Az elmúlt években erőteljesen körvonalazódott, hogy az ellenzéki képviselőknek szinte a lehetetlennel egyenlő az elvárható minimumot megugorniuk parlamenti felszólalásaikban. Az esetleges konstruktív javaslatok megfogalmazásáról pedig nyilván még csak álmodni sem merünk az olyan ellenzékiektől, mint Jakab Péter, Szabó Tímea, Tordai Bence és társaik, akik egyébként ma is gondoskodtak arról, hogy kellően kiverjék a biztosítékot az országgyűlési munkának álcázott kamuzásukkal. A hétfői parlamenti ülésen elhangzottakból gyűjtöttünk egy csokorra valót. (Csak erős idegzetű olvasóinknak ajánlott!)
Az oktatás helyzetéről, a baloldali pártok választási kampányának finanszírozásáról valamint az energiaellátásról és az inflációról is beszéltek a felszólalók a hétfői azonnali kérdések során a parlamentben, ahol a kilakoltatásokról, a hatósági áras tűzifáról, az energiaveszélyhelyzetről és a baloldalnak juttatott támogatásról is beszéltek a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.
Fidesz: a szankciókat a brüsszeli bürokraták erőltették Európára
Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy a gazdasági problémák oka közvetve a háború, közvetlenül pedig a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak – állította a képviselő. A legtöbb országban az energiaárak növekedése közvetett és közvetlen módon is befolyásolja az infláció alakulását – összegzett. Az energiarák a szankciók miatt növekedtek, ezek a növekedések pedig súlyos hatással vannak az élelmiszerárakra – közölte. A szankciókat a brüsszeli bürokraták erőltették Európára, amennyiben megszüntetnék azokat, akkor az árak megfeleződnének és az infláció is jelentősen csökkenne. A szankciók következtében Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett – foglalta össze véleményét. Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország energiabiztonsága egy mindenek felett álló egzisztenciális érdek. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika nem megoldást kínált a kihívásokra, hanem úgy súlyosbította azokat, hogy most már háborús és szankciós gazdasági válságról, háborús és szankciós inflációról, illetve energiaválságról beszélhetünk – jelentette ki. A magyar kormány az energiaellátást biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdésnek tekinti. A magyar diplomácia és a kabinet mindent megtesz, hogy a magyar családok ne érezzék az energiaválságot – emelte ki. Az ország földgázellátása folyamatos, miközben a földgáztározók töltöttsége meghaladja a 75 százalékot – hívta fel a figyelmet. Az pedig, hogy a hazai baloldal gátolja az ország energiaellátásának biztosítását, nem egy újkeletű dolog – tette hozzá. A kormány soha nem fog olyan szankciós javaslatokat támogatni, amelyek veszélybe sodorják az ország energiaellátását, a családokat és a gazdaságot – összegezte véleményét.
Hollik István (KDNP) rámutatott: az ukrajnai háborúnak globális gazdasági hatása van, a szankciós politika háborús inflációt és válságokat idéz elő, Brüsszel ígéretei pedig nem teljesültek. Elmondta, hogy a szankciós politika megítéléséről a parlamentben sem tudnak egyezségre jutni. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára is egyetértett abban, hogy sem a fegyverszállítás, sem a szankciók nem hozzák el a békét. A magyar kormány ugyanakkor úgy látja, hogy csak a béke vethet véget a háborús inflációnak – tette hozzá. Szólt arról, hogy a magyar miniszterelnöknek két fontos eredményt is sikerült kiharcolnia a legújabb szankciókkal kapcsolatban a magyar emberek védelme érdekében, illetve kitért arra, hogy a béke érdekében a kormányfő külön is tárgyalt az uniós csúcson részt vevő nagyobb államok többségével.
Hajnal Miklós (Momentum) köszönetet mondott annak a több száz szülőnek és diáknak, aki a Közép-budai Tankerületi Központnál gyűlt össze hétfőn reggel szolidaritást vállalni a tanárokkal. Szerinte a II. kerület új úton indult el, meghallgatják az emberek problémáit és igyekeznek megoldást találni rájuk.
Jakab Péter (független) szerint a magyar állam lényegében működésképtelenné vált, képtelen megfékezni az inflációt, képtelen megszervezni az intézmények működését.
Jakab Péter fotó: Hatlaczki Balázs
A Nép Pártján Mozgalom a parlament feloszlatását és új választás kiírását követeli – hangoztatta.
Párbeszéd: kilakoltatási moratóriumra van szükség
Jámbor András Imre (Párbeszéd) arról beszélt, hogy megélhetési válság van Magyarországon, az alsó középosztály egyre nehezebb helyzetbe kerül az áremelkedések miatt, és amióta feloldották a kilakoltatási moratóriumot, egyre több kilakoltatásra is sor kerül. A képviselő azt kérte a kormánytól és a kormánypártoktól, hogy hosszabbítsák meg a moratóriumot, amíg a válság tart, és addig ne legyenek kilakoltatások, amíg nem tudják biztosítani az igazságos és jogszerű kilakoltatásokat.
Jámbor András sem volt túl felkészült, még a kérdése is pontatlannak bizonyult
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok nagy számban kezdeményeztek végrehajtást, és ezek az eljárások nem a jelenleg keletkezett követelések behajtását szolgálják, hanem évekkel ezelőtti tartozások miatt elrendelt végrehajtások végső eszközei. Közölte: a kormány az elmúlt két évben kilakoltatási moratóriumot hirdetett, amelyet a veszélyhelyzeti szabályok megszüntetésével oldották fel, de a kormány ezt követően is minden segítséget megadott a nehéz helyzetbe került embereknek, több intézkedést hozott annak érdekében, hogy ne kelljen elhagyniuk a lakásukat. Megjegyezte: ha a végrehajtást kérő eláll a szándékától, leállítják a végrehajtást, így ha a fővárosi kerületi tulajdonosok ezt kérik, nem lesz kilakoltatás.
Répássy Róbert elmondta, két éve kilakoltatási moratórium van érvényben
Mi Hazánk: áfamentes hatósági áras tűzifára van szükség
Apáti István (Mi Hazánk) szerint az élelmiszerárak robbanása miatt lassan luxusnak számít jóllakni, de a fűtés is gondot jelent sokaknak. A képviselő ezért javasolta az áfamentesség bevezetését a hatósági áras tűzifa esetében, és úgy vélte, a fuvardíj összegét is érdemes lenne rögzíteni. Kitért rá: sok kiaknázatlan lehetőség rejlik az erdőkben, több olyan állami erdő van, amelyet nem gondoznak, és sok olyan magántulajdonú erdő is, amelyet már rég ki kellett volna vágni, de az erdőgazdálkodó kérdése tisztázatlan, ezért nem került rá sor. Nagy István agrárminiszter válaszában kifejtette: a hatósági áras tűzifa bevezetése előrelátó döntés volt, a kormány bölcsen belátta, hogy az embereknek biztosítani kell, hogy a megfelelő tüzelő elérhető legyen. Azonban az elszállítás megoldásába a kormány nem akar beleszólni, azt a vevő rendezi – fűzte hozzá. Úgy látja, az elmúlt időben az olcsó energia miatt nem érte meg kitermelni a fát, ezért is maradt meg sok erdő, ahol rendezetlenek a viszonyok, de most, hogy óriási az igény a fára, ezeknek is rendeződni fog a helyzetük.
LMP: miért nem a zöld fordulatról konzultál a kormány?
Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint a kormány egyre több minisztere ismeri fel, hogy elhibázott volt az elmúlt tizenkét év energiapolitikája. Kijelentette azt is, hogy a kabinet nem készült fel az energiaválságra. Azt mondta: az energiaválságot az importált fosszilis energia okozza, attól kellene megszabadulni. Arra kérdezett rá, mit tesz ennek érdekében a kormány, valamint arra, hogy miért nem a zöld fordulatról konzultál a kabinet? Nagy István agrárminiszter visszautasította azt a kijelentést, hogy az energiaválságra nem készült fel a kormány, szerinte tavaly még nem lehetett látni a jelenlegi helyzetet. Leszögezte: nem magyar jelenség mindaz, ami az energiaveszélyhelyzet okán kialakult az országban, azt az elhibázott szankciók váltották ki. Szerinte saját lehetőségeket kell keresni és hatékonyabban kell a zöldenergiát is felhasználni. Azt kérte az ellenzéktől, nyújtsanak segítséget Brüsszelben, hogy az ország megkaphassa azokat a forrásokat, amelyeket az energetikai hálózat fejlesztésére fordítana.
Fidesz: mit kérhettek cserébe a baloldalnak adományozók?
Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy “a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje” több milliárd forintnyi támogatást kapott az Egyesült Államokból a kampányára, ami miatt teljes függőségi viszonyban van a Soros-hálózattal. Hangot adott azon aggályának, hogy a baloldal ezzel kijátszotta a kampányfinanszírozási szabályokat, és júdáspénznek nevezte a támogatást. Azt a kérdést tette fel: mit kérhettek cserébe az adományozók? Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint foglyul ejtették a baloldalt a külföldi megbízók. Kijelentette azt is, hogy a baloldal háborúpárti és szankciópárti politikusai mindent megtesznek, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, még akkor is, amikor Brüsszel már megegyezne. Szerinte nyilvánvaló, hogy a megrendelő kéri ezt tőlük a támogatásért cserébe. Emlékeztetett Kunhalmi Ágnesnek, az MSZP társelnökének szavaira, aki szerint az ellenzék régóta egy szűk elvárásrendszernek próbál megfelelni, amiből ha valaki megpróbál kilépni, azt legyilkolják. Hol itt a diktatúra? – tette fel a kérdést Fürjes Balázs.
DK: miért akarják a betegek és a szakma megkérdezése nélkül átalakítani az egészségügyet?
Komáromi Zoltán (DK) az egészségügy átalakításáról szóló kormányelőterjesztéssel kapcsolatban azt kérdezte, miért gondolja a kormány, hogy a betegek és a szakma nélkül be lehet vezetni egy ilyen horderejű változást. Felidézte, hogy sajtóhírek szerint a Belügyminisztérium az egészségügy átalakításának terveiről nem tart szükségesnek társadalmi egyeztetést, mert annak elfogadásához kiemelt közérdek fűződik. Kifogásolta, hogy a dokumentum előkészítésében a Magyar Orvosi Kamara nem vett részt.
Szerinte a javaslatban érthetetlen és szakmaiatlan dolgok vannak. Közölte, az egészségügyben nem visszafelé mutogatni és magyarázkodni kell, hanem gyógyítani. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, ilyen előterjesztés nem járt a kormány előtt és azt javasolta az ellenzéki politikusnak, ne riogasson olyan dolgokkal, amelyek még a kormány napirendjére sem kerültek fel. Közölte, az előző évekhez képest az egészségügy 233 milliárd forint többlettel gazdálkodhat. Szóvá tette, hogy 2010 előtt a baloldali kormányok bevezették a vizit- és kórházi napidíjat, emellett az az időszak nem az egyeztetésekről szólt. Elmondta, a mostani kormánynak fontosak az egyeztetések, hiszen a kamara javaslata alapján fogadták el az orvosi bértáblát. Jelezte, folytatni fogják a várólisták csökkentését és a béremeléseket.
Momentum: mikor kapnak normális fizetést a tanárok?
Orosz Anna (Momentum) szerint állandósultak a tömeges tiltakozások az oktatás helyzete miatt. Véleménye szerint a Fidesz 2010 óta módszeresen teszi tönkre az oktatást és nem reagál a tüntetésekre. A tüntetők követeléseit tolmácsolva azt kérdezte, mikor vonják vissza a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusainak és a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesének elbocsátását. Mikor állítják vissza a pedagógusok sztrájkjogát? Mikor kapnak normális fizetést a tanárok? – sorolta kérdéseit. Szerinte az, hogy 2010 előtt voltak hibás döntések, nem mentesíti az oktatás helyzete miatti felelőssége alól a mostani kormányt. Ha van pénz megvásárolni a veszteséges Vodafone-t, elkölteni több tízmilliárd forintot propagandára, akkor áldozzanak pénzt a pedagógusokra is – javasolta. Rétvári Bence államtitkár válaszában felidézte, hogy a 2010 előtt a baloldali kormányok pökhendi, lekezelő stílusban beszéltek a pedagógusokkal, a fizetésük csökkentését pedig a hatékonyabb pénzfelhasználással magyarázták. Közölte, a tüntetők alapvető célkitűzésével, a magasabb pedagógusbérekkel egyetértenek. Hozzátette: jövő évre 86 milliárd forint többletet fogadtak el, amelynek jelentős részét pedagógusbéremelésre fordítják. Ennél többet is szeretnének béremelésre fordítani – mondta, úgy folytatva, ennek egyik forrása az lehet, hogy ha már nem kell szankciós felárat fizetni. A másik forrásként az uniós forrásokat jelölte meg.
Jobbik: miért hátráltatják a finn és a svéd NATO-csatlakozást?
Lukács László György (Jobbik) azt kérdezte, miért hátráltatja a magyar törvényhozás kormánypárti többsége a svéd és finn NATO-csatlakozást. Kijelentette: “világos érdekünk”, hogy a NATO erősödjön. Közölte: “a Jobbik, mint konzervatív párt” támogatja a védelmi szövetséget, és fontos, hogy ez a két ország csatlakozhasson hozzá. Az igazi konzervatív a rendben és a biztonságban hisz, és ennek a pártján áll – tette hozzá. A képviselő szerint nincsenek észszerű indokok, amelyekkel ellenezhető lenne ez a kérdés, és ha a kormányoldalon ellenzik, “akkor ez csak azért lehet, mert önök vagy ekkora törökbarátok”, vagy ami még rosszabb, “Moszkvában kifejezetten erre kérték önöket”. Nagy István agrárminiszter úgy válaszolt, hogy Finnország és Svédország csatlakozási szándéka a NATO-hoz üdvözlendő, Európa békéjét és biztonságát szolgálja, és ez Magyarország érdeke is. Fontos, hogy meg tudják őrizni a biztonságot és a békét, mert amint az kockán forog, korábban soha nem látott nehézségek jöhetnek – mutatott rá. Hangsúlyozta: a biztonság erősítése, és az, hogy ez a csatlakozás teljessé váljon, mindenki érdeke. Magyarország semmilyen akadályt nem kíván ez elé gördíteni, mert az az érdeke, hogy ez a csatlakozás sikeresen végbemehessen – magyarázta.
MSZP: az OECD-tagállamok pedagógusainak átlagbérét tekintsék elérendő célnak
Hiller István (MSZP) azt javasolta, hogy a kormány az OECD-tagállamok pedagógusainak átlagbérét tekintse elérendő célnak és ne azt, hogy 2027-re a pedagógusok bére elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Szerinte az utóbbi rossz célkitűzés. Elmondta, 350 milliárd forintba kerülne, hogy a magyar pedagógusok hosszú távon meg lehessenek elégedve a bérükkel. Azt is firtatta, miért teszi a brüsszeli tárgyalásoktól függővé a kormány a pedagógus béremelést. Kijelentette, a magyar pedagógusok bérét a magyar állam központi költségvetéséből kell rendezni. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, nagyon kevés olyan OECD-ország van, ahol a pedagógusok bére a diplomás átlagbér felett van. Hozzátette: a 80 százalékos vállalás az uniós tárgyalásokon merült fel az unió részéről kérésként. Nekünk minden számítás jó, ami a pedagógusok bérét növeli – hangoztatta. Az államtitkár az uniós tárgyalásokról szólva közölte, mindent igyekeznek megtenni, hogy Magyarország a saját forrásait fel tudja használni. Hozzátette: a pedagógusbérekre nemzeti forrásból is szeretnének többet fordítani, de ezt akkor tudják megtenni, ha a szankciókat feloldják.
Mi Hazánk: milyen feladatai vannak a Magyar Államkincstárnak?
Szabadi István (Mi Hazánk) azt sérelmezte, hogy a minisztériumok korábbi ciklusra vonatkozó éves költségvetési beszámolói ügyében közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz, ám annak határidejét kétszer 45 nappal meghosszabbították. Ezért azt kérdezte: a Magyar Államkincstárnak melyek azok a háborús veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatai, amelyek kilencven napig sem teszik lehetővé, hogy a tíz tárca 2018-2021 közötti negyven beszámolójának adatait kinyerjék és továbbítsák. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a szomszédban háború dúl, és egész Európa a szankciókról vitatkozik, miközben energiaválság van. Az államkincstár eközben éppen azon dolgozik, hogy 2,5 millió nyugdíjas megkapja a nyugdíjkiegészítést és a nyugdíjprémiumot, az állami alkalmazottak időben megkapják bérüket, az uniós pályázatok elszámolása és kiutalása megfelelő legyen – mondta.
Fidesz: milyen eredményei vannak az Aktív Magyarország Programnak?
Becsó Zsolt (Fidesz) köszönetet mondott az Aktív Magyarország Programon keresztül az ország turisztikai fellendüléséért folytatott munkáért. Kiemelte: a programnak köszönhetően választókörzetében 34 millió forintból lehetőség nyílt a Somoskői Kirándulóközpont és Erdei Iskola berendezésére és parkosítására, továbbá létrehozták a Digitális Vándor applikációt, amelyben helyet kapott a Novohrad-Nógrád Geopark is. Felszólalásában a program országos eredményeiről érdeklődött Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: az Aktív Település Programban száz bringapark, 26 futókör, 43 mászóterem, 12 görpark fejlesztése mellett nyolc sítanpálya és 13 műjégpálya fejlesztése kezdődött el. Hozzátette: mások mellett 2010 óta több mint 1930 kilométer kerékpárút épült vagy újult meg, a Tisza-tónál kerékpáros hidakat adtak át, a Dunakanyar egyik oldalán már végig lehet biciklizni, és Budapestről a Balatonra is vezet kerékpáros útvonal – sorolta a program folytatását ígérve.
DK: mit tesz a kormány a debreceni iskolák rezsicsökkentéséért?
Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy míg a Debreceni Szakképző Centrum több iskolát készül összevonni a fűtési költségek miatt, addig a “luxus” Debreceni Nemzetközi Iskolát “megvédik” a brutálisan elszabadult rezsiáraktól, ebben az évben az önkormányzat 800 millió forinttal támogatja annak működését. Az ellenzéki politikus azt kérdezte: mit tesz a kormány a debreceni, átlagos iskolák rezsicsökkentése érdekében, és erkölcsileg vállalhatónak tartják-e ezt a fajta “gyalázatos megkülönböztetést”. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt kérte az ellenzéki politikustól, hogy döntse el: hazug propaganda, vagy megvédendő a rezsicsökkentés, illetve hogy még szigorúbb szankciókat követelnek Oroszország ellen, vagy alacsonyabb energiaárakat szeretnének. Kiemelte: a kormány minden iskolát ki fog fűteni 18 vagy 20 fokra.
Novák Előd a nyugdíjpótlékokról érdeklődött
Mi Hazánk: erősíteni kell a háztáji gazdaságokat
Apáti István (Mi Hazánk) szerint az élelmiszer ellátás biztonságát közvetlenül érintő ukrajnai háborús helyzet, az infláció erősödése, az üzemanyagárak jelentős emelkedése és a szélsőséges időjárási körülmények hetven éve nem tapasztalt helyzetet idéztek elő Magyarországon és a kontinensen. Ezért alapvető létszükségletnek, “nemzetbiztonsági érdeknek” nevezte a legkisebb háztáji gazdaságok erősítését. Statisztikai adatokat ismertetve elmondta: tizenhat év alatt egy százalékra csökkent a kis gazdaságok aránya, megváltozott a falukép, különösen az állattartásban. A Mi Hazánk a háztáji gazdaságokat az adminisztrációs terhek csökkentésével, közvetlen természetbeni és anyagi támogatásokkal, valamint szolgáltatások – például piacra jutás – segítésével támogatná.
Nagy István agrárminiszter válaszában úgy fogalmazott: a mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, és egyetértett a háztáji gazdaságok támogatásának szükségességével. Azért, hogy legyen a boltban élelmiszer, nagyon meg kell dolgozni, és az urbanizáció következtében az emberek nagyon elszakadtak a vidék valóságától. Az agrárminiszter arról beszélt: más intézkedések mellett a kormány azonnali hatállyal kis üzemi pályázatokat indított 15 ezer euróval, az önkormányzatokat százmillió forinttal támogatták termelői piacok létesítésére.
DK: kössön békét a kormány a pedagógustársadalommal!
Hegedűs Andrea (DK) úgy fogalmazott: a kormány tizenkét éve időnként a “pedagógusok elé szór pár szem morzsát”, és megpróbálják bebeszélni nekik, hogy mindegyik egy kétkilós vekni. De a pedagógusoknak elegük lett abból, hogy nem tudnak megélni – tette hozzá. Emlékeztetett: az oktatás világnapján Budapest számos iskolájában léptek sztrájkba pedagógusok, vagy folytattak polgári engedetlenséget. Tanárok, diákok és szülők formáltak hatalmas élőláncot, tüntettek és foglalták el a Margit-hidat. Hasonló tiltakozások zajlottak több más városban is – mondta azt kérdezve, mikor akar a kormány békét kötni. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány folyamatosan egyeztet a pedagógusokkal és a 2010 előtti kormányzattal szemben nem használ sértő, lenéző kifejezéseket. Hozzátette: a kormány bért szeretne emelni, jogosnak tartja a pedagógusok követelését. Azon dolgoznak, hogy a szankciós felárakat ha nem kell már kifizetni, akkor azok költségét és az uniós forrásokat is pedagógus béremelésre fordíthassák – jelezte.
LMP: fontosabb a Vodafone felvásárlása, mint az épületszigetelési program?
Bakos Bernadett (LMP) a Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt kérdezte: fontosabb-e a Vodafone felvásárlása, mint az épületszigetelési program, amelyre éppen a társadalom legszegényebb rétegei szorulnának rá. Fónagy János, a gazdaságfejlesztési tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, 2010 óta a kormányzat kiemelt célja a nemzetstratégiai ágazatokban jelentősen növelni, lehetőség szerint többségbe hozni a hazai cégeket; ez az elképzelés most a távközlésben is megvalósulhat ezzel a felvásárlással. Hozzátette: az otthonfelújítással eddig is jelentős energetikai korszerűsítéseket támogattak, 200 ezer család esetében, 400 milliárddal, az Otthon melege programot 70 milliárddal, a napelemes rendszerek kiépítését 200 milliárdos keretösszeggel. Megjegyezte, ha az ellenzék felhagy a szankciós politika támogatásával, egyéb uniós programok is rendelkezésre állnak majd e téren. A tűzifaprogramról érdeklődött egy fideszes képviselő Pócs János (Fidesz) az agrárminisztertől érdeklődött a tűzifaprogram előnyeiről, kiemelve a kormányzat által nyújtott, összesen hatféle, az infláció hatásait ellensúlyozó támogatást. Válaszában Nagy István, a tárca vezetője azt közölte: a program biztonságot kínál, megfizethető áron, megújuló erőforrásból és elegendő mennyiségben mindazoknak, akik fával tudnak fűteni. Jelezte, “rendületlenül zajlik” a lakossági többletigények kielégítése, ma 23,5 ezer köbméternyi fát indítottak útra a megnövekedett lakossági igények kielégítésére, hiszen soha nem látott kereslet jelentkezett a tűzifa iránt. A miniszter kiemelte: az energiaárak emelkedését egyértelműen a szankciók váltották ki, amelyek több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak.
Hollik István (KDNP)
KDNP: mindenkinek lehet munkája, aki dolgozni tud és akar
A munkahelyvédelemről és -teremtésről érdeklődött Földi László (KDNP), fontosnak nevezve, hogy mindenkinek lehet munkája, aki dolgozni tud és akar. Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: sikerült tíz év alatt egymillió munkahelyet létrehozni, nyáron 4,7 millió ember dolgozott, a kormányzat pedig abban bízik, hogy a munkahelyek megvédésével lokális kivétel maradhat az ország a globális és európai recesszióban. Hozzátette: a kormányzat a kis- és középvállalkozásokat segítő, valamint gyármentő programot indít, és ha kell, újabb munkahelyvédelmi akciótervet is elfogadnak. A nemzeti konzultációról kérdezett egy DK-s képviselő Gréczy Zsolt (DK) azt tudakolta a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, miért van szükség a szankciókról szóló nemzeti konzultációra, ha az Orbán-kormány a nyolcadik szankciós csomagot is elfogadta. Válaszában Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: az antidemokratikus hagyományú baloldalnak mindig baja volt az emberek véleményével, és azzal, ha egy politikai erő demokratikusan eljárva kikéri azt. Példaként hozta fel, hogy 2006-ban békés, demokratikus megmozdulásokat fojtott vérbe és elképesztő megtorlás-hadjáratot indított az akkori kormányzat. Hangsúlyozta: Európában a magyar kormány az első, amely megkérdezi polgárait a szankciós politikáról, majd hangsúlyozta, ha a magyar kifogások nélkül szavazták volna meg a brüsszeli szankciókat, ma nem jönne orosz olaj, gáz az országba, és az atomenergia bojkottjáról tárgyalna az Európai Unió.
Jobbik: figyelembe veszik-e a debreceniek érdekeit a kínai akkumulátorgyár építésénél?
Lukács László György (Jobbik) a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai CATL debreceni gyárépítése – amely 221 hektáros területen 9 ezer munkahely létesít – ügyében azt kérdezte: lesz-e széleskörű konzultáció a lakossággal és biztonságban lesz-e a település vízkészlete. Az ellenzéki politikus arról is érdeklődött: hogyan minimalizálható a kínai munkások tömeges érkezése, mert szerinte a gyár miatt érkező kínaiak a város kulturális arculatát is könnyen megváltoztathatják. Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta: nemcsak a debreceniek, egész Magyarország érdekeit figyelembe veszik a 3000 milliárd forint értékű beruházás során. Kiemelte: a teljes környezetvédelmi dokumentáció nyilvános lesz, a kormányhivatal lakossági tájékoztató fórumot is rendez a szakhatóságok és a kérelmező bevonásával. A vízigényről megjegyezte: az a jövőben is kisebb marad, mint a vízkészlet napi utánpótlása, de ezt rendszeresen ellenőrzik majd. Azért is megtesznek mindent, hogy minél nagyobb számban dolgozzanak magyarok a gyárban – tette hozzá az államtitkár.
Az új korrupció elleni hatóság leendő elnökéről, a lakóházak szigeteléséről, a tiltakozó tanárok elbocsátásáról, az önkormányzatok forrásairól, és az árverési szabályok módosításáról is tettek fel kérdéseket a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.
DK: ki lesz a korrupció elleni hatóság elnöke?
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte: ki lesz annak az új, korrupció elleni Integritás Hatóságnak az elnöke, amelyet a kormány az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében hoz létre. Hozzátette: az erről szóló törvényt Rogán Antal készítette elő, elnökére a “fideszes számvevőszéki elnök” tesz javaslatot, majd a “fideszes köztársasági elnök” nevezi ki. Megjegyezte: a DK szerint a hatóság szellemiségéhez Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István illene a legjobban, de az is megfontolandó, hogy esetleg a költségvetési csalással vádolt Simonka György kapjon lehetőséget kapjon, hiszen “kivételes rálátása van a korrupcióra”. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára azt válaszolta: miközben a kormány mindent megtesz azért, hogy a magyaroknak járó pénzeket hazahozza, a DK arra törekszik, hogy meghiúsítsa az Európai Bizottsággal való megállapodást, és erre még büszke is. Közölte: az új hatóság elnökét és helyetteseit az ÁSZ elnökének javaslatára 6 évre nevezi ki a köztársasági elnök. Az Európai Bizottság javaslata szerint a jelölteket nyilvános pályázaton, alkalmassági bizottság döntése alapján választják ki – tette hozzá.
MSZP: miért nem támogatja a kormány a lakóházak energetikai korszerűsítését?
Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt: a háztartások fűtésszámlájának emelkedésére a lakóházak szigetelése jelentené a legjobb megoldást. Azt kérdezte: miért állította le a kormány a családi házak, társasházak felújítását érintő pályázati lehetőséget, és miért húzta ki az energia-stratégiából a Kádár-kockák felújítását célzó programot. Koncz Zsófia, az Ipari és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: az elszabadult árakért a háború és a szankciók a felelősek, ugyanakkor a magyar kormány – európai összehasonlításban is kiemelkedő módon – havonta 181 ezer forinttal támogatja a családokat a rezsiköltségekkel összefüggésben. Emellett – folytatta – a kormány tűzifa és barnaszén programot is indított, valamint támogatja a kkv-kat, illetve gyármentő programot készít elő, és ha szükséges akkor munkahelyvédelmi akciótervet is bevezet.
Momentum: ki adta az utasítást a tiltakozó tanárok kirúgására?
Tóth Endre (Momentum) az oktatási rendszer “kőkorszaki” állapotai miatt bírálta a kormányt és azt kérdezte: ki adta az utasítást a tiltakozó tanárok, köztük a Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusainak kirúgására. Hogyan képesek elbocsátani bárkit, pusztán azért, mert fel merte emelni a szavát saját hivatását sújtó megalázó fizetések, és vállalhatatlan munkakörülmények miatt? – tette fel a kérdést. Azt is firtatta, miért nem tárgyal a kormány a szakszervezetekkel a bérrendezésről? Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: kormány folyamatosan tárgyal a pedagógusok érdekképviseleteivel. Hangsúlyozta: az elmúlt években az egyik legnagyobb korszerűsítési program zajlott le az iskolákban, a tanárok és az iskolák is számos digitális eszközt kaptak a munkájukhoz, így “kőkorszakról” nem lehet beszélni. Visszautasította azt az állítást is, hogy bárkit azért érne joghátrány, mert véleményt nyilvánít, törvényesen szervezett sztrájkban vagy békés demonstráción vesz részt. Egyetlen ilyen eset sem történt – jelentette ki. Megjegyezte: 2010 előtt volt olyan, hogy az embereket nem engedték békésen demonstrálni.
Jobbik: meddig kell kitartani az önkormányzatoknak?
Varga Ferenc (Jobbik) azzal vádolta a kormányt, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan és tudatosan vonta el a forrásokat az önkormányzatoktól. Szerinte azonban most már “nem tudják szorosabbra húzni a nadrágszíjat”. Azt kérdezte: meddig kell kitartania az önkormányzatoknak, milyen segítségnyújtást tervez a kormány és egységesen kap-e belőle minden település vagy csak azok, akik “közel ülnek a tűzhöz”. Rétvári Bence államtitkár azt mondta: jövőre az önkormányzatok támogatása 102 milliárddal nő, és a települések saját bevételei is emelkednek. A kormány biztosíja az iskolák, a bentlakásos szociális intézmények és a kórházakban működését – jelentette ki.
Párbeszéd: milyen vizsgálatot folytatott az ombudsman az árverési szabályokkal kapcsolatban?
Tordai Bence (Párbeszéd) az alapvető jogok biztosától azt kérdezte: milyen vizsgálatot folytatott az árverési szabályokkal kapcsolatban és tervez-e a törvény miatt az alkotmánybírósághoz fordulni. Szerinte a jogszabály sok visszásságot tartalmaz, szűkítette az adós joggyakorlásának lehetőségét és rendkívüli mértékben csökkentette az ingóságok árverésen megszabható árát, és sem az adós, sem a végrehajtást kérő érdekeit nem szolgálja. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa azt mondta: az árverezés szabályait érintő ombudsmani vizsgálat folyamatban van, a jelentés kibocsátását megelőzően azonban nem hozhatja nyilvánosságra annak megállapításait.
Mi Hazánk: hányan kapnak kommunista kitüntetésért nyugdíjpótlékot?
Arra várt választ a miniszterelnöktől Novák Előd (MI Hazánk), hányan kapnak kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában azt közölte: egy, az országgyűlés által létrehozott bizottság felülvizsgálta ezeket a juttatásokat, 114 esetben vonták meg a pótlékot. Hozzátette: már a rendszerváltás után átalakították ezeket a nyugdíjakat, majd megemlítette, bizonyos esetekben egyáltalán nem politikai vagy ideológiai alapon, hanem például sportsikerekért állapították meg ezeket a juttatásokat.
DK: Magyarország és az oktatás is bajban van
Barkóczi Balázs (DK) kijelentette, hogy Magyarország és az oktatás is bajban van. Egyre többen és egyre gyakrabban tüntetnek, múlt héten például azért, mert a kormány “cinikusan és felelőtlenül” egy rendőrre bízta az oktatás ügyét – közölte. Jelenleg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, a tanárok közel ötven százaléka ötven év feletti, utánpótlás nincsen, most pedig “önök kirúgják és fenyegetik” a pedagógusokat – fogalmazott a politikus. Bírálatként megjegyezte, hogy a magyar diákok teljesítménye a PISA-teszteken “hasonló görbét ír le, mint a magyar forint árfolyama”. Azonnal vegyék vissza a “jogtalanul” elbocsátott pedagógusokat, a kormány állítsa vissza a tisztességes sztrájkjogot és kezdjen tárgyalni a pedagógusokkal – sorolta követeléseiket.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte, hogy az elmúlt napokban és években több tüntetés is zajlott, de óriási különbség, hogy most mindenki elmondhatja a véleményét “anélkül a veszély nélkül, hogy gumilövedékekkel nézne szembe”. 2010 előtt nem növelték a béreket, hanem csökkentették, nem létrehoztak, hanem felszámoltak álláshelyeket, 15 ezer pedagógust tettek az utcára és közel négyszáz helyen megszüntették az oktatási tevékenységet – emelte ki. Amikor a gazdasági helyzet lehetővé tette, 2012-től a pedagógusoknál zajlott először átfogó béremelési program – hívta fel a figyelmet. A járvány idején és idén januárban is történt béremelés és a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy ezután is lesz béremelés. A kormány vizsgálja a lehetőségét, hogy ennél a béremelési programnál az uniós forrásokat is fel lehessen használni – emlékeztetett az államtitkár
KDNP: a baloldal választási kampányát az Egyesült Államokból finanszírozták
Mihálffy Béla (KDNP) arról beszélt, Márki-Zay Péter egy podcastben elmondta, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) idén nyáron több száz millió forintos támogatást kapott a Soros Györgyhöz köthető Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól és ennek a pénznek a segítségével fizették ki a kampány utolsó számláit. Márki-Zay Péter később pontosította magát, és elárulta, hogy az MMM összesen nyolc, 1,86 milliárd forintnyi dollárnak megfelelő makroadományt kapott – tette hozzá. A hazai baloldal választási kampányát az Egyesült Államokból, végső soron pedig Soros György, “alias dollárpapa” jóvoltából finanszírozták – foglalta össze mondandóját.
Fürjes Balázs államtitkár baloldali politikai korrupcióról beszélt
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az a Márki-Zay Péter kapta a pénzt, aki a baloldali pártok közös miniszterelnökjelöltje volt, és a pénzt az egyesült baloldal költötte el. A politikában nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy valakik nagyvonalúan forintmilliárdokat ajándékoznak a baloldalnak és ezért cserébe nem kérnek semmit – érvelt. Ezt úgy hívják, hogy politikai korrupció, baloldali politikai korrupció – fogalmazott, hozzátéve, úgy tűnik, hogy a baloldali korrupció megakadályozza, hogy súlyos kérdésekben nemzeti egység szülessen. A kormány véleménye az, hogy Magyarország érdeke a béke, míg ezzel szemben a baloldal a háború pártján áll – mondta. A szankciós politika káros, gazdasági károkat okoz egész Európának, ezért a kormány azt mondja, hogy az energiahordozókat semmiképpen ne terheljék szankciók – jelentette ki Fürjes Balázs.
Napirend után Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend utáni felszólalásában arról beszélt, hogy a forint tovább gyengült az euróval és a dollárral szemben, és szerinte a gyenge magyar fizetőeszköz a kormány tudatos politikájának köszönhető. A gyenge forintból fakadó többletterheket a fogyasztóknak, a magyar családoknak kell állniuk – mondta. Varga Ferenc (Jobbik) szerint a kormány semmit nem tesz a szociális válsággal szemben. Először “belerúgtak” a kisvállalkozókba, majd “eltörölték a rezsicsökkentést” – fogalmazott, majd részletezte az energia- és élelmiszerárak jelentős növekedését. Bodó Sándor (Fidesz) a Hajdúszoboszlón megvalósult fejlesztéseket ismertette. Kitért a Leier üzembővítésére, amelyet a magyar kormány is támogatott. A beruházás jól illeszkedik a cég 2015 óta zajló fejlesztési koncepciójába – jegyezte meg. Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a “cigánybűnözés és a politikusbűnözés” visszaszorítása érdekében szükség van a Btk. szigorítására. Közölte, a kifejezések tipikus bűnelkövetési formákat takarnak. Szóvá tette, hogy vonatkozó törvényjavaslata nem kerülhetett az illetékes szakbizottság elé. A felszólalás előtt az elnöklő Lezsák Sándor azt kérte, a címben jelzett szavakat ne használja képviselő, mert az kisebbséget sértő. Novák Előd úgy reagált, tiszteletben tartja az elnök szóhasználatát, azt kéri, az övét is tartsák tiszteletben. Varga Zoltán (DK) szerint a NER-oligarchák hatalmas pénzeket szakítanak a körülöttünk lévő válságból, miközben az emberek többségének a mindennapi megélhetés is gondot okoz. A forint már annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatták, a valutatartalék elfogyott, annyi sincs a kasszában, ami három hónap importjának fedezetére elég – hangoztatta, majd kitért a debreceni oktatási intézmények energiaárak növekedése miatti összevonására, a buszjáratok összevonására.
Hadházy Ákos “stop propaganda ” fotó: Hatlaczki Balázs
A napirend utáni felszólalásokat követően letette a képviselői esküt Hadházy Ákos (független), aki az április 3-i országgyűlési választáson a Momentum képviseletében, az ellenzéki pártok közös jelöltjeként nyert Budapest 8-as számú, zuglói választókerületében.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS