A honvédség és a katonák szerepe rendkívül fontos a magyar társadalomban. Fontos, hogy az ideológiai zűrzavar közepette a fiatalok számára példaképet tudjanak mutatni. Nemcsak az ország védelmi képessége megteremtése szempontjából fontos a jelenlétük, hanem – ahogy egyébként az évszázadokon keresztül mindig is volt- , a társadalmi szerepvállalásuk miatt is. Úgy gondolom, hogy ezt vissza kell tudnunk hozni – egyebek mellett erről is beszélt a PestiSrácoknak adott exkluzív interjúban Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos.
Rendkívül sok minden történt a haderő- és a hadiipar fejlesztésével kapcsolatban, amit már a balliberális média is kénytelen elismerni. Nem is lehet elhallgatni, hiszen világszenzációnak számított több olyan partnerségi megállapodás is, amit a magyar kormány kötött. Az elmúlt év, évek sikerei mellett milyen elképzeléseket szeretnének még megvalósítani?
Az, hogy világszenzáció, azt nem tudom, de az, hogy Magyarország felkerült a világ hadiiparának a térképére és a haderőfejlesztés tekintetében is a NATO-ban az elit klubba tartozik, az most már kimondható nyugodtan. Tehát az elmúlt öt-hat év eredményei valóban elég látványosak. Kezdetben pont ezzel küzdöttünk, hogy nem tudtunk kiállni még az egész programmal a nyilvánosság elé, hiszen próbáltuk nagyon zárt körben tartani, hogy ne a különböző ipari és politikai lobbik verjék szét a szakmaiságát a programnak. Ez nyilván fájt az elhivatott, hozzáértő közönségnek. Kritizálták is a szakmai szakmai alapok, hátterek hiányát. Most már bevallhatjuk, hogy 2016-ban indítottuk el az egész haderőfejlesztést egy nagyon szűk grémiummal, és egy emblematikus tiszti karnak az irányításával. Az első két év gyakorlatilag a felkészülés időszaka volt. Az első eredményekkel 2018-ban tudtunk előállni, ez volt a helikopterek megvétele, illetve szintén ekkor következett a nehéz páncélosok beszerzése. Ez az volt az a pont, amikor már egyértelműen ránk irányult a nemzetközi figyelem, hogy Magyarország valami teljesen újszerű programba kezdett bele újszerű megközelítéssel. Utána jött megint egy csöndesebb időszak, amikor át kellett gondolnunk az egész gazdasági háttérvilágát a magyar haderőfejlesztésnek. Addigra szembesültünk azzal, miszerint a szakmai program három-négyszerese lett annak, mint amire számítottunk 2016-ban. Világos volt, hogy mindez már komoly pénzügyi terhet fog jelenteni a társadalom egészére nézve is. Nem lehet egyszerűen a magyar emberektől elvárni, hogy ekkora pénzt áldozzanak a haditechnikai eszközökre, még akkor is, hogyha egyébként az ország szuverenitása és a védelmi képessége szempontjából kiemelten fontos is.
Mégis mennyi ez az összeg?
12 ezer milliárd forintnál hagytam abba a számolást.. Akkor azt mondtam a kollégáimnak, hogy innentől kezdve nem érdemes tovább számolni, hiszen 12 ezer milliárd olyan brutális összeg, amit, hogyha még 20 évre is osztunk el adott esetben egy fejlesztési folyamatban, akkor is rendkívül nagy megterhelés. Ezért a legfontosabb lépésként tudnunk kellett definiálni az egyéb társadalmi hasznosságait is a programnak. A családpolitikától kezdve, az ország moralitásával, az értékrendszerével kapcsolatban, a szuverenitásával, a külpolitikai fajsúlyát tekintve, és ami a legfontosabb, a pénzügyi, gazdasági, iparfejlesztési szempontjait az egész programnak. Hiszen az teszi aztán hosszú távon fenntarthatóvá az egész haderő fejlesztését.
“Olyan hadiipart építünk a piac vezető szereplőivel, melynek során egyértelműen megtérülésre, piaci eredményre számítunk. (…) Minden közpénzt, amit beteszünk a hadiipar fejlesztésébe, megtérülési szándékkal helyezünk ide. “
Számos hadiipari eszközt előállító gyár épül itthon, egyebek mellett gyalogsági harcjárműveket, 4×4-es katonai járműveket, nagy kaliberű lőszereket és kézifegyvereket állítanak majd elő, a hazai használat mellett exportra is.
