Félévnyi siker az ideológia és a bürokrácia labirintusában – Ilyen volt a magyar EU-elnökség

Olyan gyorsan elillant az uniós elnökségünk fél éve, hogy mintha tegnap lett volna, amikor elkezdődtek körülötte a brüsszeli hisztik. Az EU-s elnökség nem a látványos sikerekről, zajos változásokról szokott szólni, aki ilyesmit vár tőle, az nagyon nem jó nyomon jár. A Magyarországnak jutó fél év azonban több olyan fejleményt is hozott, amelyek miatt legalább bürokrata berkekben emlékezetes marad, de még lakossági szinten is lesz miért emlegetni. A budai vár Lovardájában rendezett tegnapi konferencián ezeket az eredményeket foglalták össze részletesebben a miniszterelnök után előadást tartó miniszterek.

Megidézték a konferencián Deutsch Tamás ismert mondatát, miszerint önmagunk dicsérete olyan fontos, hogy nem szabad másokra bízni. Eszerint követték egymást a beszédek, a kormány jól láthatóan elégedett az unió élén töltött fél évével, a felsorakoztatott eredmények alapján azonban van rá oka.

A programot Orbán Viktor nyitotta, aki csak röviden beszélt a sikerekről, előadása nagyobb részét tette ki a gazdasági és a külpolitikai jövőnk boncolgatása, a Trump hivatalba lépése által egész más fénytörésbe helyezkedő USA-hoz és a szokásos fénytörésben erőlködő EU-hoz fűződő viszonyunk. Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdése, Dél-kínai-tenger és Tajvan, Grönland és Panama – sorolta a hírekben gyakran szereplő helyszíneket, amelyeket nem csak úgy tetszőlegesen választott ki a szerencsétlenségük, hanem az eddigi világrend végének és a világ átrendeződésének egyértelmű jelei.

Ebben az új világrendben, az új típusú kihívások közepette, a magyar miniszterelnök szövetségesével, Donald Trumppal együtt a nyugati világ átalakítására készül.

Szavai szerint ezt kéne tennie a kudarcot kudarcra halmozó EU-nak is, ám az annak vezetőségében ülő liberális elit teljesen elégedett a most követett iránnyal, és mindent jónak gondol, nem is értik, mi a gond. A magyar elnökség többek között ezen próbált változtatni, ám az EU a kijózanodás helyett még a ráivás szakaszában van – mondta. Közben viszont nemcsak világpolitikai és gazdasági átrendeződésben kell talpon maradni, hanem a nyugati államszervezési modell is megbukott, és mindenhol új erőre kap az EU által háttérbe szorított nemzeti identitás ügye. Mi, magyarok az új világberendezkedés nyertesei akarunk lenni, ebben azonban nem közömbös számunkra, hogy az EU hogy működik – mondta a Brüsszel elfoglalásának második fázisát megnyitó miniszterelnök.

A villanyautó hozza a mi jövőnket is?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányfőhöz hasonlóan a jövőbe tekintett, a jelenlegi gazdaságpolitikák markánsan különböző eredményei mögötti okokat bemutatva.

„A világhatalmak fejlesztőként gondolkodnak a gazdaságról, az EU viszont sehogy se gondolkodik róla”

– foglalta össze pikírten a helyzetet. A miniszter lándzsát tört a világ prosperáló nagyhatalmai, elsősorban Kína útja mellett, de ugyanezen jár az Egyesült Államok is: az EU spórolást célzó fiskális szigorával ellentétben elengedett költségvetési hiány meg államadósság, az ezekből származó pénzt pedig a kutatási–fejlesztési versenyben költik el, és a versenyképesség fokozására fordítják. Magyarország is próbál így tenni, amennyire az EU-s szabályozás ezt engedi, és vannak ennek látható részeredményei – a vállalkozások támogatásának mértékében például elsők vagyunk az EU-ban, szűken előzve az olaszokat és a németeket, és utcahosszal mindenki mást –, de összességében meg van kötve a kezünk.

Nagy Márton (fotó: XXI. Század Intézet)

Nagy Márton szerint a gazdaságunk fókusza most el fog mozdulni az Egyesült Államok felé, ugyanakkor már a legfőbb gazdasági partnerünknek számító Németországban is pislákol a felismerés, hogy az ideológia helyett erőteljesebben kéne foglalkozni a versenyképességgel meg a gazdasági szempontokkal, a digitális és a zöld átállás igencsak forrásigényes feladataival. Mint elmondta, a kurrens ágazatok közül a mesterséges intelligencia és a chipipar a legnagyobbak játéka, Európának és benne Magyarországnak esetleg az űriparban, de főleg az elektromos autók gyártásában van igazán felívelési lehetősége.

Megállítani a lopakodó birodalomépítést, csendes államcsínyt

A magyar EU-elnökség politikai küzdelmeit és eredményeit Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter, valamint Magyar Levente külügyminiszter-helyettes mutatta be. Bóka arról beszélt, hogy az EU belső piacból föderális államkezdeménnyé, értékközösségből hatalmi központtá alakult át, csendes államcsíny zajlik, aláásva a tagállamok belső intézményeit, a polgárok felhatalmazása nélkül.

„Ennek megállítása és visszafordítása a szuverenitást, a jogállamiságot és a demokráciát érintő kérdés. Az európai polgároknak vissza kell venniük az ellenőrzést az európai szervek felett”

– jelentette ki. Elmondta, hogy a magyar EU-elnökség a fékek és ellensúlyok rendszerét jelentette, hiszen a saját szabályaikat, vagyis az átláthatóságot, a jogállamiságot, a korrupcióellenes fellépést kérte számon az uniós szerveken. Mindez azonban kevés az igazi változáshoz – ismerte be –, a rendszer megreformálásához a rendszeren kívülről érkező impulzus, erő kell. Ennek az új erőnek a lehetőségét a magyar elnökség nyitányaként megalapított Patrióták Európáért pártszövetségben látja. Magyar Levente ezután arról beszélt, hogy az EU intézményrendszere számára ismeretlen, hogy a soros elnökség politikai célokat tűz ki, márpedig Orbán Viktor békemissziója, az elnökség átvétele után, néhány nap alatt lefolytatott kijevi, moszkvai, pekingi és washingtoni látogatása az volt. Volt is reakció, az uniós vezetők egymásra licitálva ítélték el, amit csinált, megindult a hiszti, a tüntető távolmaradások a magyar elnökség rendezvényeiről. Aztán a Trump megválasztása utáni EU-csúcsra már mindenki eljött Budapestre, már nyoma sem volt a hősies bojkotthangulatnak – emlékezett vissza.

Magyar Levente (fotó: XXI. Század Intézet)

„Ezt nem fogják a mi javunkra felírni, de ma már nem tabu Európában a békéről és a kommunikációs csatornák nyitva tartásáról beszélni, már nagy tagállamok vezetői is ilyen hangon szólalnak meg”

– jelezte, hogy a békemisszió nem volt eredménytelen, sem hiábavaló, hiszen közelebb vitt a háború lezárásához. Ugyancsak paradigmaváltás történt az illegális migráció ügyében az elmúlt hónapokban: ma már az EU sürgeti, hogy a menekültkérelmek elbírálása idejére ne léphessenek az EU területére az érintettek. Alig nyolc év múltán tehát az EU utolért minket fejben, és legitimálódott a magyar migrációs politika legtöbbet támadott intézkedése is.

Újra napirenden az EU bővítése

A magyar EU-elnökség jelentős eredményeket ért el a bővítés terén is – erről Magyar, továbbá az utána felszólaló Várhelyi Olivér magyar uniós biztos és Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes beszélt. A leglátványosabb eredmény, ami fél évvel korábban nem is látszott megvalósíthatónak, az elnökségi ciklus legvégén, decemberben jött – ahogy Magyar Levente fogalmazott, behoztuk Erdélyt Schengenbe, Erdéllyel együtt pedig Romániát és Bulgáriát is. Rétvári Bence ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ez a két ország hiába teljesített már rég minden feltételt, 13 évet kellett várniuk a bebocsátásra; közben mindkettő betöltötte fél évre az unió elnökségét, de még akkor sem sikerült bejutniuk a határmentes zónába.

A konferencia előadói (fotó: XXI. Század Intézet)

„Mindig volt egy újabb és újabb feltétel. A közép-európaiakkal úgy bánnak, hogy lehet nekik menet közben új feltételeket szabni, meg lehet velük ezt csinálni”

– mutatta be a nyugat-európai hozzáállást. A magyar EU-elnökség e téren elért sikerére alapozva kijelentette, hogy mi, közép-európaiak meg tudjuk érteni egymás problémáit, és ki tudunk állni egymásért, de ha nem fogunk össze, akkor kijátszanak minket egymás ellen.

Az integráció más országokkal is új lendületet kapott: Albániával a magyar elnökség nyitotta meg a csatlakozási tárgyalásokat, Szerbiával kimozdult a holtpontról az évek óta beragadt folyamat, sőt Montenegróval és Moldovával is történt előrelépés. Várhelyi Olivér mindezt a regionálisan tervező, a jelölteket partnerként kezelő, gazdaságilag nagy projektekben gondolkodó magyar bővítési politika eredményeként értékelte. Szavai szerint mostanra jutottunk el oda, hogy nem az a kérdés, lesz-e bővítés, hanem az, hogy mikor. Emlékeztetett rá, hogy a Juncker-bizottság még kategorikusan elutasította a bővítést, és leszögezte, hogy a 2029-ben hivatalba lépő majdani bizottságban már ott kéne lenniük az új tagállamoknak is.