A sikert nem kell megmagyarázni, a kudarcot pedig nem lehet – így szól Buzánszky Jenő híres mondása. Mezey György, a magyar futball legtekintélyesebb élő tudora most maga írta le ennek ellenkezőjét, ami egyben a magyar foci félévszázados mélyrepülésének szellemi háttere: a kudarcot nem kell megmagyarázni, a sikert pedig nem lehet. Abban az országban, ahol máig nem magyarázta meg senki, miért kellett eltérni a bevált, szervesen kifejlődött saját futballkultúránktól, hogy helyette néhány évente más európai futballkultúrákat másoljunk bénán és főleg sikertelenül. Ebben az országban most a futball doktora is érzi, hogy meg kéne magyarázni Marco Rossi csodatételét. Érzi, de sikerülni már neki sem fog.
Ötven év kiábrándító kudarcai, meddő reménykedései, kilátástalan teljesítményei, a szurkolók számára is fájdalmas megaláztatásai sem tudták elérni azt, amit Marco Rossi csapatának mostani bravúrsorozata: a magyar futballközegben felbukkant az igény a magyarázatra. A csapataink (válogatottak és klubok) nyugodtan mímelhetik a focit, produkálhatnak siralmas játékképet és siralmas eredménysort, a szakembereinknek fél évszázada az a legfőbb munkája, hogy ontsák ránk a pofátlan kifogásokat, miért nem lehet, miért ez a realitás.
Aztán jött ez a Magyarországon kívül ismeretlen olasz edző, és nem kifogásokat talált ki, hanem egy ütőképes válogatottat. Az alibista, kontár, kéz-kezet-mos magyar futballszakma pedig, amely kenyérféltésből mindig is ódzkodott a külföldi szövetségi kapitányoktól, elkezdte érezni, hogy van mit megmagyaráznia. Mert ha most lehet, akkor miért lehet, és eddig miért nem lehetett? Pontosan ettől félve ellenezték mindig, minden erejükkel a külföldi szövetségi kapitányt, ami most történik.
Mert mi van, ha egyszer csak egy külföldi edző bebizonyítja, hogy a magyar futballszakma nem ért a focihoz?
Ne legyen többé olyan, amilyen eddig volt!
Olyan bravúrsorozatot produkál most a válogatott – beleértve a Nemzetek Ligája B-sorozatából feljutást, az Európa-bajnoki döntetlent a franciákkal és németekkel, az angolok oda-vissza megverését és a németek elleni újabb döntetlent a Nemzetek Ligája A-sorozatában –, hogy ez még a közben becsúszott, akár kínos vereségek mellett is szédítő. Az eredmények csak az érem egyik oldala; legalább ilyen fontos, hogy a csapat ránézésre is tudja, mi a feladat, a játékosok nem bamba szerencsétlenségek a pályán, hanem egy rendszer tudatos alkotóelemei. A néző pedig azt látja, hogy van terv, van megoldási ötlet, van meccsforgatókönyv, és úgy általában van képe a játékunknak – vagyis van képességünk. Van stílusunk. Az elmúlt öt évtizedben játszattak már itt velünk német, holland, olasz meg mindenféle focit, csak egyfélét nem: magyart. Pedig az 1920-as évektől a ’60-as évekig virágzó futballkultúránkat nem a szél hordta össze – ugyanúgy volt neki oka, mint a mostani bravúreredményeinknek.
Az, hogy a világélvonalba tartozó magyar válogatott- és klubfocit pofozógéppé züllesztették, az hazaárulást súroló gaztett. Az, hogy a ’90-es évektől végképp reménytelenné vált dagonyázásból nem emelték ki a fejüket az edzők, az edző- és játékosképzők, az csúf szégyen. Az, hogy nem volt érdemi igény szakmai berkekben a jobbra, a fejlődésre, pláne az önképzésre, mert a nemzetközi mércével összemérhetetlen, lehangoló állandóság biztosította a jó megélhetést a kontár derékhadnak – ez pedig erősen elgondolkodtató. El is gondolkodtak rajta páran. Az m4sport.hu-n például szakmai cikk jelent meg, ami akkora esemény, hogy remélhetőleg korszakhatárt jelöl.
Marco Rossi válogatottja megingatta a futballanalfabéta futballszakma cinkos összekacsintására és felelősségkerülésére épülő rendet.
Úgy sejtem, van annyi életösztön az eddigi rend haszonélvezőiben, hogy alig várják a válogatott visszaszürkülését „oda, ahol a helyünk van” (Istenem, hányszor hallottuk ezt! – VKL) és persze a számukra problémás Rossi bukását. Ha minden marad a régiben, akkor ők is maradhatnak – ez lehet az ő reményük. Pontosabban más nem lehet, mert a focihoz nem értenek, önképzésre pedig lusták.
A múlt kínjában beismeri, hogy semmit sem ért
És akkor jött Dr. Mezey György, egyetemi docens, korábbi többszörös szövetségi kapitány, hosszú időn át az edzőképzésünk feje, akit futballberkekben doktornak neveznek, és ő szerényen engedi is. Máig ő a magyar futballszakma egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb tekintélye, akiről még a bírálói sem állítják, hogy ne értene a focihoz, legfeljebb azt, hogy nem jól. A hazai mezőnyben számos futballsikert ért el edzőként, és a szovjetek elleni 6:0-s csapás ellenére is ő az utolsó, aki vébére vezette a nemzeti csapatunkat. A tésztaügy égett rá, pedig az csak a jéghegy csúcsa. Beckenbauer azt hitte, átverés, ezért eljött megnézni, hogy Mezey a déli kánikulában edzi a csapatát. A futballdoktor a tavaszi, havas osztrák hegyekbe vitte a válogatottat az 1986-os világbajnokság előtt edzőtáborozni, hogy szokják a mexikói magaslati nyarat. Mezey játékosai – tészta ide vagy oda – 2–3 kilóval a rendes versenysúlyuk alatt voltak, amikor megérkeztek a világbajnokságra. Ez a szakember, aki ilyen múlttal másfél évtizedig volt a magyar edzőképzés vezetője, a 4:0-s angolverés után szükségét érezte, hogy leírja: semmit sem ért a válogatott sikereiből.
„Azt is ki merem jelenteni, hogy ami ott történt, szakmailag megmagyarázhatatlan.”
Igen, amihez nem ért az ember, az megmagyarázhatatlan számára. Ilyenkor szokás egy hozzáértővel elmagyaráztatni, ha valóban érdeklik az embert a válaszok.
„…a szakértők nyilakkal, satírozásokkal, lassított mozgásokkal próbálták magyarázatként bemutatni: Marco Rossi hogy is építette fel csapatunk játékát (…) a magyarázatokból, rajzokból semmit sem értettem. Pedig könyvet is írtam, edzésvázlatokat tettem közzé egykori válogatott csapatom csapatjáték-taktikai építkezéséről.”
Durva beismerés – kár, hogy nem annak szánta. Íme, a magyar foci két emberöltőnyi vesszőfutásának szellemi iskolája.
„Ez a »ki hova nyit, hogy Fiola felérjen«, meg az angol letámadások kivédései, meg a négyről háromra váltás előnyei. Hallom, mondják, olvasom. Ezek azonban nem mások, mint íróasztali rémálmok.”
Hihetetlen, hogy hol tart már a nemzetközi futball, ugye? Mindenféle izgalmas taktikai elemek, hogy túljárjunk az ellenfél eszén.
„Erőlködések, hogy a magyarázhatatlan siker mögött tudatos gyakorlást mutassanak be mint a magyar győzelem legfőbb elemét.”
A sikert nem lehet megmagyarázni, még véletlenül sem észmunka, a dolgok kitalálása, begyakorlása, majd élesben jól végrehajtása áll mögötte. Nem! Csak úgy magától jött, idepottyant nekünk az égből.
„…a magyar futball megérdemelte ezt a ritkán előforduló kiugró sikert.”
Jól van, mégsem csak úgy magától pottyant ide az égből az a siker. Megvan a szakmai magyarázat: megérdemeltük – hát ezért jött.
Ezután még több bekezdésen át értekezés a stadionépítések fontosságáról (teljesen jogos – VKL), a válogatottban szereplés lelki többletéről, az utánpótlásképzésünk, a tömegfutballunk és az edzőképzésünk nagyszerű fejlődéséről (különös, hogy mégis külföldi edző kellett a sikerekhez – VKL). Elismeri Marco Rossi teljesítményét is, mert megtalálta a „legharmonikusabban összeillő válogatottat”. Mintha egy kiváló autóról a műszaki részletei helyett azt mondaná egy „szakember”, hogy nagy szeretettel gyártották le. Végül a felelősségkerülő magyar futballszakmához szorosan kapcsolódó önbecsapás is megjelenik: Mezey tetoválásokról szóló, egészen szürreális fejtegetése szerint a külföldi fociban a passz minőségénél már sokszor fontosabb, hogy látszódjon a tetoválás, de „nálunk még őszintébb és támogatóbb a futball világa”. Kegyeleti okból most nem sorolnám fel az „őszintébb és támogatóbb” futballvilágunk égéseit.
