Történelmi filmes programot hirdet a Magyar Nemzeti Filmalap – mondta el Havas Ágnes, a filmalap vezérigazgatója az InfoRádiónak adott kedd esti interjújában. Mivel a magyar nézők igénylik, ezért bátorítani fogják a rendezőket, producereket és forgatókönyvírókat, hogy történelmi filmekkel pályázzanak.
Röstellnivaló, ami filmügyben történik, hiszen a világ minden országában készülnek jobbnál jobb történelmi filmek, ám Magyarországon ezzel még adós a filmszakma
– nyilatkozta korábban a Magyar Időknek Bán János író, a népszerű Hunyadi-regénysorozat szerzője, aki szerint a magyar államnak határozott, tudatos megrendelőként kell fellépnie a kiemelt nemzeti ügynek számító történelmi filmek, televíziós sorozatok területén.
Havas Ágnes az InfoRádióban kedden kifejtette, hogy a magyar nézőket elsősorban a vígjátékok vonzzák, de több történelmi filmet is szeretnének látni, ezért
mi arra buzdítjuk a producereket, rendezőket és forgatókönyvírókat, hogy minél több történelmi témával foglalkozzanak. Eddig is sor került néhányra, és erre büszkék is vagyunk, mert a Saul fia is történelmi témát feszeget, ahogyan az 1945 is, valamint Fekete Ibolya az Anyám és más futóbolondok című történelmi vígjátéka szintén. De mondhatnám a Hajnali lázt vagy bármelyik másik filmet, amely a XX. század történelmében benne van.
Noha a Havas Ágnes által felsorolt filmek általában történelmi vonatkozásúak vagy olyan miliőben játszódnak (Kincsem), a vezérigazgató szerint a magyar nézők hőstörténeteket is látni szeretnének, ezért a filmalap úgy döntött, hogy történelmi filmes programot hirdetnek. Bejelentette, hogy nemrég készült el a pályázati kiírásuk, amelyre leghamarabb szeptemberben lehet pályázni. Mint mondta, minden olyan történelmi témát várnak, amelyre büszkék lehetünk, amely izgalmas, és amelyben feltűnő hősi tett vagy olyan konfliktus van, amely érdekes drámát eredményez, de a jó elbírálásért a filmterven túl látniuk kell benne egy izgalmas központi karaktert, egy jó cselekményvonalat, a dráma fejlődését, amelytől fordulatossá és vonzóvá válik a néző számára.
Hiába vár a közönség, eddig elszabotálták a történelmi hősfilmeket
Eddig rengeteg történelmi film nem nyert támogatást a filmalapnál: Zrínyi Miklósról és Hunyadi Jánosról három-három filmtervet nyújtottak be az utóbbi években, de Bethlen István miniszterelnökről vagy Budapest ostromáról is pályáztak filmtervvel – ám ezeket különböző okok miatt szabotálták vagy elálltak a fejlesztésüktől.
Éveken át minden történelmi filmtervet elfűrészeltek, kettős nyomás van most a filmalapon, ugyanis a közönség egyre artikuláltabban fogalmazza meg az igényét a történelmi filmekre, és a politikai nyomás is érezhetően erősödik. A történelmi filmet ugyanis egyre többen elvárják a magyar filmgyártástól
– reflektált a történelmi filmes program bejelentésére a Magyar Idők filmszakmát jól ismerő névtelen forrása. Szerinte Andy Vajna filmügyi kormánybiztos nagyon szeretné elkerülni azt, hogy az állam más módon oldja meg a helyzetet, ezért kezdte csipkedni magát az ügyben, mivel könnyen előfordulhat az, hogy az állam más csatornákon rendelje meg a magyar történelmi filmeket. A névtelen forrás szerint a filmes szakmában általános megrökönyödést keltett, hogy kik vesznek részt a készülő, állítólag több milliárdos költségvetésű Hunyadi-film előkészítésében, amelynek Szász János lesz a rendezője. Mint kifejtette, ilyen nagy költségvetésű történelmi filmekben nincs tapasztalata a magyar filmiparnak, mert még nem készültek ilyenek. Óriási a nyomás, mert rendkívül komoly várakozás előzi meg a filmet, a kérdés az, hogy tud-e ehhez megfelelő alkotókat találni a filmalap, úgy, hogy a film mondanivalója is rendben legyen.
Forrás: Magyar Idők
Naprózsa
2018-07-27 at 03:52
Igaza van, kedves “a”. Csakhogy az “amatőrök” filmforgatókönyvének elbírálását megint ugyanerre a klikkre bíznák, aztán azok sajátmagukat szavazzák meg. Tapasztalatból mondom…
Ennek kiküszöbölésére az alkotók hozzájárulásával a 1-3 oldalas szinopszisokat (tartalomismertetőket), és némi részletet közzé kell tenni a forgatókönyvekből az interneten, hogy a közönség is bírálhasson.
Dr. Horror
2018-07-27 at 13:04
Naprózsa, szerinted gyakorlatban működne a direkt “közönségbírálat ebben a dologban? Szerintem nem. A forgatókönyvírás kőkemény szakmai dolog, aki nem ért hozzá, az nem is tudja hitelesen bírálni. Azon kívül, nem létezik olyan módszertani (meg semmilyen) eljárás, amivel ilyen “bírálatok” kiértékelhetőek volnának. Ezer oka van ennek.
De szerintem erre totál nincs is szükség egy jól működő filmiparban. És ez most teljesen független attól, az adott film mennyibe kerül, vagy hogy képvisel- e értéket, vagy hogy miről szól, stb.
Nagyon érdekel, mit gondolsz erről, kérlek, írd meg a választ.
Kellemes napot,
H.
a.
2018-07-27 at 20:16
Nem értek egyet. A civil új íróknak mindig kell felületet és lehetőséget biztosítani. Másrészt, ha a szinopszis megfelel a követelményeknek (szekvenciák, stb.) akkor nyugodtan ki lehet tenni a netre, hogy bárki elolvashassa, és mondjuk szavazhasson.
Igan, nagy munka egy könyvet megírni, sokszor több, mint egy évig is eltarthat, sőt. De aki komolyan gondolja, annak lehetőséget kell biztosítani.
a.
2018-07-27 at 20:25
Bocs, tudom, hogy nem tőlem kérdezted, de remélem nem baj, hogy én is leírtam a véleményemet.
A.
a.
2018-07-27 at 20:20
Ez így van…az elbírálást is ugyanazok végzik el… Nem tudom, hogy hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet. Kéne kb. egy teljesen új művészképzés, ha lehet ilyet mondani, bár szerintem a művészetet, az ahhoz való érzéket nem lehet tanítani, az vagy van vagy nincs, hiába költ rá a delikvens milliókat, hogy megkapja a diplomát, ha amúgy nincs meg benne ami kell.
Ez is mint minden, ember függő. Lehetne kitenni a könyveket a netre, de mi garantálná azt, hogy valaki idióta, aki eldönti, hogy miből legyen film, gondol egyet, és tesz a közönség szavazatára, aztán nem arra ad pénzt, amire kéne, csak mert? Vagy pénzt ad, de másképpen vágja tönkre a filmet, rossz szereposztással, az író teljes kizárásával a produkcióból, stb. Nagyon sok ilyen lehetőség van, amit nem lehet szép szóval megoldani, főleg nem az ilyen emberekkel szemben, mint ez a hülye liberálfasiszta bagázs.
Dr. Horror
2018-07-28 at 01:52
Az ilyesmi elbírálására vannak a szakmai lektorok, nem?
a.
2018-07-26 at 20:35
Ez oké, hogy várják a pályázatokat… de azt nem mondta a kedves igazgató asszony, hogy csak és kizárólag azok nyújthatnak be forgatókönyv tervezetet, akik a Filmművészetin végeztek, illetve már résztvettek filmes produkció gyártásában. Ezek meg kik? Ugyanazok, akiktől soha nem várható semmilyen olyan alkotás, amiről a kommentelők itt beszélnek. Vajna nem tett rendet. Rendtételről akkor beszélhetnénk, ha bárki küldhetne be filmtervet, persze lennének követelmények, aminek a pályázatnak meg kell felleni, de ez… ez a rendszer béna.
