Szükségszerű, hogy az állam minden eddiginél jobban kifejezze, a sérelmet szenvedett fél mellé áll, annak pedig nyilvánvalóvá kell válnia, hogy a bűncselekmények elkövetése nem kifizetődő tevékenység, a bűnös úton elért gazdagodás nem tartható meg, Magyarország pedig nem lehet a bűnözők paradicsoma – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Kónya István. A Kúria elnökhelyettese portálunknak beszélt arról is, előfordul, hogy ártatlan emberek kerülnek a vádlottak padjára, ám az igazságszolgáltatás idővel saját maga korrigálja hibáit. A legfőbb bírói fórum helyettes vezetőjét emellett még az új büntetőeljárási törvényről, a Hajógyári-szigeten történt rejtélyes gyilkosságról, a “lúgos orvos” megismételt peréről, a motoros tolvajokat üldöző nő felmentéséről és a bíróságokat ért politikai támadásokról is kérdeztük.
A Kúria elnökhelyetteseként hogyan érintette, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, volt elszámoltatási kormánybiztos néhány hete az igazságügyi bizottság egyik ülésén „lekomcsizta” a teljes bírói kart?
Darák Péter, a Kúria elnöke úgy foglalt állást, hogy politikusok bíróságokat érintő megnyilatkozásait nem kommentáljuk. Én is ehhez tartom magam.
Gyurcsány Ferenc és egyik párttársa részéről ugyanakkor nem pusztán kritika, hanem konkrét fenyegetés érte a Kúria egyik bíráját azután, hogy letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Sukoró-ügyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. két korábbi vezetőjét. Ehhez sem fűzne megjegyzést?
Amit a Kúria elnöke elmondott, az bölcs kezelése ennek a kérdésnek. Ez a mi szakmai ars poeticánk, egyben „ önvédelmünk”. A Kúria a bírósági szervezet csúcsa, amely a legjelentősebb ügyekben mondja ki a végső szót. Ezt akkor tudjuk nyugodtan megtenni, ha különböző oldalról érkező politikusi – és minden más – megnyilvánulást válasz nélkül hagyunk. Így egyik oldal következő megszólalását sem motiválhatja az, hogy a Kúria valamilyen kritikát rossz néven vett és ez befolyásolta a döntését.
Gyurcsány arról is beszélt, hogy a Sukoró-ügyben koncepciós eljárás keretében döntött a Kúria.
Ez a szóhasználat számomra nem meglepő, hiszen a különböző perekben érintett személyek részéről is gyakran előfordulnak hasonló kijelentések. Ám ezek a támadások minden alapot nélkülöznek. Kúriai ítélet mondta ki: „a bíróságnak nem célja van egy üggyel, hanem dolga”. A bíróságok csak abban érdekeltek, hogy a törvénynek, jogszabályoknak megfelelő döntéseket hozzanak.
A volt kormányfő azt is közölte, az MNV Zrt. egykori igazgatója, Tátrai Miklós helyette vonult börtönbe…
Ez a kinyilatkoztatás sem érdemelt külön választ, hiszen nem több, mint politikusi retorika. Finkey Ferenc 1938-ban, koronaügyészi beszédében mondta azt, hogy „nem az a kérdés, bal- vagy jobboldalról gyújtja-e fel valaki az állam épületét, hanem az, hogy fel akarja-e gyújtani ?” Ez örök érvényű igazság, mert kifejezi, hogy az állam büntetőigénye korszaktól és iránytól független. Ugyanez vonatkozik a büntetőigény érvényesítésével kapcsolatos külső kritikákra is, akármelyik oldalról is bírálnak, az a döntéseinket nem befolyásolhatja.
Nem csupán a politika, hanem az ügyészség részéről is érte kritika a Kúriát. Ibolya Tibor fővárosi főügyész az egyik internetes portálon fakadt ki azon a bírósági döntésen, hogy ezentúl szabad „fideszesnek” nevezni az ügyészséget.
Az ön által említett ügyben a Polgári Kollégium járt el. Amit ők ebben a kérdésben jogerősen eldöntöttek, az mindenkire nézve kötelező. Ibolya Tibor megnyilvánulását – még úgy is, hogy ő a szakmai berkeken belül van – ugyanúgy kezeljük, ahogy a fentebb említett politikusokét.
A fővárosi főügyész a “lúgos orvos” perével kapcsolatban is megjegyezte, hogy szerinte hibás volt a Kúriának az a döntése, hogy hatályon kívül helyezték az ügyet és új eljárásra kötelezték a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblát. Megjegyzem, a sértettet is felháborította, hogy hosszú évek óta nem sikerült pontot tenni a büntetőper végére.
A Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy alapos, a törvénynek megfelelő határozatot hozzon, mert a megalapozatlanságnak, a tisztázatlanságnak olyan mértékével találkozott, amit csak bizonyítás felvételével lehetett kiküszöbölni. Az eljárási törvény kizárja, hogy harmadfokú eljárásban bizonyítás felvételére kerüljön sor, ezért a Kúriának a hatályon kívül helyezés eszközéhez kellett nyúlni. Minden bírósági felülbírálati szintnek meg kell tennie az ügy érdemi befejezése érdekében azt, amit a törvény számára előír. Olyan megalapozatlansági okok fordultak elő, amit az ítélőtáblának kellett volna helyre tennie, ám a Kúria megítélése szerint ezt a kötelességét a másodfokú bíróság nem végezte el.
Ibolya Tibor azt nyilatkozta, azért érte meglepetésként ez a döntés, mert a megismételt másodfokú tárgyalásra szembesítést írt elő a bíróság, ám attól érdemi előmozdulás nem várható. A novemberben újraindult perben egyébként a vádlott és a sértett is ragaszkodott a saját álláspontjához.
A szembesítésnek az az eljárásjogi rendeltetése, hogy megkísérelje az ellentétek feloldását. Például, ha valamelyik vallomás nem teljesen alapos, akkor az ellenkező nézetnek a szembemondása eredményezheti, hogy valamelyik vallomás megdől, vagy veszít az erejéből, amivel a bíróság helyzetét megkönnyíti. De hangsúlyozom, ha ellentmondások vannak, a szembesítés megkísérlése eljárási kötelezettség, s a megismétel eljárásra ezt meghaladóan is számos további tennivalót írt elő a harmadfokú bíróság.
Az új büntetőeljárási törvény indokolásában benne van, hogy a magyar ember igazságszerető és igazságkereső nép. Ennek tükrében mit szól ahhoz a kijelentéshez, amit a Hajógyári-szigeten történt gyilkosság elsőfokú perének bírája mondott a felmentő ítélet után, miszerint a bíróság nem igazságot, hanem jogot szolgáltatott?
Határozott álláspontom, hogy azért alkalmazzuk a jogot, hogy igazságot szolgáltassunk. A törvény szerint a bíróság feladata az igazságszolgáltatás. Erről nem mondhatunk le.
Az eljáró bíró az ítélethirdetéskor még azt is elmondta, hogy a vádlottaknak a saját lelkiismeretükkel kell elszámolniuk, mert nem lehetett bizonyítani a bűnösségüket. Az elhunyt fiú családtagjainak ez a magyarázat nyilvánvalóan kevés.
Természetesen érthető, hogy a hozzátartozók legalább annyi elégtételt szerettek volna kapni, hogy aki a gyermekükkel ezt elkövette, az megbűnhődjön a tettéért. Ez a méltányolható igény azonban nem döntheti el a bűnfelelősséget, hiszen a bíróságnak az a kötelezettsége, ha egy ügyben a legkisebb kétely merül fel a vádlott bűnösségéről, akkor felmentő határozatot hozzon. Ebben az eljárásban nem lehetett tisztázni, hogy kik követték el ezt a cselekményt. De hozzá kell tennem, hogy a büntetőügy jogerősen az ítélőtáblán zárult le. Az ügyészség felülvizsgálati indítványában az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eredeti vádhoz képest súlyában jelentéktelen maradék cselekmény miatti felelősségre vonás érdekében fordult a Kúriához. Megjegyezném, az új büntetőeljárási törvény is hitet tesz amellett, hogy továbbra is értéke a büntetőeljárásnak az anyagi igazságon alapuló ítélkezés követelménye.
Ha már a jövő nyáron hatályba lépő új büntetőeljárási törvénynél tartunk, ön elégedett az eredménnyel?
Teljesen mindegy, hogy elégedett vagyok vagy sem, az lesz a dolgom, hogy ezt a törvényt alkalmazzam. Én kezdettől fogva részese voltam a kodifikációnak, két minisztertől is volt megbízásom, hogy a Kúria részéről ebben részt vegyek Márki Zoltán tanácselnök úrral együtt. A törvénynek kezdettől nagyon jó célkitűzései voltak, ami minden kodifikációba benne van: az időszerűség, a hatékonyság javítása. Ennek érdekében néhány nagyon jó megoldást tartalmaz a törvény, mint például a bizonyítási eljárás megkönnyítését, a vádlott tárgyalási jelenlétének jogként történő megállapítását, az egyezségnek a bevezetését, de számos más olyan újítása is van , ami eltér a korábbiaktól, ezek majd a gyakorlatban igazolják, hogy beváltják-e rendeltetésüket.
