"Alkotmányba lehetne foglalni, hogy csak az első biztonságos országban járjon menedékjog"
Szánthó Miklós. Fotó: Magyar Idők
Ha nem is történelmi, de kivételes lehetőség adódik Magyarország számára az alaptörvény-módosítással, hiszen azzal a menekültügyi szabályokat is szigorítani lehetne - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója portálunk kérdésére úgy válaszolt, az alaptörvény-módosítással alkotmányba lehetne foglalni az első menedék országának elvét, tehát azt, hogy a menedékjog csak és kizárólag abban az országban jár, ahol az illető élete menekülése során először már biztonságban van. Szánthó Miklós kiemelte, bár a baloldal és egyes sajtóorgánumok szerint az unió beleköthet az alaptörvény-módosításába, de ez nem így van, ugyanis Brüsszelnek az alkotmányos identitást érintő kérdésekben nincs hatásköre.
A kvótareferendum eredménye és az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett alaptörvény-módosítás után óriási vita robbant ki a magyar közéletben a politikusok és a szakértők között arról, hogy a miniszterelnök alkotmánymódosításról szóló javaslata szembe megy-e az uniós jogokkal.A PestiSrácok.hu az ügyben Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is megkereste, aki egyértelműsítette, Brüsszelnek az alkotmányos identitást érintő kérdésekben nincs hatásköre.
Az igazgató előrebocsátotta, az alaptörvény-módosításának az iránya kétirányú: egyfelől tartalmaz egy általános szuverenitásvédelmi klauzulát, másrészről pedig egy speciális „betelepítés-ellenes” szabályt. Előbbi egy EU-szerte évtizedek óta húzódó szuverenitásvitát igyekszik lezárni. A vita arról szólt és szól ma is, hogy egy tagállami alkotmány és az uniós jog ütközése esetén melyiknek van elsőbbsége, illetve, hogy az ütközés esetén uniós vagy tagállami szervé-e a döntő szó.
"Az unió két típusú joganyaggal rendelkezik: az elsődleges joggal - ezek az alap- és a csatlakozási szerződések - és az ez alapján létrejött másodlagos joggal, ezek az irányelvek, rendeletek, határozatok. Az világos, hogy mivel bár a szuverenitásunkat nem ruháztuk át, csak az abból eredő egyes hatásköröket, a hatáskörmegosztást tisztázó alapszerződésekkel a tagállami alkotmányok és alsóbb szintű jogszabályok nem lehetnek ellentétesek. A probléma ott merül fel, amikor magára a hatáskör-átruházásra felhatalmazást adó tagállami alkotmány és a másodlagos uniós jog ütközik, ugyanis az EU-nak nincs eredeti szuverenitása, az csak a szuverén államok akaratából létezik.Ennélfogva a szuverenitás alapját képező alkotmányok felette kell hogy álljanak az uniós másodlagos joganyagnak. A módosítás – a német alkotmánybíróság gyakorlata alapján – egyértelműen a szuverenitáspárti megoldást választja, amennyiben alaptörvényi szinten kodifikálja az alkotmányos identitás egyébként létező fogalmát és azt gátjául szabja az uniós hatáskörgyakorlásnak. Bár az uniós jog tagállami érvényesülését és alkalmazhatóságát elvileg eddig is felülírhatták alkotmányos szabályok, ezentúl egyértelmű lesz, hogy ez formálisan is így van. Mindezek alapján egy, a magyar alaptörvénybe ütköző vagy az uniós alapszerződésekben meghatározott hatáskörök túllépésével hozott uniós szabály Magyarországon történő alkalmazása kizárható lenne a magyar jog alapján. Emellett a módosítás előírná azt is, hogy az alkotmányos identitás - melynek része Magyarország területe, népessége - védelme az állami szervek kötelessége, amely előírás az Alkotmánybíróságra is irányadó lesz vitás esetekben" - foglalta össze Szánthó Miklós.
Az Alapjogokért Központ igazgatója kiemelte, ezekhez képest külföldi példa alapján speciális szabályként kerülne az alaptörvénybe a csoportos betelepítés tilalma és az, hogy idegen állampolgárok csak egyedi elbírálás alapján élhetnek Magyarországon. Szánthó Miklós szerint az alkotmánymódosítás ugyanakkor lehetne erősebb is, ha már hozzányúlnak.
"Ha nem is történelmi, de kivételes lehetőség adódik az alaptörvény menekültügyi szabályainak szigorítására. Így visszatérve a genfi egyezmény eredeti értelméhez, alkotmányba lehetne foglalni az első menedék országának elvét, tehát azt, hogy a menedékjog csak és kizárólag abban az országban jár, ahol az illető élete menekülése során először már biztonságban van. Ezek alapján háborús konfliktus esetén egy ukrán állampolgárnak természetesen járna menedékjog Magyarországon, de egy szírnek csak Törökországban, Jordániában vagy Libanonban – ha onnan továbbáll, már gazdasági bevándorlónak számít. A sokat emlegetett "visszaküldés tilalmának" eredeti értelmét is kodifikálni lehetne, mely alapján olyan országba, ahol az illető élete, biztonsága nincs veszélyeztetve, visszaküldhető - így például egy afgán Magyarországról Szerbiába" - szögezte le Szánthó Miklós.
Hozzátette, mindezen szigorítások természetesen nem módosíthatják azt a keresztény erkölcsi parancsot, hogy a menekülőkön vagy származási országukban vagy az ahhoz legközelebb eső helyen minden értelemben segíteni kell.