.alma.
2018-07-26 at 20:08
Nagyon sok kiváló magyar történelmi filmet lehetne készíteni, nemcsak magyarul, hanem angol nyelven is, kifejzetten siker filmre gondolok.
És Orbán Viktorról is szeretnék egy szép filmet, életrajz-jellegűt, politikai munkássága, szónoklatai, cselekedetei, nagyon sok szép magyar tájat bemutatva, valamint a film úgy kedődjön, hogy a várban lakik és dolgozik.
Dr. Horror
2018-07-27 at 01:17
Jól van, köszönjük az értékes megjegyzést, és a kitűnő észrevételt. Hogy a p…ba jön ehhez Orbán?
Dr. Horror
2018-07-26 at 13:12
Kommentkollegák, félreértés ne essék, a sok pénz + ultramodern technika NEM FELTÉTLENÜL EGYENLŐ a legjobb filmekkel, ez attól függ, milyen jellegű az a film, és hol készül. De az biztos, hogy várháborús- hadjáratos történelmi filmet egyszerűen lehetetlen teljes hitelességgel elkészíteni a fentebb említett eszközök hiányában. Még ha – teszem azt – Dél Koreában, Kínában, vagy Oroszországban készül egy OTTANI megaprodukció, melynek a költsége töredéke egy hasonló angolszász filmnek, akkor is, alsó hangon 3-5.milliárd forintos költségvetésről van szó (kb. 12- 15 millió USA dollár, ennyibe került a koreai Tae Guk Gi, vagy az orosz Kilences század).
Szóval ennyi pénz egyszerűeb nincs erre Kelet Európában. A technológiáról nem is beszélve, az sincs meg ehhez.
Jóska
2018-07-26 at 12:43
Megdöbbentő, hogy Árpád fejedelem pozsonyi csatája fel sem merülhet történelmi film témájaként.
Zrínyi Miklósról (mindketten megérdemelnék)lehetne a horvátokkal közösen filmet készíteni, talán nem vesznénk össze azon, hogy milyen nemzetiségűek voltak. Igaz, napjainkban is nem kis erők tevékenykednek, hogy a horvátokat és magyarokat egymás ellen kijátsszák.
Dr. Horror
2018-07-26 at 13:03
A pozsonyi ütközettel az a gond, hogy minimális történelmi forrás van rá – bár, ez filmes szempontból akár még előny is lehetne, hiszen az alkotói szabadság nevében sokszor eltérnek a nagy történelmi filmek egyes részei a valós eseményektől (pl. ha valamit jobban ki akar az alkotó hangsúlyozni).
Amire viszont nagyon részletes, tudományos források vannak, hát pl. az összes magyar vonatkozású hadjárat az Árpád- kortól kezdve. Azért Nagy Lajos is bőven megérne egy ilyen filmet, de ez csdak egy példa.
Horvátokat a magyarok ellen kijátsszák valami nem kis erők? Hát, én az életben nem hallottam még ilyen “háttérerőkről”, melyek napjainkban ezt tennék, de ha teszik is, nulla hatásfokkal…
Egyébként ahogy említettem, a horvát- magyar kooprodukció sem működne a legnagyobb stúdiók technológiája, infrastrukturája, és a legbefolyásosabb producerek kapcsolatai, valamint a nagybefektetők pénze nélkül. Sajnálom, ez van, a legkorszerűbb technika és dögledelmes mennyiségű pénz nélkül ILYEN JELLEGŰ sikerfilmet nem lehet készíteni, és kész.
Dr. Horror
2018-07-26 at 12:38
Jaj, ne már, emberek, hát szerintetek Hunyadi János életét és hadjáratait nem lehetne úgy bemutatni, hogy az BÁRHOL eladható legyen? Nem véletlenül említettem a Gyűrűk ura III. és a Mennyei királyságot. Az átlag európai (vagy bármilyen) nézőnek gőze nincs sem a magyar történelemről, sem a keresztes háborúkról, sem Tolkien fantasz világáról, mégis ez utóbbi kettő így is eladható. A magyar várháborúk is eladhatóak lennének, egyszerűen nem jó a magyar állami érdekképviselet a nagy angolszász filmstúdióknál.
Szóval, a magyar mint olyan, nincs “betiltva”, egyszerűen erről van szó: nem elég jó a mindenkori érdekképviselet (lobbztevékenység, szépen mondva…).
Magyar témájú, és- vagy magyar helyszíneken játszódó amerikai és egyéb sikerfilmek amúgy vannak rendesen, szóval, biztos hogy nem vagyunk “betiltva” (Bogár László sokszor – mondjuk szépen – túloz). De itt – ha jól értettem – Bán János, és a cikk szerzője is, kimondottan az “eladható”, nagyon látványos filmekre gondolt.
Egyszer eljön az ideje ennek is, és akkor az orkokat a törökök fogják “helyettesíteni”, Minas Tirith lesz Nándorfehérvár, Gandalf helyett meg Hunyadi János lesz, 🙂
Tesorina
2018-07-26 at 12:03
Miért nem készítenek filmet Lissák György két fantasztikus
regényéből: az egyik a nagyszerű Az aranykígyó(György barátról szól), a másik az Ókori szerelmek című kiváló mű, az ókori Közel-keleten játszódik
terra
2018-07-26 at 11:41
Végre! Nagyon hiányolom a magyar történelmi témájú filmeket (sorozatokat).
Példát lehet venni a koreaiakról, akik a saját történelmük szinte minden érdekesebb időszakát, a hőseik és királyaik történetét feldolgozták olyan filmsorozatokban, amelyek történelmi szempontból tárgyszerűek és hitelesek, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóak is. Ilyen jellegű filmekre nagy a kereslet és ha van egy első nagy sikerű film, akkor az húzza a többit is. A koreai kultúra iránti nemzetközi érdeklődés és a turizmus fellendülése is nagy részben ezeknek a filmeknek köszönhető.
idirablo
2018-07-26 at 11:32
“a kérdés az, hogy tud-e ehhez megfelelő alkotókat találni a filmalap, úgy, hogy a film mondanivalója is rendben legyen”
—
“legyen tényleg jó forgatókönyv, és ne azt bizonyítsa, hogy valóban tehetségesebbek a balos művészek” (TS)
—
“a kellően felkészült színészek adottak, megfelelő rendező is lenne – gondolom – lenne” (Dr. Horror)
—
Alkotók (forgatókönyvírók, zeneszerzők, digitális képi és hang-effektusok előállításában járatos csapatok), kaszkadőrök, változatos helyszínek – ez még megoldható.
Magyar hagyományaikra, magyar nemességükre büszke, vonzó magyar nők és vitézek felvonultatása, akik jobbágyaik és keresztény hitük önfeláldozó védelmezői voltak? Tartok tőle, hogy városi-libsi színészek karikatúrákat faragnának belőlük, az osztálytársadalmi alapon meghamisított történelemből és irodalomból érettségizett, hitetlen moziba járók mégúgy sem tudnának azonosulni velük.
Előbb talán TV-sorozat kéne, a közönség érzékenyítésére.
Attila
2018-07-26 at 10:56
Noha történelmi léptékű (pozitív) változások történtek a nemzetpolitikában, s reneszánszát éli a nemzet újraegyesítésének gondolata, még tartja magát az, amit Bogár László fogalmazott meg egy műsorban: “Ez a nemzet be van tiltva 1920 óta.” Be van tiltva. Ezért nem győzhet sohasem magyar lány nemzetközi szépségversenyt (noha a legszebbek a magyar nők), ezért kifejezetten csúf minden ún. magyar nemzetközi modell, akit felemeltek, ezért nincs esély sem az Euróvíziós viccparádén sem és sorolhatnánk. Létezik egy légkör és ha hiszünk benne, valóságos akarat is, ami ez ellen hat. De ez változik. A legfontosabb az lenne, hogy a magyar fejekben itthon leomoljanak a szűk korlátok keretei és elhiggyük végre, nekünk is szabad, nekünk is lehet. Ehhez persze kell az is, hogy magyar nemzeti érzelmű emberek foglalják el ezeket a (flmes) döntéshozói pozíciókat…
De legyünk őszinték: a trianoni gyalázat egyszerűen nem hagyja a nemzeti kibontakozást. Mert szinte látjuk, halljuk előre a minőségi oláh hőbörgést, fanyalgást (a tótokéról, stb. ne is beszéljünk), ha mondjuk Hunyadiról és a történelmi Magyar Királyságról film készül.
Meg kéne találni a gyógymódot a térség betegségére, de szinte megoldhatatlan feladat: a tótok, az oláhok olyan szinten deformáltak, hogy visszatéríteni őket a valós történelmi diskurzus és közgondolkodás pályájára egész sor csodaszámba menő politikai változás együttállását feltételezné. A V4-ek és Magyarország erősödése és megbecsültségének emelkedése ezt persze segíti. De ettől még nem változik, ami 1920-ban megtörtént: egy történelmi egységet szabdaltak fel mesterségesen. Majd a tótok bevallják – hát még az oláhok – hogy az identitásuk, amelynek alapja az 1920-as döntés, mind hazugság, ferdítés, de legalábbis deformáció? Visszaadják történelmi városainkat, elkezdik nem tótnak vagy nem oláhnak vallani a magyar történelmi vonatozásainkat?
Egy nagyszabású magyar történelmi film ebbe a beteg közegbe érkezik és ezzel kellene valamit kezdenünk.
Szerintem két út van: vagy beemelni a tótokat a magyar történelembe, az erdélyi oláhokkal egyetemben, vagy százával rájuk zúdítani történelmi filmjeinket, mit sem véve tudomást a lehetséges fanyalgásaikról.
Hosszú lett, de még ezt: Meg kéne érteni valamit a gyarmattartó nyugatiak sikeréből. Zsenik ugyanis. A meghódított, leigázott, kifosaztott, gyarmati sorba taszított népek leszármazói az ő nyelvüket beszélik, filmjeik hősei vagy antihősei, s mégis büszkén vallják magukat az adott országhoz és nemzethez tartozónak. Ehhez persze az is kell, hogy a nyugatiak a történelem kegyeltjei és a nyertes oldal örökös haszonbérlői, míg mi nem. Ha ez utóbbi változna, minden megváltozna. Erős Magyarországot, erős magyar nemzetet!
idirablo
2018-07-26 at 11:47
“beemelni a tótokat a magyar történelembe, az erdélyi oláhokkal egyetemben”
Benne voltak, de csak, mint jobbágyok esetleg határőrök. Az a néhány nemes, akit a magyar király kiemelt közülük, csupán hűbéresévé vált a magyar államszervező erőnek, de sosem alkotott meghatározó többséget!
—
“Egy nagyszabású magyar történelmi film ebbe a beteg közegbe érkezik” – mélyen egyetértek:-\
Rakovszky István
2018-07-26 at 10:50
De ebből az interviewból is lehetne egy filmet csinálni:
http://www.rakovszky.eu/Rako-IWS-Site/A7_SiteRubrics/History/OralHistory/SzktyErzsebet/SzentkeresztyInterview.shtml Oral History ~ Interview #279
De ez a csata is szépen megfilmesíthető lenne:
http://www.rakovszky.eu/Rako-IWS-Motor/A0_TempPage.shtml Epos: The heroic death of Paul de Rakovszky
És ez a korabeli beszámoló Napoleon oroszországi hadjáratáról pedig akár vígjáték lehetne:
http://www.rakovszky.eu/Rako-IWS-Motor/A0_TempPage.shtml Napoleon’s Russian War 1812
Naprózsa
2018-07-26 at 10:11
Egyetértek, kedves Pandorával, mert a közelmúlt kis figurái túlreprezentáltak a filmekben, de nekünk nagy formátumú hősökre van szükségünk, akikre büszkék lehetünk. S akik el tudják mesélni a mi hőstetteinket a nyugati nyeszlett történelem ismeretű polgárai számára úgy, hogy velünk azonosuljanak.
