Pesti Srácok

Büszkék lehetünk a Magyar Honvédség ejtőernyős csapatára (Videó!)

A magyar katonák nagyon jó eredményt értek el az ejtőernyős világbajnokságon: egyéni célbaugrásban második lett Varga Tamás zászlós, illetve csapat célbaugrásban harmadik helyezést értek el. A repüléseket és a versenyt a magyar haderő helikopterei biztosították, sérülés nem történt.

A Nemzetközi Katonai Sporttanács (CISM) által szervezett 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságon 39 nemzet versenyzői képviseltették magukat. A magyar katonák nagyon jó eredményt értek el az ejtőernyős világbajnokságon: egyéni célbaugrásban második lett Varga Tamás zászlós, illetve csapat célbaugrásban harmadik helyezést értek el a magyarok – mondta Bali Tamás dandárparancsnok az MTI-nek, a Nemzetközi Katonai Sporttanács 46. ejtőernyős világbajnokság elismerés-átadó ünnepségén. Szavai szerint a csapatok mindent megtettek annak érdekében, hogy a legjobb eredményt érjék el. Kiemelte:

„A zsigerekben kell érezni a levegő rezdüléseit”

PestiSracok facebook image

Varga Tamás, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Speciális Ejtőernyős Kiképző Központ beosztott zászlósa már gyermekként is Szandaszőlős repterét járta, édesapját nézte megérkezni a magasból. Egy nappal a 16. születésnapja után ugrott először, és örökre beleszeretett az ejtőernyőzésbe. A hajnalokat a reptéren kezdte, tanult, dolgozott, majd a sorkatonaság idején kiszolgáló ejtőernyősként állt helyt. Azután a hivatásos katonai szolgálatot választotta.

„A nyolcvanas évek óta versenyzem, több mint 11500 ugráson vagyok túl. Büszkeségem a 2016-ban Oroszországban szerzett világbajnoki érem, de minden más dobogós helyezés is emlékezetes számomra. Mi, magyarok a célbaugrásban vagyunk jók, most is ebben versenyzünk. Hogy kiből lesz jó célbaugró? Bár ez egy tanulható folyamat, kell hozzá tehetség is. Egy jó ejtőernyős a zsigereiben érzi a levegő rezdüléseit, megoldja a problémás helyzeteket, az időjárás miatt itt minden apróság számít. Tudni kell relaxálni, mentálisan ott lenni, optimalizálni a saját működésünket.”

„A kitartás a legfontosabb”

Hirschler Gábor, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Speciális Ejtőernyős Kiképző Központjának beosztott zászlósa, ejtőernyős beugró oktatója több mint 10 860 ugráson van túl, és szintén ejtőernyős felmenőkkel büszkélkedhet. 1985-ben Péren ugrott először, 89-ben sorkatonának állt, majd ő is hivatásos katona lett.

– mondta. Gábor szerint a tehetség mellett a kitartás a legfontosabb, ha valaki jó ejtőernyős szeretne lenni.

"Öten egy célért"

„Váratlan helyezetekben az adrenalin az egekbe szökik”

Gőgös Péter tervező zászlóst, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár Ejtőernyős Csoportjának tagját egy osztálytársa vitte el magával az első ugrásra tizennyolc évesen, aztán ott is maradt az egykori Malév Repülő Klubban, ahol a civil válogatott tagja lett. Aztán a honvédségnél volt lehetősége folytatni a sportolást.

– meséli a zászlós.

„Számomra ez a totális szabadság”

Bánszki Tamás százados, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár ejtőernyős csoportjának parancsnoka szintén az anyatejjel szívta magába a szakmát. Édesapja Békéscsabán szolgált a seregben főejtőernyős oktatóként, bátyjával együtt a repülőtéren nőtt fel.

– mondja a százados.

„A nagy eredmények apró árnyalatokon múlnak”

Asztalos István tartalékos zászlós, az MH Krause Lajos 3. Területvédelmi Ezredben szolgál. Huszonöt évig volt hivatásos katona. Kallódásra hajlamos gyerekként mindent kipróbált, aztán egyszer fogadásból elment a reptérre és megtalálta önmagát.

– zárja a beszélgetést a tartalékos katona.

„Csodálatos lehetőség ejtőernyősnek lenni, magával ragadó a világot madárszemszögből nézni, illetve felemelő a kupola alatt ereszkedve földet érni”

– mondta a

honvedelem.hu

kérdésére válaszolva Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa a Nemzetközi Katonai Sporttanács (CISM) által szervezett 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságon, Szolnokon. Kaszab Zoltán főtörzszászlós a Szolnok-Szandaszőlős Sportrepülőtéren a portálnak elmondta: szolnoki lakosként már több korábbi versenynapra is kilátogatott.

"Igazából nem a versenyen veszek részt, csupán eljövök úgynevezett célugrónak, mielőtt elkezdődnek a napok, hogy a versenybírók, versenyzők nagyjából meg tudják nézni, milyenek az időjárási körülmények. Ezek alapján megpróbáljuk megfelelően bemérni, hogy miként lenne ideális beérkezni az adott célterületre, hiszen nagyon fontos, hogy hol kell kezdeni az ugrást, hol kell süllyedni, ha a számunkra kijelölt célterületre, vagyis a szivacsra akarunk landolni” – ismertette Kaszab Zoltán.

"Csodálatos dolog ejtőernyősnek lenni" Fotó: honvedelem.hu

A katonai elöljáró közölte: megkerülhetetlenül fontosnak ítéli, hogy jelenlétével és ugrásával bizonyítsa azt, hogy a magyar katona helyt tud állni a világversenyen.

Harminckilenc nemzetből érkeztek versenyzők Szolnokra

Szolnok 2018 után második alkalommal házigazdája a rangos katonasport-eseménynek, amelyen harminckilenc nemzet versenyzője és csapata képviseli magát.

Peter Van Stee holland alezredes, a Holland Királyság ausztriai, horvátországi, magyarországi és szlovéniai véderőattaséja felkereste a holland versenyzőket. Arról beszélt, hogy jól ismeri a csapat vezetőjét, így a két évvel ezelőtt az ausztriai Németújváron (Güssingben) rendezett 45. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságon is személyesen biztatta őket.

– fogalmazott. A holland véderőattasé maga is szívesen ugrana ejtőernyővel, de mint mondta, jövő héten részt vesz a világ legnagyobb gyalogtúrázó-találkozóján, a Nijmegeni Négynapos Túrán, ezért nem kockáztathat még egy apró sérülést sem.

– summázta.

Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese nemcsak érdeklődőként, hanem a szervezőbizottság elnökeként is megtekintette a hétfői versenynap ugróit.

A kínaiak és a németek kimondottan jól szerepeltek a vb-n, míg formaugrásban – ami egy csapatsportág – a katariak és az amerikaiak nagyon szép teljesítményt nyújtottak. A repüléseket és a versenyt a magyar haderő helikopterei biztosították, és sérülés nem történt.

- írja a honvedelem.hu.

A Magyar Honvédség hivatalos honlapján fotógalériát is talál a versenyről, nézze meg, érdemes!

Forrás, fotó: Honvédelem.hu

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.