És a gazdasági sikerek sem elhanyagolhatóak…
Több német-magyar vegyesvállalat jött most már létre. Nyilván megvan az indok amellett, hogy miért jó, hogyha a magyar állam is belép ezekbe a vegyes vállalatokba. A hadiipar tekintetében elsősorban német-francia vonalon maradunk, ugyanakkor meg kell említenünk más országokat is úgy mint Izraelt, Brazíliát, Svédországot, Angliát és Dél-Koreát..
A sikerek közé sorolható, hogy a Magyar Légierő Gripen C/D vadászrepülőgépe hamarosan modern levegő-levegő rakétákkal lesz felfegyverkezve. Magyarország december közepén írta alá az IRIS-T rakéták adásvételi szerződését a német Diehl BGT Defense gyártóval.
Igen, az új fegyver beszerzése és a Gripenek közelgő modernizálása lehetővé teszi, hogy a nemzet harci flottája megfeleljen a XXI. század legmagasabb követelményeinek. A sisakra szerelt célzórendszernek köszönhetően az infravörös önirányítású IRIS-T rakétát nagy túlterhelés közepette is használhatja a Gripen pilóta, mivel a jelenlegi rakétája nem legmegfelelőbb. Az új rakétákat a pilóta nagy szögeltéréssel tudja elindítani, ami azt jelenti, hogy a célpontnak nem feltétlenül a repülőgép előtt kell lennie. A sisakra szerelhető irányzék (HMS) integrálását a közelgő modernizáció részeként tervezzük. Az új fegyverrel a Magyar Légierő újra bevezetheti a MiG-29-es kivonásával elvesztett képességét.
Felpörgött a hadiipar Magyarországon, de közel sincs még vége a korszerű eszközök beszerzésének
Nemrég még sereghajtó volt, hamarosan régiós szinten fent lesz a dobogón a magyar hadiipar, amely már a világűr felé is kacsintgat. Sajtóhírek szerint Nagy-Britanniában gyakorlatilag 2025-re lecserélik az állomány nagy részét robotkatonákra. Magyarországon terveznek-e ilyet, hogy ehhez hasonlót?
Úgy tűnik, hogy Nagy-Britanniában is szeret a sajtó hangzatos szlogeneket adni a haderőfejlesztésnek. Amiben ők gondolkodnak, az egy hasonló digitális program, mint amiben mi is. Ennek az elemeit vizsgáljuk itthon is. Ha minden jól megy, akkor hamarosan megkapjuk a pénzügyi felhatalmazást, hogy az elmúlt években összeállított digitális katonaprogramunkat valóban kézzelfogható formába öntsük. A következő nagy haderőfejlesztési ugrás az pont a Magyar Honvédség gerincének, tehát a vezetés irányítási, digitális adatképátviteli irányítási szoftvereinek és rádiótechnikai eszközeinek a harmonizált megteremtése, és ennek a rendszernek a leghatékonyabbá tétele az operáció szempontjából.
Egy átlagember számára egészen addig szerintem felfoghatatlan volt az a munka, amit önök végeznek, egészen addig, amíg a miniszterelnök úr egy kihelyezett kormányülésről számolt be, ahol egy látványos katonai gyakorlatot tekintett meg. Az arról készült videó lehengerlő volt, és valószínűleg nem csak az én számomra. Majd pedig a Fidesz kongresszuson elmondott beszédében is hangsúlyozta a védelmi képességek fejlesztését és köszönetet mondott önöknek az elvégzett munkáért.
Örülök neki, ha minden honfitársunk számára érthető a munkánk fontossága és az eredményei. Nyilván ez volt a célja ennek a hajmáskéri kihelyezett bemutató gyakorlatnak. Az ott lévő kormánytagok közül szinte majdnem az összes miniszter gratulált. Elmondták, hogy először szembesültek a haderő valódi, új képességével, ami az elmúlt négy-öt évben teremtődött meg, és gratuláltak a honvédeknek. A bemutató nagyon impresszív volt, még számomra is. Nyilván most tartunk egy olyan pontnál, ahol a már most érkező bejövő haditechnikai eszközöket, harmonizálni kell tudni egy új katonai doktrínával, egy új haderő képpel, egy új mentális stratégiával. Ennek a megteremtése sokkal kevésbé lesz látványos, ámde sokkal nehezebb feladat, mint a technikai eszközökkel ellátni pusztán a Magyar Honvédséget.
Mindaz, amit látunk, amit olvasunk a védelmi beszerzésekről, nem éppen arról tanúskodik, hogy lenne ideje pihenni, mégis mosolyog, nem panaszkodik, magabiztosnak tűnik és gondolom, már sokadjára válaszol újságírói kérdésekre ugyanabban a témában… Talán rendhagyó kérdést teszek fel, de őszintén kíváncsi vagyok a válaszára. A következő év, 2022 több szempontból is nagyon izgalmas évnek ígérkezik, sok múlik a választási eredménytől is. Mit gondol, tudja folytatni a munkáját?
Én képes vagyok folytatni, de az nem rajtam múlik. Nyilván ahhoz először meg kell nyerni egy választást a Fidesznek és utána még rengeteg mindennek kell úgy alakulnia, hogy egyáltalán a lehetőség felmerüljön ezzel kapcsolatban. Igyekszem általában azokra a feladatokra összpontosítani, amiket, saját magam hatáskörében el tudok látni. Tény, hogy az elindított programot nem lehet meg nem történtté tenni. Ma már olyan fázisban tartunk, hogy kivívtuk a NATO-nak az elismerését, tehát azt gondolom, megkérdőjelezni a programunknak az elemeit, nagyon nagy botorság lenne. Még nem érzem azonban annyira erősnek a programot, és nem teljesedett ki annyira, nem koherens annyira, hogy ne lehetne nagy kárt okozni benne. Ezen én is sokat szoktam gondolkodni, hogy hogyan lehet még jobban bestabilizálni. Ebben a programban még nagyon komoly károkat lehet okozni. Messze nem vagyunk kész az ország szuverenitása tekintetében fontos védelmi képesség kiépítésével még nem készültünk fel mindenre, ami a történelemben várhat ránk a következő években. Meglátásom szerint nagyjából az egyharmadánál tartunk jelen pillanatban. Szeretnék tíz év múlva minden magyar ember szemébe nézni egyenesen, miszerint ma, amikor a békeidőben megtehettünk mindent, akkor meg is tettünk. A lehető legnagyobb biztonságuk és az ország szuverenitásának biztosítása érdekében. Ezeket a feladatokat nem lehet az utolsó pillanatra hagyni, hogy akkor álljunk neki egy védelmi képesség kiépítésének, amikor már az a lehetetlenség kategóriája. Ez történt többször a magyar történelemben. Csak ha visszanézünk az első meg a második világháborúra – amik nem voltak olyan régen, akkor láthattuk, hogy amikor megtehette volna a magyar társadalom, hogy felkészül önmaga megvédésére, akkor ezt nem tette. Amikor viszont szükség lett volna rá, akkor már nem tudott, hiszen ezek a haderőfejlesztési programok – lehet látni a mostani szerződéseinkből is -, minimum 5-10, hanem 15 vagy 20 év távlatában értelmezendőek. Ezeket a rendszereket nem lehet a boltban a polcról leemelni. Nem lehet bemenni a szupermarketbe és hónunk alá csapni nehéz páncélosokat, vagy repülőgépeket. Ha ma leadjuk a megrendelést, 5-6 év múlva tudnak legközelebb szállítani a legnagyobb nemzetközi cégek is. Ugyanezt lehet elmondani a hadianyagoktól kezdve mindenre. Még az alapvetően szoftveres megoldások installálása is minimum 2-3 év, ha nem hosszabb periódust vesz igénybe.
Kemény üzenetet küldött Brüsszelnek mint a Magyar Honvédség fegyverzeti igazgatója
Most már fegyverzeti igazgatóként is van szava a nemzetközi közösségben. Berlinben volt az a konferencia, ahol hat kollégájával együtt egy nagyon komoly üzenetet fogalmaztak meg Brüsszel felé. Mi volt ennek a célja?
Az európai szuverenitás, mint célkitűzés jelen pillanatban még ott van az európai vezetők gondolkodásában. Azért mondom, hogy jelen pillanatban, mert nem egyértelműen látszódik abból a politikai irányból, amit felvettek, hogy valójában ezt a szuverenitást meg tudják-e teremteni. A berlini biztonságpolitikai konferenciának az egyértelmű üzenete az volt, hogy nincs hiteles haderőképesség és nincs hadiipari képesség nélkül európai szuverenitás. Magyarul minden olyan politikai erő, amelyik ma hadseregellenes vagy hadiipar-ellenes politikát folytat, gyakorlatilag az európai szuverenitás alapjait fogja megkérdőjelezni. Világosan látszik, hogy vannak ilyen erők jelen pillanatban minden országban. Azt is látjuk sajnos, hogy az Európai Parlamentben számos arányban képviseltetik magukat. Látjuk, hogy emiatt a Bizottságnál sem egyértelmű a politikai irány. Van olyan biztosa az Európai Uniónak, amelyik az iparfejlesztések mellett a hadiiparért is felel, és ő egyértelműen támogatja ezt a világot, ez a francia biztos. De láttunk más biztosok alá tartozó területeket, ahol meg egyértelműen hadiipar és haderő ellenes politikák jönnek elő. Tehát azt gondolom, több európai társaimmal, hogy itt az ideje befejezni ezeket az ideológiailag túlfűtött vitákat.
A konferencián a német fegyverzeti igazgató egy igen fajsúlyos kijelentést tett ezzel kapcsolatban, amiért vastapsot kapott. Úgy fogalmazott: az európai hadiipar legnagyobb versenytársai az USA, Kína és Oroszország.
Ez egy rendkívül kemény mondat volt, nem csodálom, hogy nem adtak róla sehol sem bővebb információt a médiában. Az európai szuverenitás megteremtése egyértelmű történelmi kötelezettség, és azt nem lehet ideológiai viták áldozatává tenni. A kialakult helyzet annak köszönhető, mivel eddig biztonságpolitikai szempontból nem foglalkoztak a tagállamok ezzel a strukturális és generális problémával, szőnyeg alá söpörték azt.
Ön a kecskeméti repülőnapon egy vadászrepülőn ült, a parancsnokság ejtőernyős ugrással kápráztatta el a közönséget. Miért fontos ez?
Nem csak elkötelezett magyar állampolgárként és nemcsak a honfitársaiért felelősséget érző emberként fontos, hanem azt gondolom, hogy a világ az egy olyan irányba megy el ma, ahol alapértékeink kérdőjeleződnek meg. Én a honvédségben és a katonák között egy sokkal letisztultabb, egyszerűbb és egyértelműbb világot találtam, mint azt a zűrzavart, amit kint a civil életben láttam. Számukra a fekete az fekete, a fehér az fehér és a mellébeszélésnek nincs terepe. És azt gondolom, hogy az ő példájuk, az ő szerepük a magyar társadalomban, az rendkívül fontos. Ezekkel az akciókkal az ö világukra szerettük volna ráirányítani a közvélemény figyelmét. Az ö munkájuknak szeretnénk társadalmi megbecsülést elérni. Rendkívül fontos, hogy az ideológiai zűrzavar közepette a fiatalok számára példaképet tudjanak mutatni, példaképet a férfi létezésből, példaképet a női létezésből, hiszen most már számos katonai hölgy is van közöttünk. Az ő társadalmi jelenlétük nem csak pusztán az ország védelmi képességének megteremtése szempontjából fontos. A katonák “szentháromsága” bátorság, becsület, hűség. Ezekre az értékekre és az ehhez kapcsolódó példamutatásra ma meglátásom szerint mindennél nagyobb szüksége van az országnak. Ezeket az értékeket kell tudnunk erősíteni a mindennapjainkban.
Történelmi léptékben mérve pillanatok alatt épül ki a magyar hadiipar – Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért kormánybiztos munkája lehengerlő eredményt hozott
Egyébként, ha valaki az Egyesült Államokba utazik, javaslom nézze meg, hogy ott a katonák milyen megbecsültségnek örvendenek, vagy akár a francia társadalomban. Az én célom egyértelműen az, hogy a honvédelmi miniszterrel, a magyar honvédség parancsnokával és mindenkivel, aki ezért a világért dolgozik, vagy részese volt valamikor együtt visszahozzuk ezt a társadalmi megbecsültséget.
A Maróth Gáspárral készített korábbi interjúkat itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt
Fotó: Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS