Pesti Srácok

Már a liberális média sem tagadja: óriási bajban van Németország

Már a liberális média sem tagadja: óriási bajban van Németország

Lassan a baloldali média is belátja: tarthatatlan a helyzet azokban az országokban, ahol a kormányok nem léptek fel a migráció ellen. Erre abból következtethetünk, hogy az Index megírta: a németek már nem tudják kordában tartani az erőszakoskodó migránsokat. Az észak-rajna-vesztfáliai rendőrség ugyanis csoportos nemi erőszak ügyében nyomoz két esetben: az egyik július 5-én pénteken, a másik 7-én vasárnap történt, mindkettő a mintegy 170 ezres Mülheim városában. A két eset most azért váltott ki a szokásosnál is nagyobb visszhangot, mert mindkét esetben csoportos erőszak történt, és mindkétszer volt olyan elkövető, aki ellen nem is nyomozhat a rendőrség, mert még nem töltötte be a 14. életévét. A hatóságok tehetetlenek, az áldozatok szülei tanácstalanok, Németország pedig továbbra is a befogadás és tolerancia meséjével "vigasztalja" a megtört fiatal lányokat.

Nagy baj van a haladó nyugaton: ezt már azok sem tudják palástolni, akik eddig a bevándorlás szekerét tolták. Németország, amely a gazdasági bevándorlók egyik legkedveltebb célpontja, átlépte befogadó- és integrálóképességének határait, ezzel együtt pedig kilőtt a munkanélküliség, megtorpant a gazdaság, és ami a legfontosabb: drasztikusan növekedett az erőszakos bűncselekmények száma.

Ezek közül is kiemelkedik a nemi erőszak, ami sosem látott szintekre hágott a migrációs válság kezdete óta. A német rendőrség adatai szerint az egyre növekvő számú esetek egyre kisebb arányában német állampolgárok az elkövetők: míg 2005-ben az elkövetők 37,4 százaléka nem volt német állampolgár, addig 2017-ben már az elkövetők 52,2 százaléka külföldi volt.

A jéghegy csúcsa - Gyakran kiskorúak erőszakolnak

PestiSracok facebook image

Mint említettük, mindkét eset a németországi Mülheimben történt. A múlt pénteki támadás egy játszótér melletti erdő szélén zajlott le. Akkor egy ötfős bolgár-török származású fiatalokból álló banda erőszakolt meg egy 18 éves, értelmi fogyatékos német lányt, akit az eset után kórházba kellett szállítani. Két nappal később pedig egy, a buszról leszálló 15 éves lányt erőszakolt meg a megállóban egy 16 éves libanoni és négy szír fiúból álló csapat. Közülük az egyik fiatal csupán 11 éves volt.

A vesztfáliai városban történt két eset nagy port kavar Németországban. A társadalom két részre szakadt, akik most azon vitatkoznak: legyen-e alacsonyabb a büntethetőségi korhatár, vagy sem? Jelenleg 14 év a büntethetőség korhatára Németországban, ami azt jelenti, hogy a 14 év alattiaknak nem kell bíróság előtt felelniük tetteikért. Az áldozatok családjai - és a társadalom általában - a korhatár 12 évre való leszállítását követeli, a szakértők viszont szembemennek a társadalmi nyomással: szerintük egy 12 éves nem kezelhető felnőttként.

A kiskorúak által elkövetett nemi erőszak nem friss probléma Németországban: a rendőrség 2018-as statisztikái szerint majdnem ötven olyan szexuális támadásos esetet regisztráltak tavaly, amelynél 14 év alatti kiskorúak voltak az elkövetők.

Ez pedig csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a 14 és 18 éves kor közötti sávban drasztikusan megugrik az elkövetések száma: a hatóságok 819 olyan esetről értesültek tavaly, ahol az elkövető(k) már elérték a büntethetőségi korhatárt, de még nem voltak nagykorúak. Ráadásul ez a szám sem tükrözi jól a valós helyzetet, hiszen gyakran, az esetek mintegy felében fény sem derül az erőszakra.

Nincs megfelelő szankció

A szakértők nem értenek egyet a közvéleménnyel; a Stern-nek nyilatkozó Dr. Mithu M. Sanyal például kifejtette: szerinte ha az elkövetőket a klasszikus büntetőeljárásban elítélnék, a börtönben megerőszakolhatják, ami után ők is újra erőszakolni fognak. Ezután pedig, szabadlábra kerülésük után ismét erőszakot fognak elkövetni mások ellen, kompenzálandó a börtönben szerzett lelki sérüléseket. Szerinte a fiatal elkövetőknél egy pszichológiai beavatkozás sokkal célravezetőbb lehetne.

A valóságban azonban a pszichológiai segítség sem feltétlenül elégséges. Kiderült ugyanis, hogy a múlt pénteki erőszak miatt elfogott egyik fiú 2018-ban már részt vett egy "Kanyarvétel" nevű programban, ennek ellenére ismét visszaesett. Ugyanez a fiú korábban már kétszer is erőszakoskodott; akkor még nem töltötte be a 14-et, most azonban őrizetbe került.

A hatóságok gyakorlatilag tehetetlenek

Volker Wiebels, a mülheimi önkormányzat szóvivője csütörtökön azt mondta: megpróbálnak lépéseket tenni azért, hogy kontrollálják a gazdasági céllal bevándorló családoknak a szabad mozgását az EU-ban, és hogy visszaküldhetik-e őket a hazájukba. Mára azonban kiderült: EU-s állampolgárokkal szemben - amilyenek a múlt pénteki elkövetők voltak - ez nem lehetséges. Így Németországnak nem marad más, mint hogy helyben lépjen a migránsbűnözés ellen, és mentse, ami még menthető.

Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.