Nos, ennyi a mondanivalója a magyar foci ma élő legnagyobb szaktekintélyének arról, hogy immár folyamatosan megkeserítjük komoly nagycsapatok életét, és agyonvertük a világ egyik legjobb csapatát. Amit Mezey György írt, az nem cikk, pláne nem szakmai cikk, hanem látlelet a focink szellemi hátországáról.
Előre, nem hátra!
Ideje elszámolni az eddigiekkel.
- Mit tett a magyar focival a magyar edzőtársadalom és menedzsment a ’60-as évek óta?
- Hova lett az a szaktudás, amit a magyar foci a kezdetektől a ’60-as évekig felhalmozott és könyvekben máig elérhetően megörökített?
- Hogyan veszhetett el a magyar futball Aranycsapat által csúcsra járatott, az egész világ által máig csodált játékstílusa, innovációs képessége?
- Hogyan korcsosulhatott odáig a magyar futballszakma háttere, hogy ezt a régi, megörökített tudást nemhogy nem alkalmazza sem a játékosok, sem az edzők képzésében, hanem gyakorlatilag a létezéséről sincs tudomása?
Ami pedig a felelősségnél is sokkal fontosabb:
- Mit tesz a magyar futballszakma és -vezetés, hogy a minket egykor a világ csúcsára repítő futballszellemiség és stílus hazatérjen?
- Foglalkozik vele a magyar futball vezetősége, hogy mit tudtunk mi a fociról a régi időkben?
Arról a tudásról van szó, amelyből az olasz futball támadójátéka, továbbá a brazil, a holland és a Barca-stílus kinőtt.
- Számon tartja, használja, továbbgondolja a magyar futballtudást őrző szakkönyveket az MLSZ, az edzőtársadalom, a játékos- és az edzőképzés?
- Van szakmai fóruma, lehetősége ennek a továbbgondolásnak, fejlesztésnek?
Ezeket hiába kérdeztem az MLSZ-től fél évvel ezelőtt, semmiféle választ nem tudtak kicsiholni magukból. És rövidtávon a legfontosabb kérdés:
Megkérdezi most valaki Rossitól, hogy hogyan csinálja, és mit csinál másképp, mint az eddigiek?
Égi szerencsénk, hogy Marco Rossi nemcsak egy kiváló edző, de kellő érzelmi intelligenciája is van hozzá, hogy felmérje, hova került. Magyar játékosok közt van, akik magyarul beszélnek, magyarul forog az agyuk, ezért magyaros focit érdemes velük játszatni. Rossi hozta a maga tudását az olasz futballkultúrából, de nem egy az egyben akarta a mieinkre nyomni a saját világát, ahogy például Erwin Koeman tette, hanem alkalmazza. Nem beszélve arról, hogy a magyar futballszakma derékhadával ellentétben őt érdekli, hogy mi az a magyar futballhagyomány, a stábja segítségével utána is ment a dolognak, az eredmény pedig szemmel látható: nemcsak kitömtük az angolokat, hanem az egész történet úgy nézett ki a pályán, hogy attól elolvadt a magyar futballrajongó. Mert ő is magyarul beszél és magyarul forog az agya, tehát ösztönösen a magyaros focit találja szépnek.
A magyar edzőknek, edzőképzőknek, játékosképzőknek, mindezek szellemi alapjaiért felelős szakembereknek bőséges okuk lenne számot tépni, és besorakozni Marco Rossi ajtaja elé azzal, hogy tanulni szeretnének. Félő, hogy nem fogják megtenni. Itt jön képbe az MLSZ, hogy szakítson végre a felelősségkerülés és a langymelegben dagonyázás mindent megmérgező szokásával a magyar fociban.
aztaa
2023-11-20 at 10:18
A kommunisták mindig is féltek a sporttól. A jó sportteljesítmény erősíti a nemzettudatot és a hazaszeretetet.
Attila
2022-06-28 at 21:58
És még mennyi uefaprozselé licences Mezei fióka élősködik a magyar futballban … amíg őket nem takarítják el, addig marad a nihil …
moliere
2022-06-28 at 00:14
Sok mindent el lehet érni a magyar “iskola” alapján, és sok mindent el lehetett (volna) érni a holland, olasz, német, orosz, akármilyen iskola alapján is.
Egy dolgot nem lehet: munka nélkül bármit elérni.
