Most már nemcsak december elsejét, Erdély Romániához csatolását, hanem június 4-ét, a trianoni diktátumot is megünnepeltetnék magyar testvéreinkkel a román megszállók. Nem elég nekik a tálcán kapott ország, minden nap porba akarják alázni a túszul ejtett kétmillió magyart. Ekkora gonoszságnak előbb-utóbb meglesz a böjtje.
Van olyan nemzet, amely valódi hősökkel teli, hosszú történelmére, csodálatos kultúrájára, a szeretetre építi összetartozását. Úgy hiszem, ilyenek vagyunk például mi, magyarok. Van mire és kire büszkének lennünk, nagyszerű embereket, zseniális tudósokat, művészeket adtunk a világnak, dicső tettek hosszú sorát vittük véghez. Nem kell ahhoz mások fejére állnunk, hogy kiemelkedjünk a népek óceánjából.
Ám van olyan nép, amelyet a gyűlölet tart egyben. Az élteti őt, hogy mást utáljon, tőle mindent elvegyen – újra és újra. Gyűlöletét a sárga irigység táplálja, amiért neki nincs olyan szép országa, dicső történelme, nagy hősei, mint a másiknak. El kell hát venni tőle! Aztán ha már nem nagyon van mit elrabolni, akkor is tovább kell gyűlölni, alázni a kiraboltat. Egyetlen pillanat béke, megnyugvás nem lehet. Ha ugyanis megszűnne a gyűlölet, nem maradna semmi, ami összeköti a gyűlöletre nevelt népet. Eltűnne a kapocs, ami a közös zsákmányt: az innen-onnan összelopkodott országot egyben tartja. Talán már kitalálták: Romániáról beszélek.
Amúgy a fene akarna róluk írni. Unalmasak, fárasztóak. Elegem van a vicsorgásukból. Ám sajnos ennek a Nyugat által fölpumpált pufferállamnak a vezetői újra és újra tesznek róla, hogy bekerülhessenek a híradásainkba. Szükségét érzik, hogy két-háromnaponta valamivel belerúgjanak a kárpát-medencei magyarságba, elsősorban az Erdélyben és Partiumban túszul ejtett kétmillió testvérünkbe. Provokálnak, feszegetik a bicepszüket, miközben látnivaló, hogy recseg-ropog az egész, mesterségesen összetákolt ország, úsznak az adósságban, rakás katasztrófa, tiszta Balkán az egész.
-
A legfrissebb hír: a trianoni diktátum napját, június 4-ét román nemzeti ünneppé tennék. Az erről szóló törvényt tegnap fogadta el a román képviselőház, és már csak Klaus Iohannis államfő aláírására vár. A jogszabály alapján föl kell majd lobogózni Romániát és Erdélyt oláh zászlókkal, s rendezvényeken hirdetni, milyen „dicsőséges” esemény történt e napon. Képzelhetik, mit érez majd Erdély kétmillió magyarja… Nyilván, ez is volt a cél: a megalázás. Hogy a túszul ejtett magyarok minél rosszabbul érezzék magukat. Hátha megunják végre az évszázados vegzatúrát, elhúznak a szülőföldjükről, s akkor beteljesülne az országrablás.
Folyamatos a magyarellenes ámokfutás Romániában, Brüsszel pedig lapít, mint ürülék a bocskoron. Alig néhány napja történt, hogy Iohannis elnök televíziós beszédében azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) Székelyföld autonómiaigénye kapcsán, hogy az „odaadná Erdélyt a magyaroknak”. Színtiszta hazugság, hisz az összes román párt elutasítja az autonómiát, (amit egyébként 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron becsszóra megígértek Erdély őslakos magyarjainak). Ráadásul Iohannis gúnyolódva, magyarul köszönt a PSD-nek, amivel szintén a magyarellenes indulatok fölkorbácsolása volt a célja.
Aztán pörgött tovább a gyűlöletverkli. A szocdemek azt javasolták, hogy szüntessék meg a magyar kisebbségvédelmi tervezetek beterjesztésének lehetőségét. Majd érkezett a non plus ultra javaslat, amire még Ceausescu is csettintene: az RMDSZ mint párt törvényen kívüli helyezése. Egy kétmilliós kisebbség legnagyobb pártjának betiltása… Mindez 2020-ban, az Európai Unió nevű pöcegödörben, amelyet azonban hidegen hagy, mit művelnek a románok. Ők ma is éppen minket fognak pellengérre állítani, amiért sikeresen mertünk védekezni a koronavírus ellen. És még fölszólalni sem engedik a magyar kormány képviselőjét, ami a minősített féregség esete. Ha innen nézzük, Románia nagyon is unióérett: a bukaresti politikusok pont olyan becstelenek, gyűlölködők és hazugok, mint a brüsszeliek.
Ceausescunál is van lejjebb
Hogy június 4-ét ünnepeltetni akarják véreinkkel, annyiban nem meglepő, hogy december elsejét már évek óta ünnepeltetik velük. Emlékeznek még, hogyan törölte belénk a lábát 2018-ban az Isiászos? Úgy, hogy az európai történelem „nagyszerű pillanatának”, „ünnepének” nevezte december 1-jét. Azt a napot, amelyen száz évvel korábban, 1918. december 1-jén az erdélyi románok önhatalmúlag kimondták, Erdély csatlakozik Romániához. Juncker szerint tehát egy szuverén állam területéből kiszakítani egy országnyi darabot az „nagyszerű pillanat”. A szeparatizmus mint „európai ünnep”. Valahogy a Krím elcsatolásakor nem ünnepelt így Juncker meg a többi idióta, sőt inkább öklöt rázott és szankciókat vezetett be az oroszok ellen. Pedig ott népszavazás volt, amelyen elsöprő többséggel mondták ki az Oroszországhoz csatlakozást – Gyulafehérváron viszont 1228 román küldött is elegendő volt ehhez.
Az előzmények ismertek. A köpönyegforgatás, az árulás, a becstelenség netovábbja, amit a románok az első világháborúban (is) műveltek. Románia már akkor hírhedt volt arról, hogy egyetlen ígéretét, szerződését, egyezségét nem tartja be. A Balkán-háborúk alkalmával hátba támadták szövetségesüket, Bulgáriát: jutalmul háromezer négyzetkilométer bolgár földet kaptak. Majd az első világháborúban orvul elárulták az Osztrák-Magyar Monarchiát, amikor a semlegességi szerződésre fittyet hányva 1916-ban megtámadták a más frontokon harcoló Magyarországot, betörtek Erdélybe. Ám rövid úton ki lettek verve, és Bukarest elfoglalása után fülüket-farkukat behúzva különbékét kötöttek a központi hatalmakkal. Ám az árulásuk előtt az antanttal kötött titkos szerződésben megígérték, soha nem kötnek különbékét az ellenséggel. Ez tehát egy újabb szerződésszegés. Aztán a különbékét is megszegve újra betörtek a már háborúból kilépett, nemzetvesztő Károlyi Mihályék által addigra csaknem teljesen lefegyverzett Magyarországra, és vittek mindent, ami mozdítható volt. A második világháborúban aztán ismét hozták a formájukat, megint átálltak, megint hátba támadták a szövetségeseiket. Egyébként 1940-ben maguk a románok kérték a Nyugat döntőbíráskodását, ebből lett a második bécsi döntés, Észak-Erdély visszatérése Magyarországhoz. Ezt tehát a románok kérték, ők is aláírták az erről szóló egyezményt, (színleg) tudomásul vették.
Micsoda daliás hőstettek sora! S ezt kellene mostantól még hangosabban ünnepelnie az erdélyi magyaroknak… Már csak az a kérdés, február 10-e mikor lesz piros betűs ünnep Romániában és Erdélyben? (1947. február 10-én írták alá a második világháborút lezáró párizsi békediktátumot.) Igaz, a román kisgömböcöt akkor Sztálin kissé visszanyeste, de Erdélyt újra odavetették nekik, s vele kétmillió potenciálisan gyűlölhető magyart. Milyen érdekes: még a nem éppen magyarbarát Ceausescunak sem jutott eszébe június 4-ét és december 1-jét román nemzeti ünneppé emelni. Sőt, rövid ideig még azt is engedte, hogy Székelyföldön valamifajta autonómia legyen. Utódai alulmúlják őt, ami azért rémisztő.
Sz Arisztid
2020-05-29 at 10:17
A világot nem érdekli – de egyáltalán semennyire sem érdekli – a mi trianoni nyavalyánk.
90%-ban meg sem hallgat, aki maradék meghallgat, az maximum jóindulatú közönnyel néz ránk, ahogy a csöndes őrültekre szokás, és továbbmegy.
Ha nem lépünk fel a nemzetközi jog eszközeivel a döntés ellen, márpedig ehhez szemmel láthatóan hiányzik a kurázsi, akkor csak egy eszköz marad: támogatni csöndben az elszakított országrészekben még magyarként élő magyar embereket, a gazdaságukat, nekünk magunknak is gazdagodnunk kell, hogy az ország maga legyen vonzó itt a környékünkön.
Ahogy a kiegyezés után érdemes volt magyarrá lenni, mert egy erőteljesen fejlődő ország voltunk.
A háború nem megoldás, mert az arányok a megnyeréséhez kb. olyanok, mint megnyerni az ötöslottó főnyereményét.
És azzal, hogy megemlékezünk a 100. évfordulóról sajnos bizonyos értelemben még mi magunk is legitimáljuk a 100 éve történteket.
És ha így folytatjuk trianon következményei oda futnak majd ki, ahova Nándorfehérvár – mára Belgrád és mára senki nem kérdőjelezi meg, hogy miért is lett Nándorfehérvár Belgráddá??
idirablo
2020-05-15 at 16:50
A példát a szétszórt zsidók adják: 2000 évig hitték, hogy “találkoznak Jeruzsálemben”. Hittel minden lehetséges, és az ő hitüket a vallásuk is támogatta, mint ahogy az oláhokét is támogatja az ortodox nemzeti egyházuk.
Koppánynak is Bizánc kellett, Vajknak viszont Német-Róma. Ezt szívjuk ma is: minden pápa lesz@rja a csángók magyar misézésének ügyét. A mostaninak is fontosabb volt a gyfehérvári ortodox püspöknek gazsulálni, mint a himnuszunkat meghallgatni, és még migránspárti is.
paperback
2020-05-15 at 17:14
Kérdezd meg a vatikáni nagykövetet, mit tett az ügyben. Vagy kérdezd meg a Duna TV-t, miért nem vetítik le a csíksomlyói búcsút olasz felirattal, olasz nyelvű kommentárral.
Ne Ferencben keresd a hibát, hanem azokban, akiknek az lenne a dolga, hogy Ferencet állásfoglalásra kényszerítsék, vagy legalább elgondolkodtassák.
Hesslerezredes
2020-05-15 at 10:58
Még egy felvetés, aztán egy időre be is fejezem a témát: tegyük föl, hogy Horthy a II. vh. elején semlegességet hirdet, amire föl a Nagynémet Birodalom 1941-ben megszállja hazánkat. Horthy Londonba menekül és emigráns kormányt alakít. Így az ország – a náci Németország áldozataként – 1945-ben a győztesek oldalán fejezi be a háborút. A párizsi békében megkapjuk Észak-Erdélyt, de megkapunk vele kb. 1 millió románt is.
És most (2020-ban) ez az egymillió román követelne nemzetiségi jogokat és autonómiát.
Tegyük a szívünkre a kezünket: biztos az, hogy olyan lelkesen fogadnánk ezt a követelést?
Biztos az, hogy nem akarnánk lesöpörni az asztalról ezt a követelést?
Biztos az, hogy nem tartanánk attól, hogy valójában el akarnak szakadni az országtól???
Biztos az, hogy mi lelkesen támogatnánk a követeléseiket????
paperback
2020-05-15 at 14:13
Mindig a saját érdekeinket kell nézni. Ahogy ezt teszed a családoddal is.
Magyarán az érdek számít, nem valami abszolút igazság. Ilyen ezen a szinten nincs.
Az, hogy nem szívesen adnánk meg a románnak, nem jelenti azt, hogy ne követelhetnénk a magyarnak.
Hesslerezredes
2020-05-15 at 14:30
Persze, ez így van. Éppen ezért kellene minden eszközzel megértetni velük, hogy ilyen jogok megadásával nem hogy szegényednének, de egy egész ország barátságával lehetnének gazdagabbak. Ami egyszer még nagyon jól jöhet nekik is.
paperback
2020-05-15 at 14:44
Amikor el akarod hitetni valakivel, hogy az a jó neki, ami valójában a te érdeked, azt manipulációnak hívják. Ez működik az óvodában, de nem a bilaterális kapcsolatokban.
Az autonómiát nem kikönyörögni, hanem kikényszeríteni kell – másképp nem megy. Az osztrákok megoldották, a minta tehát adott.
Két dolog kell hozzá: egy tökös anyaország és egy tökös kisebbség.
Jelenleg (legalábbis autonómiaügyben) egyik sincs.
moliere
2020-05-16 at 13:09
A lelkes anyaország nincs meg a kurdoknak, biztos ez a bajuk. Nem az, hogy Törökország túl fontos szereplő mindenkinek, és senki sem áll a kurdok mögé a nagyhatalmak közül.
Nem szabad lekicsinyelni azt a tényezőt, hogy ez az autonómiakérdés reménytelen, mert Washington még sokáig a térség politikai ura marad, és ők egy minden destabilizációs kockázattól mentes Romániát akarnak, mert a térségben Románia az első számú bázisuk. Ideálisak, mert ugyan egy notórius árulók, de az orosszal nehezen lehet elképzelni az összebékülésüket. Amit finomhangolni is lehet Moldova kérdésével. Gyengék, nem úgy, mint a nehezen kezelhető törökök, és nagyon jó helyen vannak, elvágva Moszkvát a Balkántól, Közép-Európában is, meg a Balkánon is, vannak erőforrásaik, a nép jó birka (ez nem különleges, a szomszéd népek is azok, igen, MINDEGYIK!). És nem is egy Luxemburg, van kiterjedése. Amerikából nézve a romániai magyarság két dolgot jelent. Lehet venni destabilizációs tényezőnek, de még inkább egy eszköznek, amivel esetleg sakkban tartható a román kormány, de a magyar is. Ha lenne annyi eszük, mint egy Metternichnek volt, vagy a szovjet, náci diplomáciának, akkor így játszanának. Igen, emberi sorsokkal. A világ ilyen.
interpretator
2020-05-15 at 14:35
A kérdésre már megvan a válasz. A honfoglalástól kezdve számos szervezetten betelepült nemzetiségnek megadtuk az autonómiát – persze igazságos alapon (vagyis olyan magyarosan), a jogok és kötelességek összhangja alapján. Voltak feladatok, és voltak mellé kiváltságok.
1871-ben a magyar állam – egy akkor KORSZERŰ állameszme alapján – felszámolta az etnikai autonómiákat, míg mások (pl. franciák, románok) ezekben az időkben brutális asszimilációval oldották meg a nemzetiségi kérdést.
Aztán a rendszerváltás után megcsináltuk a 13 őshonos kisebbség autonómiáját, amit kisebbségi önkormányzatnak hívnak. Tehát ma Magyarországon VAN ROMÁN AUTONÓMIA (pár ezer románnak), magasabb szinten, mint másfélmillió magyarnak odaát.
Tehát: ha az észak-erdélyi románok kérték volna az autonómiát, az igazságos válasz az lett volna: bár jóindulatú kultúrnemzetként nálunk ennek megvan a történeti hagyománya, amennyit ti adtatok Trianon után nekünk, annyit kaptok most tőlünk. Ámen.
Hesslerezredes
2020-05-15 at 16:00
Önnek igaza van. Csak próbáltam/próbálnék valami modus vivendi-t kitalálni a jövőre nézve, mert amúgy az esélyeink szerintem nem igazán jók most, hogy ezen a helyzeten belátható időn belül jó irányban legyen változás. De egyébként minden szavával egyetértek, amit írt.
paperback
2020-05-15 at 17:10
“az esélyeink szerintem nem igazán jók most”
Ez csak rajtunk múlik. Mint írtam, ott az osztrák példa.
Bécs elhitette a világgal, hogy dél-tiroli testvéreik Európa legelnyomottabb kisebbsége. Az ENSZ napirendre tűzte a kérdést. Ma övék a legjobb területi autonómia.
Nekünk nem elhitetni kellene valamit, hanem csak bemutatni – mert az erdélyi magyarság TÉNYLEG Európa legelnyomottabb kisebbsége.
Az úzvölgyi barbarizmus, most épp az elszakítás megünnepeltetése, vagy a zászlókért kirótt bírságok olyan egyértelmű dolgok, amire még egy magyargyűlölő nyugati liberálist is undor fogna el Bukaresttel szemben.
Csak be kellene mutatni a világnak, mi folyik itt. Elég lenne egy háromnyelvű honlap.
De a magyar diplomácia nem teszi. Miért? Ha csak feleannyit foglalkoznának a problémával, mint a skandinávokkal, már visszakozna és magyarázkodna az oláh. Miért nem történik semmi?
És kérdezem mindezt visszaeső Fidesz-szavazóként.
moliere
2020-05-16 at 13:17
Ugye nem nagyon mondhatjuk, hogy ez a történelmi türelmesség bármikor is érintette a románokat, mert nekik nem volt autonómiájuk, és arra hivatkoznak, hogy amikor még majdnem volt (XIV. század), és a kenézek is vezették őket, nem csak a pópák, akkor jött egy törvény, amely szerint magyar nemes csak katolikus lehet, és ezzel a kenézek elmagyarosodtak, mivel áttértek ortodoxról katolikusra. És ezzel az erdélyi “négy nemzet” helyett maradt a “három nemzet”. A románok így látják. Talán szerencsésebb lett volna meghagyni őket nemesi vezetőkkel, mert akkor lehetett volna tárgyalni is valakivel, kötelezettségekről is, mert a pópákkal nem igen lehetett. Nem tudom. Inkább arra hajlok, igazi nacionalistaként, hogy ha már a kenézeknek jönni kellett (magyarrá válni), akkor a pópáknak meg menni kellett volna (haza a regáti …. ba). Mert ötszáz éve hergelik a népet, a nacionalizmus első és utolsó bástyái a pópák. Döbbenetes a számomra, hogy szinte előbb szülték meg a nacionalizmust az erdélyi román pópák, mint ahogy az a francia forradalomban szárba szökkent, hivatalosan először. Hiszen már a Horia féle lázadásnál a dák és római ősökkel hülyítették a pópák a mócokat.
Inkább az ortodox pópákat kellett volna megszorongatnia Nagy Lajosnak, nem az amúgy nagyon lojális kenézeket… Pedig nagy király volt. Nagy király nagy hibákkal.
fürgerókalábak
2020-05-16 at 20:04
Véleményem szerint ez soha nem történhetett volna meg, ugyanis a “nyugat” , mióta világ a világ, mindig az elpusztításunkra törekedett. Miért közreműködtek volna abban ami garantálja a megmaradásunkat?
lill
2020-05-14 at 14:37
Gratulálok és köszönöm a bátor kiállást ezekkel a ballib sz.rokkal szemben.
TS
2020-05-14 at 13:45
Egyébként meg románokkal Erdélyről tárgyalni eléggé fölösleges. Mert miről is beszéljünk? Ők úgy gondolják, ahogy, én meg nem. Már 1-2 igazságmorzsa elhintése is nagy hallgatást eredményez, amikor már nem tudnak kínjukban mit válaszolni. Nem is tudnak, mert soha nem vitatkoztak erről.
Pl. a románokat így-meg-úgy elnyomták. Akkor miért jöttetek ide Havaselvéről? Ők mindig itt voltak.
Oké, ne legyen, következő: miért itt, Magyarországon jelent meg az első nyomtatott román nyelvű könyv, miért itt létesült az első világi román iskola? Ja, hogy a görög fanarióta elnyomás is rossz volt. Az az 5000 görög úgy elnyomott titeket, hogy nem tudtatok egy könyvet összehozni románul Bukarestben? Innen eléggé hallgatnak.
Jobban idegesítenek az itthoni honárulók, akik szerint megérdemeltük Trianont, meg hogy így jobb lett. Na, őket szívesen pofán verném.
korrektor
2020-05-14 at 14:17
Hát ha egy ilyen beszélgetést végigviszel, csak gratulálok.
A többségüknek már a második mondatnál elborul az agya.
Hesslerezredes
2020-05-14 at 17:16
Erdély kapcsán egy romántól csak annyit kell kérdezni, hogy: ‘És mikor tetszenek betartani a gyulafehérvári gyűlés ígéreteit?” meg még azt: “Miért tetszenek annyira félni másfél millió magyartól, amikor minimum 10x annyian tetszenek lenni?” és utoljára: “Ha megtagadják az erdélyi magyaroktól a jogokat, attól a kendtek hűtőszekrénye jobban tele lesz?” Oszt’ csá’!!
moliere
2020-05-16 at 13:02
Hesslerezredes! Van erre egy székely vicc. A románok között iszik egy székely a kocsmában. Az egyik román fölényesen megkérdezi, hogy “mit akartok ti székelyek, minden székelyre tíz román jut?!
Erre a székely leteszi a sört, megtörli a bajuszát, majd halkan közli:
“Annyi kell es.”
Hesslerezredes
2020-05-19 at 10:17
100/100!! :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
TS
2020-05-14 at 13:23
Egyébként nem egyszer esett meg, és vagyok olyan öreg és tapasztalt, mivel féléves korom óta járok ki (sokáig vittek), hogy ismerem őket. A büdös életben nem hallottam ilyet, pedig 1961 óta “járok” Erdélybe. Régi román trükk? Biztos süket voltam idáig.
moliere
2020-05-16 at 12:58
Még 97-ben esett meg velem, egyetemistaként, hogy egy találkozón, ahol orosztól portugálig, mindenféle egyetemista volt, románokkal beszélgettem. Illetve a regáti leányzóval nem igazán lehetett. Ő itt, Magyarországon is mereven felmondta a szólamokat, hogy Románia milyen ősi, civilizált, satöbbi satöbbi, és hogy milyen egységes, oszthatatlan, satöbbi, satöbbi. Érezni lehetett, hogy kicsit megfagy a levegő, és a két társa is kissé kínosnak érezhette. Ő meg nyilván hősnek érezte magát. Négy asztallal odébb, hunyadi és szebeni román fiatalok ültek, és ugyanúgy az erdélyi magyarokról kérdeztem őket. Ők azt mondták, hogy nekik Magyarországgal, és a székelyekkel sincs semmi bajuk, és föderatívan sokkal jobban el lehetne képzelni Romániát, csak egy dolog kéne, hogy feltétel legyen: a magyarok ismerjék el, hogy van olyan is, mint “erdélyi román kultúra”. És nagyon érezhető volt, hogy ez részben arról is szól, hogy ne nézzék le őket a magyarok (ilyesmi ugye nincs is…), de arról is szólt, hogy vegyük már észre, hogy ők nem regátiak.
Ennyi. Úgy vannak a transzilvanizmussal, hogy titokban vágynak is rá, de nem merik kimondani. Ha készen kapnák, nem lázadnának. De a kollektív tudatuk, ami közös Bukaresttel, lebomlóban van.
Babos Margit
2020-05-17 at 22:25
Nem trükk. Számos román kiáll vagy elgondolkodik ezen. A Facebookon is tevékenykednek és már csoportot is létrehoztak. Természetesen a tanultabb rétegből kerülnek ki. Ők nem akarják Románia feldarabolását, hanem a deszcentralizációt, vagyis, hogy ne Bukarest döntsön, főként a bevételek elosztásáról. Ugyan úgy büszkék arra, hogy románok, de elfogadják, hogy mások is léteznek mellettük. Lehet, hogy pont ezért léptek fel ennyire, az utóbbi időben, az “érdekelt” személyek ezzel a vad nacionalizmussal, hogy ne kapjanak teret/ hangot.
Hargita
2020-05-14 at 13:08
Ez helyettem is szólt!
TS
2020-05-14 at 11:56
Beszéltem vagy 5-6 olyan románnal csak úgy futólag: vonaton, kocsmában, akik azt mondták, jobb lenne Erdély külön. Az első ember, akitől ezt hallottam, egy közepes nagyságú erdélyi város önkormányzati képviselője volt. Azt hittem rosszul hallok. (Nyilván a programjában ezt a véleményt még [!] nem merte közzétenni). Szóval várjuk ki a folytatást! Orbánt is dicsérték, még többen.
korrektor
2020-05-14 at 12:08
Csak teszteltek. Régi román trükk.
Te meg bevetted.
Naprózsa
2020-05-14 at 13:15
Egyetértek, hogy csak tesztelték Önt, és maguk között jól kinevették. Gondoljunk bele, a románok a tőlünk rabolt területek nélkül egy kis senki jelentéktelen országocska lennének mind létszámban, mind gazdagságban. És ki mondana le arról, hogy másoktól ellopott területekből hasznot húzzon?
Az más kérdés, hogy a keveredéssel hány olyan lett román, aki valójában magyar. Mert az, hogy fogyott az elnyomás miatt a magukat magyarnak vallók, nem jelenti azt, hogy csak a színrománok szaporodtak.
Egy gazdag Magyarország sok ál-kényszer-érdekrománt visszaváltoztatná magyarrá. És ez igaz a többi szomszédságunkra is, akik boldogan előkaparnák magyar őseiket, ha előny magyarnak lenni. Szovákiának úgy 4/5-e például valójában magyar.
TS
2020-05-14 at 13:21
Miért, ott voltak? Én nemigen reagáltam, mert ismerem a csíziót, ők meg nem erőltették, hogy na mit szólok hozzá. Annyit kérdeztem, hogy miért, mert ilyet nemigen hallottam. Azt mondták, Erdély szinte alig kap fejlesztésre pénzt, jobb lenne, ha önállóak lennének. Nem teszteltek, tök komolyan mondták. Ha meg nem? A saját fajukat szidták, amit meg nemigen szoktak. Tehát nem hiszem, hogy ne gondolkodnának ott is sokan.
moliere
2020-05-16 at 12:51
Szerintem ez nem nagyon életszerű. Aki ezt a kérdést románként komolyan veszi, az nem viccel ezzel. A román mentalitás balkánibb. Az ilyen teszteléses, lenézéses kiröhögős stílus inkább olyan csehszlovák dolog.
Arról nem is beszélve, hogy az ezredforduló utáni években kijött olyan statisztika Romániában, hogy a nemzeti jövedelem több, mint 70%-át a Kárpátoktól nyugatra fekvő megyék teljesítik, annak ellenére, hogy
1. a népességnek kevesebb, mint harmadát adták,
2. az egyetlen milliós város, sőt a főváros és környéke, amely minden más országban húzóerő, az sem ott van,
3. nem ott termelik ki az (egyre kevésbé számító) olajat,
4. nem ott van a legtöbb termőföld, amely exportálható élelmiszert állít elő,
5, nem ott folyik a Duna,
6. nem ott van a tengerpart,
7. nem ott vannak a legnagyobb egyetemek, kutatóintézetek,
8. akkor még nem is volt ott nemzetközi reptér,
9. sem autópálya,
10. ráadásul a románok által egyáltalán nem előnyként tanult nemzetiségi színesség is jellemezte,
11. a cigányság aránya pedig nem igazán különbözik, sőt, egyes statisztikák szerint pont Erdélyben van nagyobb arányú cigányság.
Ezt minden erdélyi román tudta, és mivel az akkor maximum másfél millió magyarra simán jutott ötmillió román, nem vette (és ma sem veszi) túl komolyan a visszacsatolás lehetőségét. És egyértelműen nem a magyaroknak tulajdonította ezeket a felsorolt tényezőket, hanem az erdélyi románság minőségi fölényének, fejlettségének a regátihoz képest.
Úgyhogy én elképzelhetőnek tartok az utóbbi és a következő húsz évben is bármikor ilyen erdélyi román felvetést, kocsma szinten.
Hungaricus viator
2020-05-14 at 11:45
Ahogy egy brit küldött (Thomson légügyi miniszter) jellemezte találóan a trianoni diktatumhoz vezető tárgyalásokat: Rákok marakodása a vizihulla felett. Hát most a rákok ünnepelhetnek.
Királytigris
2020-05-14 at 12:50
Ebben csak az a baj, hogy mi voltunk a “vizihulla”!
on the right side
2020-05-14 at 11:40
Ennek a Ballibnek sajnos igaza van. Nem történik semmi, a magyar diplomácia skandináv fejcsóválókkal foglalkozik, miközben a románok, vagyis a magyarellenesség zászlóvivői, következmények nélkül mehetnek el a falig..
Más kérdés, hogy magyar érdekek ügyében egy balliberálisnak – az elmúlt 100 év alatt okozott mérhetetlen károk után – kuss a neve. De ettől még lehet néha igaza. És most pont ez a helyzet.
És Fidesz-szavazóként nagyon nehéz egy ilyet megélnem.
gyozo2018
2020-05-14 at 11:37
Hülye sovén románokat a saját kormányuk és elnökük vezeti meg, kijátszva a magyarkártyát.
Vigyázó szemüket Párizsisztánra vessék, a franciák sorsa vár rájuk.
Patriot
2020-05-14 at 12:54
Majd ha úgy alakul, a Franciákat szúrják hátba, meg rabolják ki , szemrebbenés nélkül.
TS
2020-05-14 at 13:47
Megteszik majd az arabok, a románoknak ott nem osztanak lapot. Azok majd nem fogják tűrni, hogy román cig koldusok lejmoljanak Frankisztánban!
téves hívás
2020-05-14 at 11:22
Csak Románia vezetőit tartja egyben a magyargyűlölet, a román emberek többségét ez nem érdekli annyira, mint ahogy mi gondoljuk. Eszem ágában sincs megvédeni a románokat, csak azt szeretném, ha a kicsit különválasztanánk az átlag románokat a vezetőiktől.
Papíron az átlag román választja meg a vezetőit, a valóságban viszont Brüsszel/Berlin/Párizs ülteti a fejükre őket és ugyanabból a két-három rosszból választhatnak maguknak politikusokat. A mostani gyűlöletet is egy Klaus Werner Johannis nevű echte német fickó gerjeszti. Véletlen lenne? Egy német mondja meg a románnak, hogy miért gyűlölje a magyart. Tiszta röhej!
gyozo2018
2020-05-14 at 11:40
Csak nézz körül, hogy mit művelnek Erdélyben, és figyeld meg,
kik vezetik az erdélyi helységeket, kik a polgármesterek.
A pópák legalább annyira főkolomposok, mint Johannis.
TS
2020-05-14 at 11:57
Én csatlakozom ehhez a véleményhez. Lassan fő ki a puliszka!
korrektor
2020-05-14 at 11:59
A románokat az iskolában tetőtől talpig átmossák magyargyűlölettel. Ha jó fej románokkal találkozol, az csak azért van, mert képtelenség napi 24 órában acsarkodva élni.
De pendítsd meg bármelyiknek a legalapvetőbb kisebbségi jogokat (nem kell az autonómiáig menned), előjön belőlük a lényeg.
moliere
2020-05-14 at 14:14
Washington. New York. Inkább.
Laszlo
2020-05-14 at 11:10
Reméljük minél hamarabb eljön románia felett az ítélet!
Gregson
2020-05-14 at 11:03
Megszavazta az országgyűlés Románia EU-csatlakozását székely autonómia nélkül. A Fidesz is. Jóvátehetetlen hiba volt.
apro_marosan_petergabor
2020-05-14 at 10:55
Ezen váltotatni kell,
remélem a magyar diplomácia dolgozik a szavazás hosszabbításon a régios pénzek ügyében!
Pista
2020-05-14 at 10:41
Sajnos rég volt ott 2 millio magyar.Mert ha annyi lenne a románok is befognák a szájukat.
Jo ha van még ott 1 millio.
Fanfan
2020-05-14 at 11:27
Ez csak rajtunk múlik! Ha megtartjuk az identitasunkat és a fiataljainknak is at adjuk, megértjük, hogy van mire büszkének lennünk mert a mi odacsatolasunk emelte ki Romaniat a mocsokból és a szellemi sötétségből valamennyire.
Tudom nehéz ott kimondani, hogy Magyar vagyok, de ha kimondjuk és ezt sokan és egyre többen tesszük latni fogjuk , hogy vagyunk két millioan , sőt többen!
moliere
2020-05-14 at 14:06
Ez az egész számháború nagyon követhetetlen. Tény, hogy Pistának igaza van, a számok úgy állnak.
Erdélyiek meg azt mondják, hogy ha ide tartozna Erdély, az egy nap alatt hozna egymilliót (vissza). Évek alatt pedig akár hárommillió fölé is mehetne a magyarság létszáma, mivel
1. sok a kettős identitású, vegyes gyökerű család, ahol évek-évtizedek óta inkább románnak tartják magukat.
2. minden társadalom alja a hatalomhoz húz, habár ez a réteg csak számtanilag számítható nyereségnek. Minőségben nem.
A románok fogynak. De még mindig négymillió fölött vannak Erdélyben. És – valljuk be – az erdélyi románok, pláne némi európai edukációval a hátuk mögött, egyáltalán nem annyival alávalóbbak, mint ahogyan a székelyek hiszik. Ez nem fogja megkönnyíteni a megmaradást, mert a XXI. századi fiatalság – a magyar is, a székely is – hosszú távon nehezen motiválható a “megmaradás” mellett, hacsak nem egy merőben barbár közegben ez jelenti a civilizációt. Intő példa: az őrvidéki magyarság egy emberöltő alatt tűnt el gyakorlatilag. Az “osztrák” közeg nagyon gyorsan előremutatóbbá vált, 1945 után, főként 1955 után. 1920 óta (amikor egy csapásra magyarok tízezrei lettek osztrákok, de hát ezek a majori cselédség voltak, amin nem is lehet meglepődni) a folyamatos asszimiláció a vasfüggöny leereszkedésével mintha felrobbant volna, és gyakorlatilag eltűntek a magyarok Ausztriából. Mert a fiataloknak “ciki” volt a “kommunista magyar” nemzetiségi lét. Pláne a jóléttel azonosítható osztrák élet vonzása. De még olyan országokban, ahol jelentős civilizációs előrelépést nem is jelentett a magyarság elhagyása (Csehszlovákia), ott is tömegek asszimilálódtak. Nehéz lesz ez a megmaradás, mert azért Románia sem visszafelé fejlődik.
Tarr Ferenc dr.
2020-05-14 at 12:12
Na aztán, Pista! Ezt az adatot melyik ujjából szopta???!! Csak a Székelyföldön van 800 ezer hazánkfia. A Partiumban, a Bánátban, Dél-Erdélyben vagy ugyanannyi. Bukarestben (!!) vagy 250ezer. S akkor nem esett szó a csángókról- vagy 200 ezren vannak a Kárpátokon túl… Összeadni tud? Rajta!
korrektor
2020-05-14 at 13:00
Ha már doktorozod magad (ami az interneten igen provinciális), legalább hiteles adatokkal dobálózz.
Székelyföldön 600 ezer magyar él. Bukarest esetében odabiggyesztetél egy fölös nullát, és akkor nagyon elnéző voltam (2011-es népszámlálás: 5800 fő).
Kimaradt viszont a felsorolásból Erdély színe-java, benne Kolozsvárral, Kalotaszeggel, Mezőséggel…
Szóval tessék még egyszer nekifutni, doktor úr. Az effajta hasraütős dilettantizmus a jobboldal rákfenéje.
moliere
2020-05-14 at 14:10
Ezek nem adatok, Doki! Ezek vágyálmok. Többet ártanak, mint ha lefelé csalnánk. És amúgy is a minőség számít. Tanulni kell, gazdálkodni, gondolkodni, összetartani, de kulturáltan, nem taszítóan. Kell szaporodni is, és lehet asszimilálni is, de előbbiek fontosabbak.
Egy nemdoktor.
moliere
2020-05-14 at 14:12
Hajaj! Korrektor nagyon kemény száznyolcvanast dobott.
moliere
2020-05-14 at 10:38
Ez így nem igaz, hogy “Romániát már csak a magyargyűlölet tartja egyben”. A román társadalom nagyobbik része nem magyargyűlölő, ezért ugyan lehet néhány százalék szavazatot szerezni hülye kirohanásokkal, de magyarellenes politikára alapozva, tisztán, nacionalista paranoiára alapozva legfeljebb be lehet jutni maximum a parlamentbe. De ha klasszikus hülyék csinálják, hülyén, akkor még azt sem lehet vele.
Benne van még a politikai repertoárban, mert az otthon kuksoló hülyíthető idős tömeg ott is elég jelentős, és ők harapnak rá. Akik több milliónyian rendszeresen átutaznak Magyarországon, azok az ilyesmire nem vevők. Legalább annyi románnak van kimondottan jó véleménye a magyarokról és Magyarországról, ha nem sokkal többnek, mint ahány hülye hülyíthető a magyarellenességgel. Ha szigorúan ragaszkodnánk a tényekhez, nemzeti ellenérzések tekintetében, erős gyanúm, hogy az erdélyi magyarság körében a románellenesség arányaiban sokkal nagyobb, mint a románokban a magyarellenesség. De még az itthoni románellenesség is nagyobb, mint a magyarellenesség Romániában. Főként, ha beleszámítjuk azokat a tömegvéleményeket, miszerint “szőröstalpú barbárok”, vagy hogy “a románok és a cigányok között nincs különbség”, és hasonlók. Vannak komoly gondok Romániában a gazdasággal, társadalommal, politikával, az előítéletekkel (de azzal elsősorban a cigányok kapcsán!), de az elsősorban az ő dolguk, és a műveltebb rétegek, külföldön dolgozók pl. ezt jól is látják.
A másik, hogy mi tartja össze Romániát. Hát nagyjából ugyanaz, mint Magyarországot. Tény, hogy kevésbé erodálódott a nemzeti/nacionalista megközelítés, vagy nemzeti büszkeség, hiszen ezt nálunk nagyjából 2010 előtt 65 éven át ipari szinten rombolták, ott meg tkp. max az ötvenes években, de még akkor sem nagyon. Utána meg konkrétan felturbózták a nacionalista nevelést. Mára már nem így megy, de a generációk zöme ebben lett átmosva. Fájdalmas az ébredés, a valóság tükrében… Viszont Románia hivatalosan olyan 19,8 millió lakosú, és minden tartománya (ilyen nincs), a Székelyföldet leszámítva román többségű. Erdély is. Ha szigorúan nézzük, lehet, hogy az ünnepeket leszámítva általában csak olyan 13-14 millió ember van abban az országban, mert több millió külföldön él (olasz, spanyol, német, angol, magyar!, portugál, francia stb.). Az otthon élők közül 3-4 millió is lehet a cigányság, amelyből az erdélyiek fele (kb durván fél-egymillió) nem is a románsághoz húz, hanem inkább ide. És még van egy több, mint egymilliós magyarság is, tehát hétköznap még a tízmillió román sincs meg, vagy alig. De mindenhol az az alapélménye minden románnak (talán a Székelyföld kivételével), hogy “román földön” lépked. És ugyan igen nagy történelmi-szociális-kulturális hasadás van az erdélyi román és a regáti román között, elég csak a településképeket megnézni, mégis nagyobb összetartó erő az immár kétszáz éves közös nacionalista hagyomány, a nyelv (ami persze egy erőltetetten újlatinosított balkáni latin-szláv-magyar-egyéb katyvasz), és akkor is egyben maradna Románia, ha momentán eltörölnék ezeket az ünnepi marhaságokat. Sőt, szerintem ezzel, hogy erőltetik, inkább csak gyorsabban kopnak ki a fiatalok fejéből. Ha egy kicsit elfogadóbbak lennénk a román fiatalokkal, még a visszautasítottság, vagy a sértettség sem fűtené a nemzeti hisztériát, így sem nagyon fűti. A tanultabb fiatalok körében egyértelmű: minél nagyobb nagyrománia fíling, annál nagyobb a homály a fejben.
És előbb jut eszükbe még nacionalistáknak is az orosz veszély és Moldova sorsa, mint a magyarok. Nekem ez a benyomásom.
Az utolsó pedig az, hogy Románia ugyan nem a szétesés (hanem talán az összeomlás, ami nem ugyanaz!) állapota közelében van, de a nemzetközi elfogadottsága sokkal magasabb szintű, mint ahogy azt a magyar közvélemény gondolná. Nincs jó arculata nyugaton, vagy úgymond országimázsa. Alapvetően őket is sújtja az a gyakorlat, hogy a nyugati bűnelkövetésekben a romániai cigányokat románként tálalja a média. Ez minket is sújt, sújtott mindig is.
De politikailag jobban elfogadják őket, stabil pontnak láttatja őket az USA, akinek ők most valami olyasmi Románia, mint volt a Fülöp-szigetek Ázsiában, régebben. A legrosszabb, amit Romániáról ma elmondhatunk, hogy egy kesztyűbáb lett, és sajnos az amerikai politika furkósbotjaként is működhet pl. Magyarországgal szemben. Nem lennék meglepve, ha pl. a katonatemetők ügyének egy-egy vezérlő szála a mélyben átnyúlna az Óceán alatt… A román politikai hagyományról nekem sincs semmilyen jó véleményem, ez nyilvánvalóan a román “társadalmi elit” tekintetében lesújtó. Tényleg igaz: mindenkivel szövetkeztek, és még mindenkit elárultak. De ezzel ők nem fognak túl messzire jutni.
Románia jövője, mint román ország, demográfiailag nem felhőtlen, de ezt mi is elmondhatjuk magunkról. Nyilván nálunk a láthatatlan, és mesterséges erősítés nélkül is fennmaradó történelmi öntudat nem annyira törékeny, és a megélhetés is azért sokkal magasabb szinten űzhető, kivándorlás nélkül is.
Hesslerezredes
2020-05-14 at 11:12
Kicsit hosszú a hozzászólása, elolvastam végig és azt mondom: megérte. Korábban írtam, hogy azt a munkát még senki nem végezte el, hogy hogyan egyeztessük össze a nemzeti kérdést a kapitalista társadalmi berendezkedéssel?? Ugyanis a kettő között antagonisztikus ellentét van. Ezt a kommunisták elég jól látták és megoldásként az internacionalizmust ajánlották: szerintük egy román munkásnak egy magyar munkás a testvére és nem egy román tőkés és viceversa. A történelem azonban nem igazolta a kommunisták tételét. Ugyanakkor a kapitalizmus kozmopolitizmusa meg nem tűri a nemzeti érzést. Nem tűri, mert a kapitalizmusban igazából csakis a teljesítmény számít, a nemzeti származás nem. A kapitalizmus is használja a nemzeti gondolatot – de csak akkor és pontosan addig, amíg ez az önző tőkés érdeket kiszolgálja, ahogy kiszolgálta máris eldobja a ” mór megtette a kötelességét…” alapon. Mi magyarok már kapisgáljuk ezt a dolgot, a románok jelentős része még fel sem fogja. Egyelőre ennyi, most mennem kell.
moliere
2020-05-14 at 11:47
Köszi, értem. Mondjuk az távol álljon tőlem is, hogy a nemzeti érzést, sőt akár a minimalizáltan agresszív nacionalista politikát a kukába dobjam. De nagyon nehéz úgy csinálni, hogy a sértő elemeket nem tartjuk meg. Az a megfigyelésem, hogy a nacionalizmus nem is elsősorban az érdekkülönbségek miatt terheli az egymás közti viszonyt, hanem a sérelmek miatt. Persze nagy súllyal esnek a latba az akármilyen régen történt népirtások (és itt a történelem hamisítása ellenére szinte kizárólag románok által elkövetett népirtásokról van szó, 1784, 1848/49, 1944/45). De a nacionalista politika megbélyegzésére az a frissen tartott gyűlölet alkalmas, ami a jelenkori, átélt sérelmekből táplálkozik: a sértésekből. A bozgorozás, a szőröstalpúzás, hogy magyar-román viszonyból hozzak példát. Persze az is kérdés, hogy le kell-e menni a megértés szintjére, és egyáltalán – feltéve ha valaha is van mindkét oldalról szándék a megbékélésre – összeegyeztethető-e időben, mert lehet, hogy az egyik fél éppen békülne, a másik meg más időszakát éli. Orbán azt mondta, hogy a szlovákokhoz és románokhoz fűződő politikánkat az az alapvető tény határozza meg, hogy míg a szlovákok félnek tőlünk, a románok nem. Szerintem más is van itt még, a szlovákoknak nincs elmaradottság-tudatuk (sőt!) velünk szemben, míg a románoknál csak a legelvakultabb hülyéknek nincs. (Akik mondjuk azért nincsenek kevesen, de nem ők határozzák meg már a román karaktert.)
korrektor
2020-05-14 at 11:57
Ez a hozzászólás nem csak olvashatatlanul hosszú (bár végigküzdöttem), hanem a jelenséget is, és a felelősséget is gyönyörűen elmaszatolja.
Korrigáljunk!
1. A románokat az iskolában tetőtől talpig átmossák magyargyűlölettel. Ha jó fej románokkal találkozol, az csak azért van, mert képtelenség napi 24 órában acsarkodva élni. De pendítsd meg bármelyiknek a legalapvetőbb kisebbségi jogokat (nem kell az autonómiáig menned), előjön belőlük a lényeg.
2. A krónikus magyarellenes politika nem valami tengerentúli manipuláció eredménye, ennyire azért ne nézd baleknak őket. Ez a saját termékük. (By the way, a rendszerváltás előtt ki manipulálta őket? Mert 100 éve ugyanazt csinálják.)
3. Attól, hogy sok tekintetben ugyanúgy szívunk, mint ők (demográfia, cigányprobléma, stb.), a lényeg mit sem változik: a román állam számára mi vagyunk a No.1 ellenség, egész eddigi létük erről szól.
Azt írod: “A legrosszabb, amit Romániáról ma elmondhatunk, hogy egy kesztyűbáb lett.” Ilyen mondatot csak az ír le, aki végtelenül naiv, vagy akit megfizetnek ezért.
A legrosszabb ugyanis, amit elmondhatunk, egészen más: ez az ország totálisan elnyomja a magyarokat, és megszállás alatt tartja a területeinket – akárcsak annak idején a törökök.
Hesslerezredes
2020-05-14 at 14:16
Kedves Korrektor! Nem tisztem megvédeni Moliére-t, meg tudja ő magát védeni nélkülem is. Szerintem olvassa el lassan, megfontoltan mégegyszer, amit M.írt, én is megtettem, nem volt könnyű, de tényleg megérte. Az egyik baj egészen biztosan az, hogy a két nép – mármint a ma élő két nép – egyáltalán nem ismeri egymást. Azonban a világ kinyílik, fejlődik. Kezdve mindjárt a technika fejlődésével, amely pld. mára oda jutott, hogy egy mobil-telefon méretű kütyübe ha a saját nyelveden belebeszélsz, hát a kiválasztott nyelven azt lefordítva élőszóval elmondja a másik nyelv használójának. Lehet – szerintem biztos -, hogy már évek sem kellenek ahhoz, hogy a nyelvek bábele megszűnjék, hiszen mindenkinél lehet egy ilyen szerkezet és a kommunikáció meg van oldva. Magyarán nem lesz értelme a másik embertársat ezért piszkálni, mert nem beszéli a mi nyelvünket. A fejlődés azt is jelenti, hogy előbb-utóbb kihalnak azok a nemzedékek, akik a gyűlölködést az anyatejjel szívták magukba, és az utánuk következő nemzedékek ezt már egyre kevésbé veszik át és pláne egyre kevésbé adják tovább. Lehet, hogy szervezni kellene kedvezményes magyarországi utakat kifejezetten regáti románoknak és fordítva, magyarországi magyaroknak kifejezetten Ó-Romániába utakat, hogy lássuk már egymást kik is vagyunk, hogyan is élünk. Ez lehet, hogy utópia, de érdemes lenne megpróbálni. Van itt sok román vendégmunkás is, mit tapasztalnak? Azt, hogy a kutyát sem érdekli a származásuk, a nyelvük, ha betartják a törvényeinket, dolgoznak senki nem foglalkozik az eredetükkel. Talán beszélni kéne velük, hogy ugyan terjesszék már odahaza, hogy a magyarok a valóságban milyenek? Olyanok, hogy egyáltalán nem vadnacionalisták, nem román-gyűlölők. Én azt gondolom, hogy a felnövő nemzedékek előbb-utóbb túllépnek a másik gyűlöletén és piszkálásán. Tudom, a remény hal meg utoljára.
moliere
2020-05-16 at 12:36
Tisztelt Korrektor!
Az, amit Ön “maszatolás” szóval említ, szerintem az a szándékom lehet, hogy elősegítsem annak felismerését, hogy az idő halad. A mai magyar tinédzserek a jövő felnőttjei, ahogy a románok is. És a mai kor egy totálisan más időszak, ahol nagyon nem érvényesülnek azok az Önhöz hasonlók által öröknek hitt törvényszerűségek, amiket például pontokba szedett. Mozgásban van minden, de persze vannak visszatérő, és öröknek tűnő, de hullámzó erejű tényezők. Kitartok amellett, hogy ma a románok számára a No. 1 ellenség Oroszország. Az, hogy kesztyűbáb lett Amerika kezén, az igenis baj, mert itt még az önérdek felismerését, ami mérsékelhetné a politikai túlkapásokat, azt is felülírhatja a gazdi szava. Aki köztudomásúlag a másik félteke kérdésében ugyanolyan érzékeny nagyhatalom, mint a Szovjetunió volt. Amennyire a román gyerek találkozhat a magyarellenes agymosással Romániában, annyira a magyar gyerek is találkozhat Magyarországon a románellenes agymosással. A rendszerváltás előtt a szocializmus nevű idegrendszert megtámadó betegség manipulálta őket, többek között, de mivel ezt Csau nem helytartóként intézte, így a nacionalizmust nem törölte el a napi gyakorlatból, mint nálunk a helytartó Kádár. A krónikus magyarellenes politika egy kisebbrendűségi komplexusból származik, aminek a gyógyszere a tapasztalat (már befogadóképesség esetén). Ezért írom azt, hogy a fiatalok, a vendégmunkások, a külföldön élők, a Magyarországgal rendszeres kapcsolatot (kényszerből is) tartó románok ha nacionalisták is, nem igazán magyarellenesek. De biztosan nem annyira, ahogy Ön írja. Nem képtelenség 24 órán át acsarkodva élni, Ön is tudna erre klinikai adatokkal szolgálni, szerintem. Azért köszönöm, hogy csak végtelenül naivnak nevezett. Azt is fura dicséretnek veszem, hogy feltételezi, ezért akár fizethetnek is.
😀
Babos Margit
2020-05-17 at 12:50
Tisztelt Moliere és Hesslerezredes! Önök jóhiszeműen és jó szándékkal közelítik meg a témát és azt hiszik a másik fél is így működik. Ennyi év alatt nekünk még nem sikerült megismernünk a románokat, és még mindig azt hisszük, hogy ők is pont úgy gondolkoznak, mint mi. A románok ismernek minket és ismerik a nyelvünket. Nem beszélik (sok románról utólag tudtam meg, hogy tökéletesen beszél magyarul – egyesek helyesebben írnak mint mi 🙂 ), de meggyőződésem, hogy sok zűrt okozó bejegyzés nem a magyaroktól származik. Azt az észrevételt, hogy csak a nemzetiségi kérdés megemlítésére, olyan román személy, aki mellesleg egyetemi végzettségű és általában toleráns, teljesen megváltozik, azt én is tapasztaltam. Önök itt egy szót sem említettek az egyik legfontosabb romániai intézményről, az ortodox egyházról. Az elmúlt jó pár évben, nem törvényesen (de őket ezt egyáltalán nem zavarja), nagyon meggazdagodtak. Amikor már van gazdagság, akkor már csak a hatalom megszerzése a cél. További intézmények, amelyek az előbb említett irányítása alatt vannak (titkosszolgálat) keltik ezeket a feszültségeket. Amíg az emberek civakodnak, addig ők pár ezer eurónak megfelelő különleges fizetéseket, nyugdíjakat szerezhetnek (a legnagyobb különleges nyugdíj, amit egy személy Romániában havonta kap – állami pénzből – majdnem 15000 eurónak megfelelő lej). Tisztelt Hesslerezredes – nem ajánlom, hogy a regáti románoknak vagy bármelyik románnak magyarországi utakat szervezzenek. Hagyjuk őket a csodába, ott ahol vannak. Ők megvannak és jól vannak ott, ahol vannak. Foglalkozzunk egymással. Segítsük egymást szeretettel, békességgel, megértéssel. Kívánok mindenkinek tisztánlátást és sok egészséget.
Hesslerezredes
2020-05-19 at 16:58
Kedves Babos Margit! Azért nem vitatkozom Önnel, mert attól félek, hogy – Önnek igaza van!! Sajnos. Könnyű fotelforradalmárkodni, meg nagy-nagy humanistának lenni – itt, a gép előtt én is csak ez vagyok. Azért valamit ki kellene találni, mert ez nem normális állapot. Próbálkoztunk.
Királytigris
2020-05-14 at 10:03
Sajnos, hogy ez a trianoni bohózat létrejöhetett, az akkori magyar vezetésnek a nemtörődömsége, dilettáns, naiv liberális felfogása, majd intézkedése, főleg a Honvédség leszerelése, az ország védtelenné tevése is hozzájárult.
Ennek következtében ez a oláh csürhe puskalövés nélkül bevonulhatott Magyarországba.
Hesslerezredes
2020-05-14 at 10:13
Igen, így van. Mi – a magyarság – vesztett közel 1 millió hadrafogható magyar férfit az I. vh. végére, románia pedig gyakorlatilag veszteség nélkül megúszta. Ez megismétlődött a II. vh-ban is. Tegnap ostoroztam magunkat, hogy a mi hibáink döntőek voltak a bukásban. Ez addig igaz, hogy abban a részében voltak döntőek, amiben nekünk cselekvési lehetőségünk volt. Mert persze volt számos objektív tényező is – valaki felhívta rá a figyelmemet, jogosan -, amelyek ellen nem lehetett volna tenni túl sokat, habár Törökország azért itt is ellenpélda.
De tudunk tenni:
el kell jutni egy kb. olyan helyzetbe, mint amilyenben a rendszerváltás előtt mi és Ausztria voltunk: közvetlen szomszédságunkban a pofánkba virított a jólét!! Ha akkor népszavazást lehetett volna tartani, attól tartok nemhogy a 3, Ausztriával határos megye, de az egész Dunántúl szívesen csatlakozott volna Ausztriához – érthető módon. Hát ezt kell felmutatni a románoknak: irgalmatlan jólétet, hogy nemhogy az erdélyi magyarok, de az erdélyi románok akarjanak hozzánk tartozni.
Naprózsa
2020-05-14 at 10:37
Pontosan ez a véleményem nekem is. Ráadásul azt érzem, hogy ez a gyűlölet pont a mi gyarapodásunk miatt lángol fel most. Ha a kormány végre rendet tesz a belső ellenség körében, vagyis a Soros civileket kitiltja és a bírói Soros “érzékenyítetteket” kivágja, akkor jó lesz magyarnak lenni. Nagyon sok román, szlovák, ukrán nyomban fel fogja fedezni, hogy ő tulajdonképpen magyar, mert ősei nagy része is az, csak véletlenül elfelejtette.
De ha már itt tartunk, vegyük észre, hogy mint a cikkben említik, a szőröstalpúakat már csak a magyargyűlölet tartja egyben, akkor ez fokozottan igaz az unióra.
A mai védekezés lehetősége nélküli brüsszeli autodafé fényes bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió rövidesen szétesik. Láthatóan már csak a magyar örökbűnbak élvezetes csesztetése tartja csak még egyben.
Beigazolódik, hogy minden szövetség amibe belekényszerítettek eddig a történelem során, az szétment, szétvertük, lásd legutóbb a kerítésnyitással a Varsói szerződést, vagy most a kerítészárással az EU-kalifátust fogjuk.
Hesslerezredes
2020-05-14 at 11:17
Látja, ezért mondom én a mantrámat, hogy legyünk semlegesek – és rohadt gazdagok. Egy semleges országra egyetlen környező nép sem mondhatná, hogy fenyegeti, ugyanakkor egy kiegyensúlyozott jólét nagyon vonzó tudna lenni. Akár még egy államszövetség is létrejöhetne, ahol végre le lehetne tudni egymás csesztetését a nemzetisége miatt. Egyszerűen nem lenne ez téma, mint ahogy évszázadokig ez fel sem merült Európa első uniójában, a: MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN!!! Bizony!
vagabundus
2020-05-14 at 11:39
Erről van szó. Ezért múlhatatlan bűne Fletó és bandájának, hogy hagyták Szlovákiát elrobogni mellettünk, Kádár népe nem fogta fel, hogy itt nem csak a hasáról van szó. 30%-nyival, érezhetően erősebb vásárlóerőparitás garantálja a határ túloldalán egy kisebbség megmaradását. A nemzetközi tapasztalatok és újabban a szlovákiai magyarság sorsa is ezt mutatja.
tegyük helyre!
2020-05-14 at 11:33
Károlyi bandáját ne tekintsük magyarnak! Ugyanúgy beépült idegen testként, ötödik hadoszlopként dolgoztak a nemzet ellen, mint később a kommunisták vagy ma a liberálisok.
Tehát Trianon – pontosabban Magyarország katonai megszállása – NEM a korabeli magyar vezetés hibája, mert magyar vezetés akkor nem volt.
Az viszont már a valódi magyar vezetés, vagyis Tiszáék bűne, hogy a legkritikusabb időkben engedték hatalomra jutni az idegen érdekek képviselőit. Megjegyzem, Tisza sem tudta, hogy az addig csak alkalmatlannak hitt Károlyi valójában egy feketeöves hazaáruló.
Királytigris
2020-05-14 at 12:18
Horthy értékelése szerint „Károlyi Mihály szerencsétlen jelenség, aki a saját társadalmi osztályával meghasonlott és szembefordult. Elkeseredett ifjúságát gátlástalan élvezetek évei követték. Ezek során életmódja kirívó ellentétben állott azokkal a radikális társadalmi követelésekkel, melyeket beszédeiben hangoztatott. Át nem gondolt reformokat követelt, s ezeknek Tisza ellenállt. Ez arra késztette a mérhetetlenül nagyravágyó Károlyit, hogy olyan körökben keressen követőket és támogatást, melyek dühös elvakultsággal törekedtek a rend és mindannak a lerombolására, ami a múlt nemes hagyományain épült és még fennállott; a háború befejezését pedig mindenáron erőszakolták. Károlyi így vált öreg uralkodónk halála után Magyarországon a gyorsan szaporodó defetisták vezérévé, és mint miniszterelnök készült tervei megvalósítására.”[57]
Hesslerezredes
2020-05-14 at 10:03
Sajnos az egész román népet – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – a proli mentalitás jellemzi (pontos leírása Mensáros Lászlótól!). Prolival meg nem lehet vitatkozni.
Egyébként Erdély kérdésében az alapkérdés/nek annak kellene lennie/, hogy az ott élők részére ki tud/na nagyobb jólétet biztosítani???
Románia 100 éve birtokolja Erdélyt és semmire nem ment vele, az ott élők pont olyan nyomorultul élnek, mint a Regáti és Havasalföldi oláhok – Erdélyt sikerült a maguk szintjére lehúzniuk.
Ehhez képest Magyarország fényévekre előre jár.
Ha az EU-nak esze lenne – nincs neki -, akkor nekünk adna mandátumot Erdély igazgatására.
Hogy egy kis európaiság is terjedjen ott a vegytiszta román náci-nacionalista téboly helyett.
Zolika Lassu
2020-05-14 at 09:53
Rohadék dögkeselyűk.