Hszi Csin-ping a népmesei okos lányt adta elő Emmanuel Macron francia elnökkel való találkozóján. Mint ismert, a kínai elnök európai körúton van a héten, azonban nem turnézza végig a kontinenst, csak három olyan országot látogat meg, amely országa számára valamilyen jelentős partneri státuszt képvisel: a kontinens katonai szuperhatalmi státuszára ácsingózó Franciaországot, az EU-s együttműködésben kulcsfontosságú hídszerepet betöltő Magyarországot, valamint az infrastrukturális beruházások miatt jelentős Szerbiát. Két partner és egy potenciális rivális került tehát Hszi Csin-ping agendájába, utóbbival kapcsolatban pedig egészen érdekes testtartást vett fel: Macron elnök látszólag elérte, amit akart, Kína pedig gyakorlatilag ezentúl is azt teszi, amit tenni akar. Európai liberálisok számára trigger-figyelmeztetés: Kínával muszáj lesz kompromisszumos politikára berendezkednie a gyengülő gazdaságú Európának.
Gyakorlatilag minden olyat hallott Macron elnök, amit hallani szeretett volna, kérdés azonban, hogy ez változtat-e bármin is. Nagyjából így lehetne összefoglalni a kínai és a francia elnök találkozóját, amelynek során az orosz–ukrán háborún kívül számos gazdasági kérdést is átbeszéltek a felek. Azonban a tárgyalások minőségét jól példázza, hogy míg Vitályos Eszter kormányszóvivő szerint csütörtökön a kínai delegáció mintegy másfél tucat megállapodást ír alá hazánkban, Franciaországban szankciókról és export-import korlátozásokról szóltak az egyeztetések.
Ukrajnával kapcsolatban a kínai vezető megismételte, hogy Kína „szigorúan ellenőrzi” a kettős felhasználású berendezések Oroszországba irányuló exportját. Ugyanakkor ez nem Macron érdeme, a kínaiak a konfliktus kezdete óta ezt az álláspontot hangoztatják. Hszi lényegében leszerelte a Nyugat azon aggodalmát, hogy Kína segítette az orosz gazdaság életben maradásában azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekkel látta el az országot, amelyek a szankciók miatt már nem érhetők el az orosz piacon.
Terítékre került a kérdés, miszerint Kínát azzal vádolják, hogy az ukrajnai háború kapcsán mást tesz, mint amit kommunikál, és mentőövet dob az orosz gazdaságnak. Ennek kapcsán Hszi karcos álláspontot határozott meg és hidegháborús uszításnak minősítette, hogy az Egyesült Államok elítéli az ország Oroszországgal ápolt kapcsolatait.
Ellenezzük, hogy az ukrajnai válságot hibáztatásra, egy harmadik ország rágalmazására és új hidegháború szítására használjuk fel
– mondta Hszi hétfőn.
A sajtónak tett nyilatkozatai során Hszi azt is kijelentette, hogy támogatja a francia elnök „olimpiai fegyverszünetre” vonatkozó felhívását, amely Macron szerint lehetőséget teremthet arra, hogy „a konfliktusok fenntartható megoldásán dolgozzanak a felek a nemzetközi jog teljes tiszteletben tartása mellett”. Ám mivel Oroszország előnyre tett szert az ukrajnai harctéren, és állítólag az ukránok a nyár folyamán ismét offenzívára készülnek, az olimpiai játékok alatti fegyverszünetről szóló szóbeszéd a gyakorlati valóságot tekintve vágyálomnak tűnik.
A gazdasági jellegű egyeztetéseken szintén felemás eredmények születtek az Élysée-palotában. Macron legnagyobb – és gyakorlatilag egyetlen – sikere, hogy Kína feloldja a francia konyakra szimbolikusan kivetetendő védővámot. Azonban a kínai kommunikáció ezzel kapcsolatban is felemás, ők ugyanis azt állítják, hogy Hszi elnök csak a védővámok létjogosultágát kérdőjelezte, explicit módon nem állított olyat, hogy ne kerülne bevezetésre.
Szintén üzenetértékű volt, hogy sem Ursula von der Leyennel, sem Olaf Scholz német kancellárral nem került napirendre találkozó, hiszen ezzel Kína jelezte, nem tekinti partnernek a két politikust. Ezzel nemcsak az EU-nak, de a belső feszültségek alatt megroppanni látszó Németországnak is üzent Kína.
Fotó: MTI/EPA/AFP/Nhac Nguyen
Facebook
Twitter
YouTube
RSS