.
Másik: Dárdai előtt a külföldön első osztályban dolgozott edzők listája, nemzetközileg ismert csapataik listája. Nos ez az a két lista, amihez nem kell egy sms sem. Ez mindent elmond. A magyar guruk: Mezei, Csank, Verebes, Mészöly, Egervári, Gellei, Pintér, Tornyi, Kisteleki, Nyilasi, Novák, Bozsik P., Várhidi, és még lehetne sorolni. Melyik kellett bárhová is, ami számít?
Mert ezek senkik, és a cikk jól írja: itthon meg védett hercegek. Voltak.
Fortyog a gyűlölet. A nagy kérdés: Mezei mostani hercege hová húz? A tudás felé, vagy a maffia felé? Vajon Bognár Gyuri mit mond? Borítékolom!
“Rossi NEM EGYEDÜL csinált csodát! Ott van mögötte a magyar edzők, utánpótlásedzők, a szürke eminenciások, a szerény nagy tudású szakemberek mindennapos áldozatos munkája, ők találták meg Ádám Marcit, Sallai Rolit, Szoboszlai Domit! Nélkülük nincs magyar futball, nincs angolverés, nincs Rossi!” (Persze Szalai Ádámról ne feledkezzünk meg, őt nem fedezték fel, hanem amikor elvitte a Stuttgart, RÖHÖGTEK! Három másik (azóta eltűnt) senkit inkább ajánlottak volna, de a buta németeknek Szalai kellett. “Hát vigyék a hülyék ezt a röngenleletet!” Hogy, hogy nem, máig szapulják, aljasan rágalmazzák, kikövetelik a válogatottból (!!!!!!) Szalai Ádámot, aki NEM az ő találmányuk volt, nem lett fradigyöngye piagép, nem lett visszautaló simlis helyi sztárocska, és nem lett magyar bajnok ikon (?). Úgyhogy ő egy senki. Ráadásul BESZÉLT!!! Szóval ő lehet Rossié, de a többi 10 az övék. Rossi csak mások tollával ékeskedik. Ez lenne/lesz Bognárgyuri szövege, ha még mindig nem tudja, hogy immár hová kell nyalni.)
Magyar focika? El sem lehet dönteni, hogy lustább, vagy butább.
Csak az a kérdés, hogy Orbán Viktor miért ájult el tőlük annyira… Kész csoda, hogy lehetett kapitány Rossi…
Namond
2022-06-22 at 17:20
A szakértelem sikere, a szakértők rémálma, mivel ekkor derül ki, hogy kibicek, a partvonalon kívül a helyük.
LUKÁTS PÉTER
2022-06-22 at 16:06
Mezei, mint focista zéró. Bévéescé, tanulta a focit.. MTK átvett egy jó csapatot “elhajtotta” az általa jómodú rutinos játékosokat, később szezon közepén lelépett,. MTK kiesett..Honvédnál akit kért, minden játékost megvettek, ezután kirúgták. Dózsa.. a Mezei csoda, 3 meccs után elhajtották. Felelőség nélküli oldalvizes volt Mészöly mellett. Nyilasi nem kell, 1986 azóta kussol.Fehérvár, lapátra tették,és Ö a Tudor…ma
Hans Landa
2022-06-22 at 10:27
Gáspár Anette 10/10. Amíg a II.VH-előtt tanult,nevelkedett generáció,vagy az ő tanítványaik csinálták a focit,(kb 60-as évek közepe)addig tartott a magyar foci.(rossz nyelvek szerint,ez az oktatásban is így volt,és hát mint tudjuk szinte minden fejben dől el….)
Édesapám mondta régebben,hogy a foci az adott ország tükre.Úgy látszik igaza volt…..
Nagyszerűek a Rossi-féle válogatott eredményeinek jó része,ez ráfér a magyar focira,azonban az idei vb-re nem tudtak kijutni(Albánia….)Az Nemzetek liga ellenfeleik pedig mind vb résztvevők,amit idén év végén rendeznek.Nekik azok a meccsek az IGAZI TÉTMECCSEK.Profi játékos(aki ebből él) mindig CSAK ANNYIT nyújt amit az adott szitu megkövetel,a borzalmas magas meccs terhelés miatt.Egy topcsapatos külföldi válogatott min 3-fronton érdekelt(bajnokság,BL/EU-liga,válogatott)ez iszonyú terhelés.A Bernd Storck(2015-17) féle válogatott is kifejezetten jól,látványosan játszott a 16″-os eb CSOPORTKÖRBEN.A kieséses szakasz első meccsen,igaz egy jóval erősebb belga csapattól súlyos vereséget szenvedett.Storck ezt követően nem sokkal jelezte,amennyiben nem lesz erősebb a magyar bajnokság(min 2-3 épkézláb csapat)nem fejlődik a hazai szakmai munka,vagy nem tud használni több “idegenlégióst”(honnan tudna??)hosszabb távon nem tud eredményes lenni a válogatott.A következmény ismert…..Rossi is hasonló helyzetbe került a sikertelen 22″-ES VB selejtező után,a kétségtelenül jó 20”-as EB CSOPORTMECCSEK után.A MINŐSÉGI játékos szám emelése,atlétikai paraméterek fejlesztése,a játékosok mielőbbi külföldi bajnoki tapasztalatszerzése nélkül hosszabb távon SENKI nem fog CSODÁT tenni.A létesítmény háttér mára már adott.Ráadásul a foci mára már inkább a szórakoztató ipar része,mint sport………
Ghandi
2022-06-22 at 07:47
Jó cikk!
Elvira
2022-06-21 at 22:55
A “csodás” Mindenki c .Oszi díjas film jut eszembe,ahol versenyre készülnek az énekkarosok és nyomásra egy rossz hangú gyerek is bekerül.Minden idők legkártékonyabb filmje .
József
2022-06-21 at 22:40
Mindenkivel egyetértek!
Egyet nem értek,hogy végre itt van egy edző(Rossi),aki letett asztalra komoly és látványos eredményeket,akkor aki igazából mozgatja a szálakat,miért nem ismeri el igazából tudását és fejet hajtani előtte,hogy ez tényleg tudja mit csinál,holnaptól minden nb1-es edzőnek ezt a mentalitást és taktikát meg kell tanulnia,mert ha nem nincs helye a magyar futballban! Kiderült nem a játékosok szarok,hanem a felkészületen,tudatlan edzők!Hajrá Magyarok!Rossi a király!
Vízöntő
2022-06-21 at 22:20
Ez a kérdés a legfontosabb:
”Hogyan veszhetett el a magyar futball Aranycsapat által csúcsra járatott, az egész világ által máig csodált játékstílusa, innovációs képessége?”
és a válasz rá a kulcs a szakmai bukás megértéséhez (a társadalmi kavar sötét gödrei lehetőségeinek aljasságait, visszaéléseit itt hagyjuk)!
Mert van válasz erre a kérdésre, már vagy negyedszázada!
Varga Zoli fogalmazta meg nagyon tömören a választ: a magyar focit Mezey tette tönkre amikor megjelent a táblájával és megölte a magyar foci lényegét, a játékot, játékosságot (nem emlékszem melyik szót használta, keressék meg, a neten biztosan ott van)!
Mezey ugye az edzőbizottság elnöke is volt, és az ő munkássága volt az alapja a képzésnek hosszú éveken keresztül!
Hányan vannak még a magyar foci vérkeringésében azzal a tudással? Komoly jövedelem, egzisztencia, most egy mérleg mindent eltörölhetne.
(Csak megjegyzem, a tésztás VB meghatározó mozzanatairól sok elemzést olvastam, mind ezeket emeli ki mint a cikk, de volt olyan amelyik összevetésként megjegyezte, az orosz válogatott játékosai 5-6 kg-os túlsúllyal érkeztek, a meccsre a súlyuknál voltak!)
Még annyit, vajon hány újságíró ájuldozott nekik?
Én láttam 1966-ban a Magyar-Brazilt, vagy 30-an üvöltöztünk az egyetlen TV előtt, meg a mostani Angol-Magyart is! Volt valami közös, végre megint megvillant a játék!
Aki ezt nem érti az soha nem értette a foci lényegét: a játékot!
Nagyon vigyázzanak Rossira!
Zakar Zoltán
2022-06-21 at 21:50
Igen!!!
Patriot
2022-06-21 at 21:28
Remek írás Vésey uram! A Mezey maga jelentkezett a pofonért a hülye írásával, mert amúgy már a kutya sem törődne az öreggel,meg is kapta!
A tanulság! Jobb szemmel tartani ezeket a kivénhedt foci Pápákat,mert használni semmit nem tudnak, de ártani ott ártanak ahol csak lehet!
Széna, szalma, köpönyeg...
2022-06-21 at 20:29
Mezei!
Te vonulj be most már az Arany Bunda öregotthonba
rongylabdát kergetni.
Namond
2022-06-21 at 19:41
Marco Rossi a magyar futballszakmát gebinbe vevő kádárista magánzói valóra vált rémálma.
János
2022-06-21 at 18:13
A Mester bizonyára tudja, kit miért játsszat, mert nem vak. Szalai A-ot bizonyára nem a játéktudása miatt, hanem mert össze tudja rántani a csapatot.
Szerintem fel kellene vegye segédedzőnek.
Ádám M. sokkal hasznosabb a pályán és így mindenki jól járna❗❗❗
János
2022-06-21 at 18:04
Mezey – csak rossz gondolataim voltak és vannak tőle.
Lehet, hogy neki sincsen meg a diplomája vagy kitörölheti vele.
???
Bubu
2022-06-21 at 17:06
Csak óvatosan!
Marco Rossit a magyar edzök és a magyar focivilág kádári világban érlödött “szakemberei” amint lehetöség nyilík rá, azonnal kicsinálnják. Ameddig Csányi, OV. és a fociohoz valóban értö magyar szurkolók mellette állnak, nehéz dolguk lessz elgáncsolni. Ök azon érlelödtek, hogy adták-vették az NB1-es meccseket évtizedeken át, kaszáltak ahol tudtak, lakás kocsi sorbanállás nélkül, utazgatás külföldre a csapattal, a nagy zakók után kussolás és másra mutogatás. Szakmailag semmi hozzáértés, de nagy arc tartozott hozzá. Vitrai, Szepesi is mindíg ott nyüzsgött körülöttük. Persze, hogy másolták a külföldi játékkultúrát, mert sajátjuk nem volt. Talán Baróti Lajos volt az utolsó szövetségi kapitány aki még valamit próbált átmenteni a valóban egyedülálló Magyar foci-kultúrából. Öt is kicsinálták, és jöttek a Mezey-félék tömegesen minden hozzáértés nélkül. Hogy Mezey azt mondja „Azt is ki merem jelenteni, hogy ami ott történt, szakmailag megmagyarázhatatlan” mutatja hogy szakmailag sohasem értett a focihoz, és mint ember is egy tapló, hogy képtelen volt gratulálin Rossi úrnak. Na, hogy ez a niemand MLSZ életmüdijat kapott szintén a jól beidegzödött komcsi haverjainak köszönheti akik még mindíg a magyar focin élösködnek.
Hesslerezredes
2022-06-21 at 16:59
Kitűnő írás. köszönet érte!
Az I. vh. csatáit az akkori tábornokok a XIX. század csatái szerint akarták megvívni.
Aztán jött a géppuska és minden megváltozott.
A II. vh. csatáit az I. vh. tapasztalatai alapján akarták kezdetben megvívni, legalábbis a szövetségesek tábornokai.
Aztán jött a villámháború és mindent felülírt.
Most a III. vh-val egyelőre ne foglalkozzunk.
A futball is háború, az országok közötti összecsapások főleg – úgyhogy az előbbi paradigma a futball-háborúkra is igaz.
Mezei György nemhogy II. vh-s “tábornok”, de még az I. vh.-s generálisok szintjét is alig éri el.
Nem biztos, hogy az elért színvonalat tudjuk majd szeptemberben tartani/folytatni, de Rossi (én csak Rózsásnak hívom, sztem elég jó magyar ember (is) ő már ehhez) mester MEGMUTATTA, HOGY ILYEN SZÍNVONALAT IS EL LEHET ÉRNI.
És ha egyszer ez meg lett mutatva – márpedig: meg lett mutatva!!! – akkor ezek után senki nem mondhatja majd megalapozottan, hogy “hát ez nem megy”, “hát ezt mi nem tudjuk elérni”, “hát mi ehhez nem vagyunk elég jók” stb.stb.stb.
Mert erre a válasz az, hogy: te neked nem megy, te nem tudod elérni, te nem vagy elég jó!!
Röviden: a magyar futball-guruk – se nem magyar, se nem futball, se nem guruk.
Fel is út le is út nekik.
En bloc.
Mezeivel az élen.
Nahát
2022-06-21 at 16:58
A futballból kiválóan megélő, tehetségtelen és döglusta léhűtőket el kell zavarni! Amíg a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője Magyarország első számú uzsorása, addig sok jóra ne számítsunk! Fejétől bűzlik a hal.
Sas
2022-06-21 at 15:39
Nekem is különös , hogy pl. a szélsőhátvéd tud futni, a középpályások pedig nem szaladnak el a labda elől.AZ OLASZ előtti korszakban többnyire így volt.
Sas
2022-06-21 at 15:36
Az is sokat lendíthet, ha nem a retardáltak mennek focizni. Korábban pl. beadásoknál egykupacba szoktak szaladni, meg ilyesmi.De ez magyarázható volt, pl. azzal hogy teljesen gyagyák.
Neaddfel
2022-06-21 at 15:13
“Úgy sejtem, van annyi életösztön az eddigi rend haszonélvezőiben, hogy alig várják a válogatott visszaszürkülését „oda, ahol a helyünk van” (Istenem, hányszor hallottuk ezt! – VKL) és persze a számukra problémás Rossi bukását. Ha minden marad a régiben, akkor ők is maradhatnak – ez lehet az ő reményük. Pontosabban más nem lehet, mert a focihoz nem értenek, önképzésre pedig lusták.”
VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ/szerző.
***
Abban reménykedem, hogy a migránsok megállítása után, ezt is sikerül megakadályozni.
Nagy Gábor
2022-06-21 at 15:01
Azt már az EB előtt leírtam, hogy megalázó, ahogyan egy olasz harmadosztályból jött szakember beárazta a magyar edzőtársadalmat képzésestől, Mezeystől, pro-liszenszestől, mindenestől.
Nem hiszem, hogy most nekiállnak majd Mea Culpa-zni. Annyit kérek, hagyják és segítsék Rossit!
gyozo2018
2022-06-21 at 15:00
Az Aranycsapat 1945 előtt kezdte az építkezést.
Szándékosan rothasztották le a kommunisták a magyar focit.
Gáspár Anette
2022-06-21 at 14:58
Amiről a Szerző megfeledkezik, hogy Puskásékat és az egész világsikert
arató nemzedéküket nem a kommunisták nevelték ki, hanem a grund és a korabeli
sportszellem, a hazafiság, a bajtársiasság, tisztesség.
Nem véletlen, hogy leléptek, amikor csak tehették.
A többit meg már az elején lezüllesztették. Ütötték, vágták őket.
Legfeljebb kimehettek Kuvaitba, vagy valamelyik törzsi focicsapathoz,
hogy Mazdával térjenek haza, devalválva a tudásukat.
Netta
2022-06-21 at 14:55
“„Erőlködések, hogy a magyarázhatatlan siker mögött tudatos gyakorlást mutassanak be mint a magyar győzelem legfőbb elemét.”
.
Most már csak az heányzik, hogy Rossi, aki ért a futballhoz,
tudatosan építette fel a védekezés-támadás – stratégia minden
elemét és másodpillanatát = TUD!
.
MIVEL TUD, EREDMÉNYES = KIREKESZTŐ, RASSZISTA.
.
Nemcsak a Magyar Tudományos Akadémián, az egyetemeken, az SZFE-n
kell/kellett rendet vágni, de A SPORTSZAKMAI KÉPZÉSBEN IS!
.
Anno, amikor László Gyula középkor régész-történész professzor
jelentkezett a “kettős honfoglalás” elméletével, az MTA
teljes munkásőr különítményese leszamarazta.
.
Aztán ma már genetikai vizsgálatokkal alátámasztott tényeket
az egész világ tudósai igazolják.
.
Az 194 kontraszelekció a társadalom, a gazdaság, a kultúra,
a sport, a művészet minden szegmensét áthatotta és annak felszámolása
további évtizedekbe telik. Ugyanis a neveltjeiket is begyűrték ebbe a
büdös likba: ne ugrálj, ennél többre úgysem leszel képes, de ha mégis,
akkor visszagyömöszkölünk.
.
Rossinak köszönhetjük és annak a tervszerű, tudatos, következetes,
professzionalitásra nevelő akadémia hálózatnak, ami 2010-től beindult.
.
Ezt minden területen folytatni kell.
Krisz
2022-06-21 at 14:46
Teljes mértékben egyetértek a leírtakkal. A “merjünk kicsik lenni” jelmondat sajnos a magyar focit sem kerülhette el.
Jómagam már korábban említettem, hogy ennek a válogatottnak van saját játékstílusa. Ami eddig hiányzott. Még közel sem működik tökéletesen, de rendkívül tetszetős (és eredményes). Egy élmény figyelni a srácok játékát.
Csak így tovább!
J I
2022-06-21 at 14:45
Persze, fontos, hogy megtaláljuk a saját stílusunkat. Ez az élet minden területére igaz, a másolás sohasem önazonos. A renszerváltáskor mindent kidobtunk, elengettünk. A mérhetetlen naivitás elhitette velünk, hogy a dolgok önmaguktól a helyükre kerülnek, nekünk csak ki kell várni amíg nyugati mintára nálunk is minden profin, piaci alapon elkezd működni. A buta naivitásért nagy árat fizettünk gazdaságilag és a sportban is, ezt ma már mindenki belátja, a saját fejlődésünkért csak mi tehetünk, másra nem számíthatunk. A külföldi példák azért nagyon hasznosak, például egyértelmű, hogy az atlétikusság mennyire meghatározó a modern futballban. Elnézve az utánpótlás válogatottjaink meccseit nálunk az atlétikai képességek bántóan hiányoznak más korosztályos csapatokhoz képest. A gyorsaság, a dinamika, a megfelelően kidolgozott izomzat nélkül nem lehet sikeres taktika. Nem véletlenül veszi fel a versenyt akár a legjobbakkal is Fiola, vagy Nagy Zsolt. Ezek a játékosok mozgásra és izomzatra közel vannak a modern focistához. Ha emellett még olyan környezetben fejlődhettek volna, ahol gyors gondolkodásra és folyamatos technikai fejlődésre lettek volna inspirálva, akkor biztos hogy sokkal többre vihették volna. De az atlétikusság, az atlétikai fejlesztés alap. Ahhoz pedig őrültek kellenek, őrült edzők és őrült játékosok, mégpedig tömegével, akik iszonyú mennyiségű munkával fejlesztik közel tökélyre az atlétikai képességeiket. Ehhez egyértelműen extra motiváció kell. Főleg a szegénysorban élő gyerekeknek lehet extra motivációja arra, hogy kemény munkával kitörhessen a nagyrészt determinált sorsából. A bentlakásos sportakadémiákat főleg a szegényebb országrészeken kellene felfuttatni, esélyt adni a versenysportból jelenleg kiszoruló, de motivált társadalmi csoportoknak. Ezeken a helyeken lehetne komoly eredményeket elérni, komoly és erős utánpótlásbázis a különböző sportágaknak és egyben felemelni olyan társadalmi csoportokat akiknek egyéb lehetőségük nem nagyon adódna. Amíg a szegényebb rétegek nem kapnak esélyt a minőségi sportképzésre, addig a jómódú középosztály gyerekeinek nincs meg az a komoly konkurencia ami inspirálná őket a jobb teljesítményre már utánpótláskorban. Ha nincs minőségi utánpótlásunk (márpedig azt látjuk hogy nincs), akkor viszont a jelenlegi angliai csodától sem várhatjuk hogy magától fenntartható, vagy újratermelődik.
Gottwald Zsolt
2022-06-21 at 14:40
Nagyon jo iràs, kàr hogy 40 év meg egy Rossi kellett hozzà!
Ami mezeyt illeti, az egy önbevallàs (a hülye, posztkomcsi önjelölt “szakemberek” jellemzöje egyébként), Amiben tüpontosan kirajzolodik, mennyire tök hülyék, mennyire fogalmuk sincsen a futballrol, mennyire a Kommunista – merjünk kicsi lenni – Eszmét nyomtàk!
És bizony annyira agytalanok, hogy ezt orszàg-vilàg elött teszik közzé, söt még könyvben is megjelentetik.
Személyes tapasztalat: ugyan nem a futball területén, hanem màs sportàgakban, de gyakorlatilag mindenhol maffiaszerü àllapotokat lehetett tapasztalni a 80-as,90-es években.
Hogy a gyerek jo volt e valamilyen sportàgban, az gyakorlatilag a kutyàt nem érdekelte, sokkal inkàbb a pénzt hajkuràsztàk a gazdag, befolyàsos szülöknél. A soros fintora, hogy azok között csak olyan ritkàn talàltak igazi tehetséget, mint fehér hollot…
Kivételek Persze voltak:az uszàsnàl,a vizilabdànàl,a kajak-kenunàl, a tudàs, a szorgalom, a hajtàs szàmitott.
Érdekes, ha megnézzük, ezekben a sportàgakban abban az idöben (is) kivàloak voltunk!
Micsoda meglepetés! Vagy Talàn ez is csak egy csoda volt..?
Csak nehogy Rossi is az mlsz maffia àldozata legyen…
FREE MLSZ? :D
2022-06-21 at 14:26
“Ha minden marad a régiben, akkor ők is maradhatnak – ez lehet az ő reményük. Pontosabban más nem lehet, mert a focihoz nem értenek, önképzésre pedig lusták.”
.
Na, mi lesz? Na, mi lesz?!
FREE MLSZ?
:DDDDDDDDDDDDDDD