Dráma is kell bele, katarzis, s nem olyan könnyed csatározások mint az átkosban a “Koppányi aga testamentuma”, meg “Hol volt felséged háromtól ötig?” c.hasonló – bár sikeres közönségfilmek voltak. S persze hagyjuk ki a hosszú semmibenéző üresjáratokat, pörögjön az a cselekmény.
Naprózsa
2018-07-26 at 09:57
Nézessük egyből Hunyadi Mátyás történetén keresztül. Kezdődjön a születésével, majd azzal, hogy apja elhagyja a családot, mert toborozza nádorfehérvári harcosokat, aztán a gyász, a gyerekek fogsága, bátyja kivégzése, Duna jegén való megkoronázása 15 évesen!. S végén epilógusként, hogy milyen jelentős király lett, és megvédte Európát az újabb török inváziótól. S persze a pápa rendelete, hogy értü(n)k szól a harang.
Ez azért még hollywoodi mértékkel is eléggé kalandos, nem?
Mindenképpen amerikai koprodukcióban, mert kétlem, hogy magyar rendező meg tudná-e csinálni azon a színvonalon.
Pandora
2018-07-26 at 09:51
Valóban rengeteg film készült a huszadik század egy szegmenséről,nem is ezeket hiányolja a néző,sőt mi több, ezekkel már el is van telve.Azt a vonulatot hiányolja,amit a régi televízióban látott.(Csak kiragadott példa :Zsurzs Éva tv filmjei)Nem a lila önmegvalósítást keresi a reménybeli néző,hanem a szórakoztató,mégis tanulságos mozit. Vajnáék elmentek egyrészt a kommersz irányába,másrészt az úgynevezett fesztivál filmek felé (ezeket csak az ottani közönség és a zsűri nézi meg)Ez utóbbi esetben iszonyú pénzeket dobtak ki az ablakon,de mégsem emlegették a kritikusok az oktatásegészségügyet,mert a kedvenceik költötték el a pénzeket és nyilatkoztak a fesztiválok után a magyarokról ,Magyarországról ,heveny undorral.
TS
2018-07-26 at 09:16
Na persze ha Szász János rendezi, kár a pénzért! Ennek nem Woyzeck-filmnek kell majd lennie.
(Tévedés elkerülése végett: az egy remek “művészfilm”!)
Nézzük_magát_a_dolgot
2018-07-26 at 09:03
Kérdés, hogy pl. Hunyadi életében voltak-e olyan fordulatok, amelyek sikerfilmhez szükségesek. Ha nem vigyázunk, olyasmi születhet, mint volt a Honfoglalás. Elegendő pénz nélkül húsz fős lovascsapatok ide-oda vonulgatása, Árpád vezér tanakodása a legöregebb emberrel a kunyhó kapujában és hasonló világsikerre vivő momentumok. Rengeteg jó történelmi regényünk van, bennük igazi emberi sorsfordulatokkal, amelyek közül nem egy igazi jó filmmé vált a sokat szidott egykori állampárti TV időszakában. Persze az akkori szerény lehetősgeknek megfelelően. Ezeket se lenne szégyen a mozifilm követelményei alapján újragondolni.
TS
2018-07-26 at 09:14
Teljesen igaza van. Egy ilyen filmhez kell egy jó forgatókönyv. Hunyadiból ki lehet hozni azért valamit. Csak akkor az legyen tényleg jó forgatókönyv, és ne azt bizonyítsa, hogy valóban tehetségesebbek a balos művészek!
És kell rengeteg pénz, épp azért, hogy látványos legyen az a film. Ha kell ctrl c, ctrl v! De legyen látvány!
A lengyel persze nagyobb piac, de csak megcsinálták a Tűzzel-vassalt meg az Özönvízet. Elég jól sikerültek, bár nem Hollywood.
Dr. Horror
2018-07-26 at 09:28
“Kérdés, hogy pl. Hunyadi életében voltak-e olyan fordulatok, amelyek sikerfilmhez szükségesek”
– Jó emberem, ne viccelj már… a hatalomra kerülése, Havasalföldi politikája, kormányzüi tevékenysége, na és a törökök elleni hadjáratai, végül Nándorfehérvár. Ez utóbbiról kb. olyan filmet lehetne készíteni, mint a Gyűrűk Ura III. vagy a Mennyei Királyság…
Szerintem a kellően felkészült színészek adottak, megfelelő rendező is lenne – gondolom – lenne. Így aztán, most már más sem kellene hozzá, mint nemzetközi együttműködés a legnagyobb angolszász stődiókkal, producerekkel, mive, tuti, hogy Magyarországon az ehhez szükséges technnológia nincs meg. És még valami kellene: kb. 50 milliárd ft (azaz, kb. 200 millió dollár).
Nagyjából ennyibe kerülne egy ekkora léptékű produkció.
Lényeg: hacsak valamelyik nagyon nagy filmstúdió be nem invesztál egy ilyen projektbe, az egész ügy reménytelen.
🙁
Nézzük_magát_a_dolgot
2018-07-26 at 10:27
Hunyadi tehetsége, sikerei, emberfeletti teljesítménye nem vitatható, de itt nem történelmi nagyságról van szó. Ha egy drága filmet készítünk, annak mindenhol eladhatónak kell lennie. Az nem elég, ha bemutatjuk a nagy államférfit. Büszkék lehetünk rá, de kit érdekel ez rajtunk kívül? Nem hiányozhatnak belőle az egyéni sors fordulatai, szerelmi szál, stb. stb. Pl. még az ántivilágban volt egy oláh film, amiben dáknak állították be magukat, legyőzték a rómaiakat, stb. De pl. volt olyan része, ahol a dák király szívdöglesztő fia lett a vitézi vetélkedők győztese, ezért őt kellett a vallási törvények szerint feláldozni. Bele is dobták élve egy felmeredő karókkal kirakott sírgödörba, ahol átdöfve kiszenvedett. EZ kellett Európának, tudatukba azóta beleivódott a oláhok dák eredete, dicsőségük fennen szárnyal, a művelt Európa szerint bőven megérdemelték a trianoni országrablást, mert milyen frankó gyerekek. Azzal, hogy történelmünk egyik sötét és sikertelen pár évéről önkínzó, önfeljelentő filmek sora születik, az nagyon nagy szakmai siker a jó szimatú rendezőknek, de Hazánk és Nemzetünk megítélésének vajmi kevés jót tesz.
LaciGyuszi
2018-07-26 at 14:12
Egyetértek, ráadásul még érdemes felidézni a Trónok Harca világát… szerintem számos epizódjának a képi világa, dramaturgja nagyon jól tudna működni magyar történelmi adaptációban… de de ezek sajnos hiú ábrándok mindannyiunk részéről
TS
2018-07-26 at 09:51
Más pártok meg listáznak. De szerintem, amit írsz, közönséges hazugság. Milyen lotyó?
TS
2018-07-26 at 09:55
Na, most olvasom ezt, na de szépen lepingálja a magyar népet a kedves ójság, ehol e:
“agymosott, nyálasan jobbra fröcsögő egyedekkel van tele ez az egész ország, akik vakon hisznek urukban és parancsolójukban. Mennek utána mint a birkák és köpködik a gyűlöletet, ha kell, ha nem.”
Ez sokkal rosszabb két (egy) hülyénél szerintem, ha igaz az az eset. (Annyit hazudtatok már, balogok, emlékszel Hanákné kötőtűjére? Stb.)
Ez színtiszta rasszizmus, ez nem zavar?!