Magyarországot szidja a bukás előtt álló belga kormány
A háborút támogató, európai országok egyre frusztráltabbak Magyarország akadékoskodása miatt, amely szerintük az ukrajnai katonai segélyek ügyében történnek - írja a Politico. És, tegyük hozzá, a fegyverszállítások és háború eszkalációja ellen is fellép a magyar kormány. A belga külügyminiszternő bejelentette, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás felgyorsításával egyszerűen meg kellene fosztania Magyarországot a szavazati jogától. Ez tehát azt jelenti, hogy most próbálják eltüntetni a háború útjából az utolsó akadályt. Ahogy megírtuk, a magyar választók erős döntése kell június 9-én, hogy Magyarország ki tudjon maradni a háborúból. De nem véletlen a belga kormány mozgolódása. Június 9-én Belgiumban egyúttal országgyűlési választásokat is tartanak. A belgiumi kormánypártok nagy bukás előtt állnak, könnyen lehet, hogy a bevándorlásellenes jobboldali párt alakíthat kormányt.
Röviden foglaljuk össze, hogy milyen választás(ok) lesznek vasárnap Belgiumban. Egyrészt megválasztják a regionális és a szövetségi parlamentet, valamint az Európai Parlament belga képviselőit. Belgiumról érdemes tudni, hogy a főként a holland nyelvet beszélő flamandok és a francia nyelvű vallonok által létrehozott szövetségi államnak, a Belga Királyságnak sorozatos kormányválságokkal kellett szembenéznie az utóbbi évtizedekben. Az ország már most is tartja a leghosszabb kormány nélküli időszak világrekordját, 2018 decemberétől 2020 októberéig Belgiumnak 652 napig nem volt kormánya. Továbbá az ország vezetése azért sem stabil, mert a franciák és a flamandok nem tudnak közös nevezőre jutni a szövetségi államban. Az ország etnikai és nyelvi sokszínűsége miatt rengeteg párt van szétszórva az ország belső regionális és nyelvhatárain. Európai szinten a belgák 22 EP-képviselőről dönthetnek. Szövetségi szinten az állampolgárok megválasztják a szövetségi parlament 150 képviselőjét és a szenátus 50 tagját s 60 tagú szenátusból. 10 szenátort pedig a szövetségi választások eredménye alapján arányosan osztanak el a pártok között. A brüsszeli fővárosi régió esetében pedig a fővárosi régió 89 képviselőjét választják meg, melyből 72 francia nyelvű, 17 holland nyelvű politikus. A flamand nacionalisták az előrejelzések szerint megnyerik az országban nevezett választást. Vallóniában, az ország francia nyelvű déli felében a szociáldemokraták és a szélsőbaloldal dominált a kampányban.
A jobboldal előnyben
A közvélemény-kutatások szerint Flandriában két flamand-jobboldali párt fogja megszerezni szavazópolgárok bizalmának a többségét. A jobboldali Vlaams Belang a flamand szavazatok akár 27 százalékát is megszerezheti, és ezzel az ország legnagyobb pártjává válhat. A szintén jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) körülbelül 20 százalékot szerezhet, amivel a koalíciós tárgyalások során eldöntheti a mérleg nyelvét. Vallóniában és Brüsszelben az RTBF közszolgálati műsorszolgáltató legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a Frankofón Szocialista Párt (PS) a jobbközép liberális Mouvement Réformateurrel (MR) egyaránt 23 százalék körül áll. A harmadik helyen a szélsőbaloldali PTB áll.Vallóniában a zöldek 8,8% estek vissza, 3,1 pontot veszítettek ezzel a törvényhozás legrosszabb pontszámát érték el. Az MR 2,1 százalékponttal erősödött, és a 2019-es választások óta először válik Vallónia vezető pártjává, holtversenyben a PS-vel (22,6%) A centristának nevezett Les Engagés 18,1%-kot várhat, míg PTB zsinórban 14% körül áll.
Flandria hagyományosan jobboldali, míg Vallóania baloldali. Emiatt rendkívül nehéz egy működőképes szövetségi kormányt kialakítani. Június 9-e után a pártok koalíciókat építenek egy szövetségi, flamand, brüsszeli és vallon kormány érdekében, mely tárgyalásokat rendkívül megnehezíti a rendkívüli töredezettség.
Az ország következő miniszterelnöke Tom Van Grieken , a flamand Vlaams Belang pártelnöke lehet, de akár úgy is alakulhat, Bart De Wever , Új Flamand Szövetség (N-VA) elnöke, Paul Magnette , a francia ajkú Szocialista Párt (PS) vezetője és esetleg, alaposabb választási káosz esetén George-Louis Bouchez, a francia ajkú liberális reformista mozgalom (MR) vezetői lehetnek a koalíciós tárgyalások eredményeként. Ami biztosnak tűnik: a 150 fős kongresszusban a radikális jobboldali flamand pártok szerzik meg a legtöbb szavazatot (a Vlaams Belang 26 mndátumot, az N-VA 20), őket követné a szélsőbaloldali Belgiumi Munkáspárt (19). Viszont óriásit bukna Alexander De Croo miniszterelnök pártja, az Open Vld csak 6 mandátumot szerezne, vagyis frakciója a felére csökkenne (2019-es választásokon 12 mandátumot szereztek). De a statisztikák, a háttérrészletek után nézzük a naprakész lényeget: a belga, baloldali médiumok versenyt kezdtek aggódni, hogy a radikális jobboldal nyerheti a parlamenti választást. A Le Soir például valóságos körképet tett közzé, hogy lehet-e élni és hogy is lehet élni olyan országokban, ahol - az ő értékítéletük szerint - nagyon jobboldali kormány van hatalmon. A miniszterelnök pártja tehát szánalmas eredményre számíthat. 
A magyarokat gyalázó külügyminiszternő egyébként az ultraliberális MR tagja. Hadja Lahbib a neve, 54 éves és már külügyminiszterré választása is botrányos volt. Semmiféle politikai tapasztalata nem volt a migráns hátterű, a muszlim vallásról buddhizmusra áttért újságírónőnek. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt egyébként szélsőséges oroszbarátsággal vádolták, talán ezt ellensúlyozandó, Hadja Lahbib az ukránok egyik leghangosabb támogatójává vált. (Korábbi, még tévériporterként tett krími látogatása idején az ukrán internetes oldalak egyik leggyűlöltebb szereplője volt.)
Már külügyminiszterként került botrányba, amikor kiderült, enyhén szólva nem tett meg mindent, hogy a Hezbollah terroristacsoportot ne tudják pénzelni Belgiumból.
Hadja Lahbib egyébként harcos LMBTQ-aktivista, amikor például a Balkánon járt diplomáciai körúton, provokatívan elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozott.
Forrás: Origo, fotó: MTI
