A független közjogi testületek vezetői visszaszóltak Magyar Péternek, hogy azért csak tartanák magukat a demokratikus alapokhoz
Fotó: Illyés Tibor
A Tisza Párt választási győzelmének estéjén máris nekilátott a demokratikusan működő államstruktúra lebontásának. Legalábbis erre utalt Magyar Péter, amikor távozásra szólította fel a független közjogi testületek vezetőit. Nyilván, Szeretetországot nem lehet úgy építeni, hogy mindenféle számvevőszékek meg ügyészségek beleszólnak a nagy tisztogatásba.
Magyar Péter nyolc vezető közjogi tisztségviselőt szólított fel azonnal távozásra vasárnap este. Stílusához mérten báboknak nevezve az említett testületi vezetőket, akiket Orbán Viktor a „nép nyakára ültetett”. Felkészületlenségét persze jól jelzi, hogy mondjuk Sulyok Tamást azelőtt zárná ki a közéletből, hogy a köztársasági elnök összehívhatná a Parlament alakuló ülését, de Magyar Péternek ez is mindegy. Megoldaná.
A Tisza Párt az alábbi közjogi hivatalok vezetőit szeretné azonnal eltakarítani az útból:
- a Kúria elnökét
- az Országos Bírósági Hivatal elnökét
- a legfőbb ügyészt
- az Alkotmánybíróság elnökét
- az Állami Számvevőszék elnökét
- a Gazdasági Versenyhivatal elnökét
és a Médiahatóság vezetőjét is.
A testületek ugyanakkor közleményben jelezték, hogy egy jogállamban nem így mennek a dolgok. A médiahatóság például úgy reagált,
az NMHH az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig arról tájékoztatott,
a hivatal működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait. A Tpvt. 33. § (2) rögzíti, hogy „a Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
A Kúria részéről kijelentették,
a Kúria az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja, így Varga Zs. András 2030. január 1-jéig hivatalában marad.
Az ÁSZ azt hangsúlyozta, „az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza. A Polt Péter vezette Alkotmánybíróságtól (Ab) a sajtó megkeresésére mindössze annyit válaszoltak, hogy „az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait”.
Magyar Péternek szüksége van Sulyok Tamásra
Az Index cikkében arra is felhívja a figyelmet, Sulyok Tamás távozása azért lenne problematikus még Magyar Péternek is, mivel az államfőnek olyan alkotmányos kötelezettségei is vannak, mint az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása. Sulyok Tamás nélkül tehát még Magyar Péter sem tudna kormány alakítani.
