Holnap kezdődik az új tanév, amely teljesen más lesz az eddigiekhez képest. Bár a Magyar Közlönyben nyáron megjelent – az állami intézményfenntartás átalakításáról, a tankerületek létrehozásról, valamint a Klebelsberg Központról szóló – kormányrendelet 2017. január 1-én lép hatályba, de már szeptember 1-vel megkezdődik az “átállás”. A tavaszi pedagógussztrájkban is aktívan részt vállaló salgótarjáni iskola igazgatója meglepő módon bizakodva tekint a következő tanév elé, nem úgy a Pukli István vezette radikális mozgalmárok, akik egész nyáron az új tanév szabotálásán dolgoztak. A szakszervezet egyenlőre kivár, bár fenntartásaikat jelezték. Forró ősznek néz elébe az oktatásügy.
„Bizakodva nézünk az idei tanévre” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Mravcsik Sándor, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium igazgatója, annak ellenére, hogy az irányítása alatt álló tagintézmények közül volt olyan, amelyik részt vett az április 20-i Pedagógusok Sztrájkbizottsága által meghirdetett egész napos munkabeszüntetésben. Összesen nyolc tagintézmény tartozik Mravcsik vezetése alá és rengeteg konfliktus volt korábban abból, hogy az intézmények működtetését az önkormányzatok látták el. Miként mondta, végre egy kézbe kerül a működtetés és a fenntartás is mert „állandóan ment az egymásra mutogatás, amikor meg kellett oldani egy felmerülő problémát. Akárhová fordultunk, mindig a másik irányba küldtek minket” – mondta Mravcsik Sándor. Az igazgató jónak tartja a törvénybe foglalt intézkedéseket és a szóban forgó változásokat, de mint mondja a puding próbája az evés, minden majd működés közben fog kiderülni.
Szerinte pozitívan befolyásolja majd az iskolai munkát, hogy egyrészt közelebb kerül a tankerületekhez a döntéshozatal, ezáltal gyorsabb lesz az ügyintézés. A tankerületek önállón gazdálkodnak majd, és bővül az igazgatók jogköre is, mivel a tanárfelvételről és az elbocsátásokról a tankerület vezető az igazgatói ajánlása alapján dönthet. Mravcsik Sándor reményét fejezte ki a téren is, hogy az új helyzet pontot tesz majd a tanárhiány kérdésére is. A nyolc salgótarjáni tagintézményben több szaknál szükség lenne még pedagógusra, van, amelyiknél kettőre is, de eddig senki nem pályázott rájuk. Ezért örül, hogy a jövőben akár nyugdíjas kollégákat is tudnak majd újra alkalmazni.
Pukliék viszont radikalizálódnának
Addig nem kezdik el a tanévet, míg a kormányzat nem áll szóba velük és folytat érdemi egyeztetéseket – ez a hajmeresztő ötlet hangzott el a tanárokból álló Hívatlanul Hálózat júniusi „plenáris ülésén”. Miként arról a Magyar Idők beszámolt, az ülésen a felszólalók arról értekeztek, hogy épületelfoglalásokra lenne szükség, amiben aktivisták részvételére számítanának. Az ellenzéki támogatással is bíró mozgalom ülésén részt vett Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament képviselője is, aki a PestiSrácok.hu-nak kitérő választ adott arra, ki volt az elképzelés szellemi atyja, mindössze annyit mondott, a „brainstormingon” a regnáló kormánynak tavasszal ultimátumot adó Tanítanék Mozgalom tagjai is ott voltak, szülők és diákok mellett. A egyébként nem ért egyet a szélsőséges elgondolással, azt mondja időt kell adni, és meg kell várni, milyen következményei lesznek az elmúlt időszakban meghozott intézkedéseknek a diákokra és a tanárokra. “Adni kell néhány hetet, hogy lássuk a meghozott intézkedések hatását az iskolákban” – fogalmazott Gyetvai, aki szerint, ha a változások nem hoznak pozitív eredményt, abban az esetben nagyon határozottan kell fellépni. Megjegyzendő, hogy a Tanítanék Mozgalom vezetőjével, Pukli Istvánnal pár napja a 24.hu készített villáminterjút, amelyben elmondta, radikalizálódik a mozgalma és ősztől megint lesznek tiltakozások, mert szerinte ami eddig történt az vagy káros, vagy látszatintézkedés.
A Tanítanék Mozgalom folytatja. Résen vagyunk, résen leszünk. Nyilvánvalóan megmozdulások is lesznek, és megígértük, hogy radikalizálódni fogunk, úgyhogy meglepetések is fogják érni a kormányt.
– fogalmazott a portálnak a a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója.
A cél, hogy mindenki elégedett legyen
“Ha a tanulók jól érzik magukat az iskolában, a szülők elégedettek az intézménnyel és az ott folyó munkával, akkor a pedagógusoknak is sokkal könnyebb lesz” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Simon Tibor, a Salgótarjáni Tankerület igazgatója. A korábban pedagógusként, iskolaigazgatóként és szakértőként is dolgozó igazgató elmondta, ugyan jövő januártól lép hatályba az a kormányrendelet, amely leírja az állami fenntartás új modelljét, de tulajdonképpen már ősztől „elindul” a rendszer. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől a jövő januári élesítésig az 58 tankerület és a hozzá tartozó intézmények már egy egységes irányítás alatt kezdik meg a tanévet. Szerinte mindez azért fontos, mert a január elsejei hatályba lépés, egy tanév közbeni állapot, így most szeptember elsejétől ennek az új szervezeti formának a modelljében kezdik meg a működést. Megemlítette azt is, hogy az intézményvezetői jogkör bővülése a munkáltatói oldal mellett a szakmai és a gazdálkodási oldalon is megjelenik. A leendő tankerületi egység megkapta azt, pénzügyi keretösszeget, amely a mostani tanév indításától a gazdasági év végig – 2016. december 31-ig – szolgálja az ellátandó feladatok finanszírozását.
Ezt intézményi szintre vissza tudtuk bontani, vagyis az igazgatók innentől kezdve teljesen tisztán látják, hogyan áll az intézmény költségvetése, mely területeken van lehetőség fejlesztésre, hogyan állnak időarányosan, vagy pl. az épületek karbantartása területén milyen lehetőségek vannak. Ezáltal tudnak olyan előremutató javaslatokat tenni, az önkormányzattal és a tankerülettel való egyeztetés nyomán, tervezhetővé válnak a különböző területeken kitűzött fejlesztések.
Szeretné, ha elindulna egy együttműködés az önkormányzatokkal és társszervekkel – például a szakképzési centrumokkal – hogy a gyerekek továbbtanulása is folyamatosan biztosítva legyen.
A PSZ nem hisz a változásokban
Bár a kormány szerint adottak a feltételek az idei tanévkezdéshez, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a sok változás miatt ismét nem lesz zavartalan a csütörtökön induló tanév. A PSZ elnöke kifejtette aggályát, hogy bár követeléseiknek megfelelően csökkentek a tanulói munkaterhek, csak látszólag történtek lépések amikor rugalmas tanmenetet tettek közzé. Mint fogalmazott, az előrelépéseknek van „egy nem is annyira apró szépséghibája: hiányzik a jogi háttere”, ugyanis a Nemzeti alaptanterv követelményrendszere érintetlen maradt. Emlékeztetett: az osztályfőnökök, a munkaközösség vezetők és a diákönkormányzatokat segítő pedagógusoknak kevesebb órát kellene tartaniuk plusz munkájuk miatt. Komoly fejtörést okoz az intézményvezetőknek a vonatkozó kormányrendelet értelmezése és alkalmazása a szakszervezet vezetője szerint, hangsúlyozva: 53 ezer pedagógust érintene az osztályfőnöki kedvezmény bevezetése. Kitért arra is, hogy nincs előrelépés a pedagógusok kötelező óraszámában, a pedagógushiány leküzdésében és nem tudtak megállapodni a tankönyvi monopólium megszüntetéséről sem. Kisebb sikertörténetként értékelte ugyanakkor Galló Istvánné, hogy az életpálya-modellel a kormány tulajdonképpen beismerte, hogy többlet jövedelemmel kell elismerni a tanárok minőségi munkáját, de még mindig nem kap több fizetést az a tanár, akinek akár 2-3 diplomája is van. A vezető sérelmezte azt is, hogy „nem tettek pénzt a rendszerbe”, hanem a béremelés 2017-ben esedékes utolsó részletét különítették el erre a célra. Sérelmeik között említette az elnök azt is, hogy nem rendezte a kormány a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását sem, és hogy az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozó dadusokat „kihagyták” az egyszeri juttatásból. Pozitívum, hogy az iskolai kötelező benntartózkodást eltörölték a pedagógusoknál, az intézményvezető hatáskörébe utalták, de a kötött munkaidő megmarad, tehát adminisztrálni továbbra is kell. A szakképzés átalakításáról kiemelte: a szakmai és közismereti kerettantervek nagyon későn, csak két hete jelentek meg. A szakgimnáziumokban a természettudományi tárgyakat komplex módon kell oktatni, de sem a tanterv, sem a tankönyv nincs meg, és a pedagógusok sincsenek felkészítve – említett egy másik problémát. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszűnését felidézve kitért arra, az új rendszerről, az 58 tankerületről konkrét, mindenre kiterjedő dokumentumot pedig nem ismernek. A központosítás továbbra is fennmarad, noha erről az elmúlt évben kiderült, nem tesz jót a közoktatásnak. Az intézményvezetők kinevezésénél is más megoldásra van szükség, mert számtalanszor előfordul, hogy tantestületek nagy támogatása ellenére nem bíznak meg szakmai vezetőket – közölte. Arra az újságírói kérdésre, hogy ősszel készülnek-e sztrájkra vagy demonstráció kijelentette: a tanév kezdés nem a legalkalmasabb idő erre, hiszen az „elsősöknek sem tesz jó, ha azt látják, hogy feszültséggel telve érkeznek a tanárok”.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS