni. Csendben lenni lelki és intellektuális értelemben. Érdemes ezen dolgozni nagyböjt idején.
Szentmisék hamvazószerdán
A negyvennapos – hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó – böjti időszak ma már mást jelent nemcsak a kultúránkban, hanem egy-egy ember életében is. A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon, a XI. századig például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. A IV. századtól fokozatosan alakult ki, és a VII. század elején vált szokássá a böjtölés, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.
Pannonhalmán ma ökumenikus imádsággal kezdik ezt az időszakot az apátságban 17.30 órától, a járvány miatt fokozott óvintézkedésekkel. A szertartást az apátság YouTube-csatornáján is lehet követni. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konfrencia (MKPK) elnöke pedig 18 órakor Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrál szentmisét hamvazószerda alkalmából.
Forrás: PS; Kiemelt kép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci