Ma van az apák napja
Az apák napját világszerte más-más napon tartják, Magyarországon azonban ezen a napon, vagyis június 18-án.
Az apák napját Európa katolikus országaiban már a középkorban is ünnepelték, Szent József napján, március 19-én. Számos európai országban, mint például Portugália, Spanyolország vagy Svájc, még mindig március 19-én ünneplik. Az apák napja, mint világünnep, az USA-ból terjedt el, Sonora Smart Dodd kezdeményezésére, aki 1909-ben, miután részt vett egy anyák napi rendezvényen, úgy döntött, hogy az apák is megérdemlik a köszöntést. Dodd édesapja egyedül nevelte fel őt és testvéreit, miután édesanyjuk meghalt szülés közben. Az ünnepnapot 1972-ben ismerte el hivatalosan Richard Nixon amerikai elnök. Az apák napját Magyarországon 1994 óta ünneplik, ekkor indult mozgalom az apák napjának bevezetéséért. Nálunk nincs még akkora hagyománya, mint az anyák napjának, de évről évre nő a népszerűsége.
Fontos az apa jelenléte
Kutatások százai bizonyítják, hogy minél inkább részt vesz egy apa a család életében, a gyerekei annál sikeresebbek lesznek az életben. Az apai jelenlét befolyásolja a gyerek szociális életét, az iskolai osztályzatait és a felnőttként elért sikereit is.
Az apák szerepe a születés percétől kezdve óriási jelentőséggel bír. Több, az édesapák bevonódását vizsgáló kutatás is megállapította, hogy azok a kisbabák, akiknek a gondozásában az apukájuk is részt vesz, sokkal nagyobb érzelmi biztonságban érzik magukat, új helyzetekben sokkal magabiztosabbak és bátrabban fedezik fel a környezetüket. Ahogy nőnek, egyre szociálisabbak, biztonsággal mozognak nagyobb társaságban. Az apukájukkal szoros kapcsolatot ápoló totyogó korú gyerekek sokkal jobb problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, és az IQ-juk is magasabb 3 éves korukra – írja a gyerekszoba.hu.
Az iskolaérettség is hamarabb bekövetkezik náluk, és könnyebben birkóznak meg az abból fakadó stresszel, hogy az egész napot az iskolában kell tölteniük, szemben azokkal a gyerekekkel, akik csak hébe-hóba látják, ráadásul az iskolában is jobban szerepelnek, akikkel az apukájuk is rendszeresen foglalkozik. Egy amerikai tanulmányból kiderült, hogy ezek a kicsik 43%-kal nagyobb eséllyel kapják a legjobb osztályzatot az esetek többségében, és 33%-kal kevesebben szorulnak osztályismétlésre. Felnőttként ezek a gyerekek (fiúk és lányok egyaránt) továbbtanulnak, sikeres karriert építenek, önelfogadóbbak és lelkileg kiegyensúlyozottabbak. Mindemellett toleránsabbak, megértőbbek, sok közeli barátjuk van és hosszú, boldog házasságban élnek.
A Brigham Young Egyetem kutatói úgy találták, hogy az apával eltöltött aprócseprő mindennapi tevékenységek, mint a közös vacsorázás, tévénézés, társasozás vagy a kertben focizás fontosabbak, mint a nagyobb szervezett közös programok vagy utazások, amik persze szintén hozzájárulnak a gyermek egészséges fejlődéséhez. A kutatásban részt vevő gyerekek és édesapák elégedettebbek voltak, és a család is összetartóbbnak bizonyult ott, ahol az apa komolyan részt vett a hétköznapok tevékenységeiben.
Máshogy játszanak a szülők
Ross Parke pszichológus 390 családot követett figyelemmel egy kutatásában, és arra lett figyelmes, hogy a szülők egészen eltérő módon játszanak a gyerekekkel. „Míg az édesapák játékára inkább a kiszámíthatatlanság és az izgalom volt a jellemző, és fizikailag aktívabb tevékenységeket foglalt magába, addig az anyukák szabályozottabb, kiszámíthatóbb keretek között játszottak a kicsikkel.” Gondoljunk csak bele, hogy az apukák nagy része valóban hajlamosabb csikizni, birkózni, huncutkodni a gyerekekkel. „Ami azért fontos, mert ezekből a kicsik megtanulják, hogy hogyan szabályozzák az érzelmeiket és a viselkedésüket. Birkózás közben megtanulják például, hogyan reagáljanak az agresszióra anélkül, hogy elveszítenék az uralmukat az érzelmeik felett” – idézi fel a gyerekszoba.hu portál.
Miközben az anyukák többnyire inkább féltik és óvják a gyerekeiket, az apukák sokkal inkább arra ösztönzik őket, hogy merjenek kockáztatni. Egy amerikai kutatásból kiderült, hogy az apák többsége az akadályok legyőzésére, az idegenekkel való kontaktusra biztatja a gyerekeit. Egy úszásoktatás közben végzett másik kutatás arra a szemléletes felismerésre jutott, hogy míg az édesapák úszás közben inkább a gyerekek mögé álltak és a többiek felé fordították a gyerekeiket, addig az anyukák szemben helyezkedtek el a kicsikkel, hogy tarthassák velük a szemkontaktust.
Habár az anyukák gyakrabban fegyelmeznek, az apukák ebben is keményebb kezűek. „Az apák nem félnek konfrontálódni a gyerekeikkel. Ezzel szemben az anyukák hajlamosabbak magyarázni, szóban érvelni és inkább az érzelmi kötődéssel manipulálni a gyerekek viselkedését. Habár a szülők sokszor nincsenek egy véleményen, mégis ez a kettős hatás együtt sokkal hatékonyabb tud lenni, mint egyik vagy másik külön-külön” – írja Dr. Kyle Pruett és Marsha Kline Pruett közös Partnership Parenting (Társas nevelés – a szerk.) című könyvükben.
Az apa akkor is kulcsfontosságú egy gyermek életében, ha kevesebb időt tölt el vele, mint az anya. Az esetek nagy többségében ugyanis az apák gyerekekkel töltött ideje az intenzív játékról szól: a csikizésről, a birkózásról, a gyerek fel-le dobálásáról. John Gottman pszichológus kutatásai szerint az apa játék közben jellemzően többet érint és kevesebbet beszél. Ez a fizikai kapcsolat pedig rendkívül mélyre jut a kicsik lelkében, így az az édesapa, aki érzelmileg és fizikailag is elérhető, támogató, életre szóló jótékony hatással van gyermekére.
Forrás: PS, gyerekszoba.hu