Az új törvénynek köszönhetően gyorsabban be lehet fejezni az eljárásokat?
Sok esetben igen. Az már nagy előrelépés, hogy a vádlott – hacsak a bíróság a bizonyítás érdekében erre nem kötelezi – maga dönthet a tárgyaláson való részvételéről. Az egyezség pedig ügyek tömegében segítheti majd a gyorsabb befejezést: amennyiben a terhelt beismeri a bűnösségét, már tárgyalásra sem lesz szükség. Ez azért fontos, mivel éppen a tárgyalások sorozata, a bizonyítás elhúzódása az, ami az időszerűség ellen hathat. Ahhoz, hogy létrejöhessen az egyezség, az ügyésznek, a terheltnek és védőjének kell megegyeznie, a bírónak pedig jóvá kell hagynia a megállapodást.
Abban nem lát veszélyt, hogy éppen az egyezség miatt nem sikerül majd minden elkövetőt elítélni? Arra gondolok, hogy például a szervezett bűnözői csoportoknál gyakori, hogy a hierarchia alján elhelyezkedő „katonák” magukra vállalják a teljes bűncselekményt, így társai megússzák a felelősségre vonást.
Ezért van az ügyész kezében a döntés. Ő a közvádló, akinek az a feladata, hogy az állam büntetőigényét érvényesítse. Az, hogy milyen cselekmény lesz a vád, és az egyezség tárgya, és ez hogyan minősül, az kizárólag az ügyész felelőssége, tehát ez nem képezheti vita tárgyát. Itt fontos megemlítenem azt, ami az új büntetőeljárási törvény indokolásába is benne van: „szükségszerű, hogy az állam minden eddiginél jobban kifejezze, a sérelmet szenvedett fél mellé áll. A büntetőeljárások gyakorlatában nyilvánvalóvá kell válnia, hogy a bűncselekmények elkövetése nem kifizetődő tevékenység, a bűnös úton elért gazdagodás nem tartható meg”. Az új törvény egyértelmű üzenete is az, hogy Magyarország nem lehet a bűnözők paradicsoma. Ez világos beszéd, ezt fogja az ügyész is érvényesíteni, mert nyilvánvalóan csak akkor köthető egyezség, amennyiben ezek az elvek nem csorbulnak .
Ön az új büntetőeljárási törvény kapcsán korábban azt is kijelentette, ha valaki vétlenül kerül az igazságszolgáltatás elé, annak az eljárás végén katarzissal kell távoznia a bíróságról. Nem lenne jobb arra törekedni, hogy az ilyen esetek meg se történjenek?
Törvény szerint így kell hogy legyen, mégis, mindenütt a világon előfordul, hogy valaki vétlenül kerül az igazságszolgáltatás elé, és időbe telik, míg kiderül, hiba történt, de az igazságszolgáltatás képes önmaga korrigálására és végül a helyére kerül az igazság.
Tudna erre a közelmúlt ítélkezéséből példát mondani?
Az Országos Széchenyi Könyvtár volt főigazgatójának (a motoros tolvajokat üldöző nő – PS) ügyére gondolok. Noha őt korábban két fokon is elmarasztalták, a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozta meg a törvénynek és az igazságnak megfelelő döntést, amikor a megvádolt nőt – aki valójában áldozata volt egy erőszakos bűncselekménynek – az ellene emelt vádak alól jogos védelem okán felmentette.
Az, hogy ennyire eltérő ítéletek születnek egy adott ügy kapcsán, nem igazán erősíti a társadalom bíróságokba vetett bizalmát.
Nem tesz nekünk jót, ez kétségtelen. De a szakmai válasz erre az, hogy egy ügyben csak egy ítélet születik. Ez akkor is így van, ha egy per három szintet jár be: törvényszék, ítélőtábla, Kúria. Hiába hoznak formálisan három különböző határozatot, az ügy elbírálása akkor történik meg, amikor a döntés jogerőre emelkedik.
Igen ám, de hölgy öt éven keresztül úgy élte a mindennapjait, hogy a törvény a bűnözőket védi, belőle pedig „gyilkost csináltak”.
Az ítélet indokolásában is elhangzott, nem engedhető meg, hogy valaki éveken át álljon büntetőeljárás hatálya alatt és hátrányokat szenvedjen el azért, mert helytelenül értelmezik és alkalmazzák a törvényt. Általánosságban hozzátenném, a büntethetőségi akadályokat már az eljárás korábbi szakaszában észlelni kell, hogy ártatlanul senki ne kerüljön a vádlottak padjára. Visszatérve a konkrét ügyhöz, a Kúria azt a döntést hozta meg, amelynek jogértelmezése, elvi tartalma alapján az alsóbb bíróságok a jogos védelem tárgyában az anyagi jogszabályoknak megfelelő, igazságos döntéseket hozhatnak, megkímélve a sérelmet szenvedett felet a szükségtelen büntetőeljárás megpróbáltatásaitól.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Gáspár Anett
2017-12-29 at 13:16
Ne tessék mellébeszélni! Az összes briganti megúszta Biszkutól Demszkyn át a vörösipaszosokig, Gergényi, Gyurcsány és minden bizonnyal az összes Gyurcsány stróman is!
Névtelen
2017-12-29 at 11:55
b…. allib apád szopatna meg…
Kéfa
2017-12-28 at 20:55
Na kérem.
Egyrészről tegnap és ma észrevettem, hogy ismeretlen személy(-ek?) néhány perc alatt több kommentet írt be egy régóta ismert nicknévvel egy cikknél. Ezek közül az egyik komment több mint ötven sor volt. Korábban már megéltem ehhez hasonlót, amikor vélhetően egy hétvégi kiscsoportos foglalkozás keretében, néhány perc alatt szintén kommentcumamit írtak be.
Később szintén ismeretlen kommentelő más kommentelők nickneveit használva írt bejegyzéseket, közte több alkalommal az én nicknevemet használta. Több más cikknél is megtaláltam a beírásokat a nicknevem alatt, de úgy tűnik mások nicknevei is használatba lettek véve.
Majd ezt követően megjelent egy bejegyzés az érintett nicknevek felsorolásával egy cikknél, tartalma alapján is vélhetőleg a szerző ugyanaz a személy.
Úgy tűnik már nem elég, ha egy-két perc alatt megírnak egy ötvensoros kommentet, vagy ha percenként gyalázkodó beírásokat tesznek, most már szükség van ehhez régóta kommentelő személyek nickneveire is.
A fentiekről az a véleményem, hogy más személyeknek a nickneveit, az ezen a nevén kommentelő illetők tudta nélkül használva, beírni egy nyilvános blogtérre aljas módszer, mert lejárathat és/vagy megtéveszthet más embereket. Továbbá gyáva dolog is, mert írói nem mernek saját, akár kitalált nevet adni a mondanivalóhoz. Az meg különösen undorító, hogy olyan cikknél is megjelent hamis bejegyzés, ami egy rászoruló ember részére történő adománygyűjtésről szól.
Aki ezt kitalálta, az menjen a fenébe.
Kéfa
2017-12-28 at 16:27
Egy tisztességes ember ezt soha nem tette volna meg, amit te. Más nevében írsz, saját magadat szégyelled.
Utána volna pofád valami IT szakemberre fogni azt, amit te követtél el?
Kéfa
2017-12-28 at 19:11
Mutass jó példát, kezdd magadon.
Kéfa
2017-12-28 at 19:15
Arról nem is beszélve, mióta tisztességes dolog az, ha más nicknevében írnak kommenteket, még akkor is, ha az illető esetleg fröccsögne.
KARY
2017-12-29 at 11:59
…mások nevében irkáló tetű gyurcsányisztokus ,ballib jobbikos gennygóc.
Névtelen
2017-12-28 at 14:49
Pesti Srácok ,hogy lehet, hogy nem törlitek a hamis Nick néven kommentelőket, így hiteltelenné válik az egész beszélgetés! Tessék kitiltani innen a gerinctelen trollját, többünk nevét bitorolja a Vona csicskája!
khm
2017-12-28 at 12:46
A mocsok kurva anyád vár rád az utcasarkon! Igyekezz!
khm
2017-12-28 at 12:54
Ki is ez a retek “jobbikos”? Na találgassunk? Régebbi beugatásai még megtalálhatóak. Mindenkinek látható az internetes lábnyoma……
Kaktusz
2017-12-28 at 13:01
Retek az anyád mocskos narancszabálo!
Névtelen
2017-12-28 at 14:35
Szép, bátor ember
muszlim
2017-12-29 at 01:46
Ismét más nicknevén írogatsz? gyakorlatba ülteted amit tanultál Soros civiljeitől?
khm
2017-12-28 at 13:04
Elnézést kérek az előbbi beszolásomért valamit belekerült a narancsomba. Ja meg van soros csinálta
Kéfa
2017-12-28 at 13:31
Gerinctelen figura vagy mert más ember nicknevében írdogálsz és gyáva is vagy, mert nem vállalod saját magad.
Kéfa
2017-12-28 at 12:21
Ezt egy gerinctelen ismeretlen írta a nicknevem felhasználásával. Undorító módszer.
amie
2017-12-28 at 11:52
Én szeretek Magyarországon élni.
20 ezer forint pénzbírsággal: megmászhatom a köztársasági elnök palotáját.
10 ezer forint pénzbírsággal: hidat foglalhatok.
néhány tizezer forintos pénzbírsággal szobrokat önthetek le festékkel, de mellékbüntetésként majd elkobozzák az ecsetemet.
50 ezer forintos pénzbírsággal tiltó tábla ellenére fordulhatok kis ívben jobbra.
muszlim
2017-12-28 at 10:54
Melyik Jobbik? Az amelyik már azt sem tudja, hogy mit csinál, mert minden héten mást mond?
Kaktusz
2017-12-28 at 13:02
Muszlim anyád kötvénnyel jött??
muszlim
2017-12-29 at 01:47
Miért is írogatsz más Nicknevén?
tiborka
2017-12-28 at 10:12
Kérdés: A Budaházy (Hunnia)-ügy?
Válasz: Kérem, mi a folyamatban lévő üggyel kapcsolatban nem nyilatkozunk.
Alexxx
2017-12-28 at 09:12
Balla Irma valódi gyilkosa beismerő vallomást tett, de mégis a fiát vádolták évekig, mert horribile dictu a DNS molekulái ott voltak az anyja lakásán ahol gyakran tartózkodott..
Egy embert igazságtalanul, hamisan vádoltak évekig a saját anyja megölésével!
Nos ennyit a csodás igazságügyről!
Ferenc
2017-12-28 at 08:48
“Az állam… a sérelmet szenvedett fél mellé áll.” Meg is büntette az altalajt, hogy belesárgult!
Ciklon
2017-12-28 at 08:45
A Vizoviczki ügy (és a hozzá kapcsolódó összes ügy) pontosan megmutatja , hogy ez az ország a bűnözök paradicsoma.
geda
2017-12-28 at 09:34
….akkor most független bíróság van?…vagy mit tehetett volna a kormány?…
Ciklon
2017-12-29 at 01:48
Sz@r vádhoz kötött nem független bíróság és ügyészség van.
Apamaci
2017-12-28 at 08:30
Amíg ott ülhetnek és ítélkezhetnek a soros hálózat emberei, sajnos lehet a bűnözők paradicsoma az ország!
muszlim
2017-12-29 at 01:43
Soros emberei a ballib oldalon vannak.
Névtelen
2017-12-28 at 07:34
:O)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))) iiiiigen…..hogy ez milyen humoros vóttt !!!! :O)))
Gyzoltan
2017-12-28 at 06:49
“A Kúria a bírósági szervezet csúcsa, amely a legjelentősebb ügyekben mondja ki a végső szót.”
Ez a pali nagyon van eltévedve! Még azt sem fogta fel, hogy azért nem használják a Legfelsőbb Bíróság elnevezést, s lettek Kúria, mert tartományi szintre való süllyedésünk azzal járt, hogy maguk fölé kaptak egy még-felsőbbet…
Amint a zsidó bankok “devizahiteles” terrormerénylete kapcsán is a felsőbbségtől várták a mentőkötelet, mely nem a nyakukra került…
1945 óta lefolytatott bírósági ügyek, eljárások, ítéletek súlya alatt, már rég, a szétnyomott vérszívó poloskák sorsát érdemelnék!
Vízöntő
2017-12-30 at 14:39
Hát igen! Kónya úr szerintem maga a probléma. No, nem mint mindenért felelős személy, hanem a jelképe, gyűjteménye az okoknak. Mint egy állatorvosi ló.
Nemrég hallottam a TEK-be történő felvételről. Vagy 200 jelentkezőt teszteltek (mind rendőr), de csak tizenvalahány felelt meg az alkalmassági teszteken. Mert ők a legnagyobb felelősséget hordozó elit!
Ez az alkalmassági a kulcsszó!
A bírák függetlenek, számukra a jogszabályok az irányadóak, a bizonyítékokat ők értékelik. Ők kellene legyenek a jogászok között az elit!
Nos, a bírák biztosan alkalmasak erre? Sokan igen, hiszen vannak korrekt és gyors ítéletek. De sok ítélet bizony vérforraló.
Miért kellett annak a hölgynek 5 – büntetéssel felérő – évet vád alatt töltenie?
A magát jogon kívülre helyező gazembert védeni a az áldozattal szemben, aki az elrabolt tulajdonát akarja visszaszerezni a társadalomra veszélyes álláspont és teljes alkalmatlanságot jelez!
Egy alkalmassági vizsgálat kiszűrhette volna az eljáró bírókat? Valószínűleg. Eltávolították őket? Nem! Miért nem?
A másik a Hajógyári-sziget. Biztonságiak (?) egy ittas srácot kivisznek, levetkőztetnek, összevernek és a Dunába dobják, télen!!! És nem állapítható meg ki követte el a gyilkosságot? Azok akik összeverték, levetkőztették és a Dunába dobták, télen!!!
Üvölt az alkalmatlanság, de senki nem akarja észrevenni, a gyilkosok meg verhetnek majd össze másokat!
A bíró ne elméletekkel foglalkozzon, merjen helyesen értékelni, a gyilkost gyilkosnak nevezni és börtönbe küldeni! Ha nem meri, elméleteket gyárt, kibúvót keres, a folyosón megjegyzést tevő idős, a múlt rendszer ottmaradt bírájának akar megfelelni, akkor ne sértődjön meg ha korruptnak nevezik, annak ellenére hogy nem az, csak nem mer jól dönteni, nem képes helyesen értékelni, értelmezni. Ők jó hivatalnokok lennének, közvetlen irányítás alatt jól dolgoznának, de bírónak alkalmatlanok. Akkor miért azok? Az ilyen bíráknak tarthatnak előadást a migráns simogatók, még hálásak is érte, a sztárügyvédektől meg “elájulnak”.
Egy másik csoport (talán már kevés van belőlük) a Hagyóékat szinte felmentő bíró (a terrorista perben szinte olvadozott ültében Bárándy sztárügyvéd előtt), akiket az EU tartott a nyakunkon, ami röhej és tragédia! Le kell selejtezni őket.
Kónya úr elmélkedik, ő részt vett kodifikációs munkában, gondolom elmélkedhetett, aggályoskodhatott kedvére, de a nyugdíjat már kiérdemelte, jobb lenne neki az a státusz.
Még a sztárügyvédekről. Az ókori Rómában voltak remek jogászok, ők soha nem lettek volna azok. Nekik alkalmazottak dolgoznak, végzik a kulimunkát, sokszor a sikerük valójában a névteleneké. Hogy vannak e kapcsolataik és használják e azokat? Nem tudom, nincsenek ismereteim, de biztos hogy a tutyi-mutyi, alkalmatlan bírókat ügyesen tudják terelgetni.
Van tehát probléma bőven amiről beszélhetett volna Kónya úr, de ezekről nem, mert szereti a nyugalmat, a békét. Mi viszont igazságszolgáltatást (ügyészséget is beleértve) szeretnénk, amely könyörtelenül fellépne Gyurcsány félékkel szemben is!
Ez teljesíthetetlen igény?
B.ISTVÁN
2018-02-26 at 16:03
SZENZÁCIÓS, IGAZ ÉRVEK,KÖSZÖNJÜK!
Kónya úrnak volt egyetlen egy érve a feltett kérdésekre? Kónya is ezek szerint a kommunista mundér becsületét védi?
Döme
2017-12-28 at 06:36
Nesze semmi, fogd meg jól!
Az
2017-12-28 at 06:18
Abrakadabra!
A Nagy Senki
2017-12-28 at 05:42
Blablablablablablablablablablablablabla! És blablabla!
geda
2017-12-28 at 09:31
….tudatlan vagy haver…
KARY
2017-12-28 at 11:10
A Nagy Senki te az a gyurcsányisztikus MSZP-S Czeglédyddel együtt képesek voltatok ,vagytok és lesztek is meglopni több mint 1000 diákot és nyugdíjast ,itt volt a nektek csak szeretet ünnepe ,mégsem adtátok a jogos munkabérüket ,ti általatok ,balliberálisok által ellopott munkabérüket nekik meg.Gyurcsányod még ennek ,a ráadásul szintén lopásai miatt 2002-ben elítéltnek töbszőr adott 10millió forintos hiteleket.