Pesti Srácok

Juncker lemondással fenyegetőzik – miért nem hagyják?

Juncker lemondással fenyegetőzik – miért nem hagyják?

.

Jean-Claude Juncker megfenyegette az uniós miniszterelnököket, hogy lemond, ha tovább forszírozzák, miért korábbi kabinetfőnökét nevezte ki a 33 ezres EU-bürokráciát ellenőrző főtitkári posztra. A dolog hátterében gyaníthatóan az van, hogy Juncker nem akarja, hogy jövő évi távozása után kiderüljenek ügyei. Engem viszont két dolog zavar igazán. Miért nem hagyták lemondani? És miért kell több tízezer csinovnyik Brüsszelbe és Strasbourgba?
PestiSracok facebook image
Kétes hősünket Martin Selmayr-nak hívják. Egy 47 éves német politikus, de alighanem pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy sorosi végrehajtó. Életútjának utánanézhetnek a neten, nem untatnám Önöket vele, a lényeg, hogy tanulmányai, majd majdani munkahelyei szorosan összefüggnek a milliárdos érdekeltségeivel.

Tizennégy éve jelent meg Brüsszelben, Viviane Reding támogatását élvezte. A hölgy Luxemburgból származik, volt igazságügyi biztos és az Európai Bizottság alelnöke is. Mi onnan ismerhetjük, hogy akkor is belekötött Magyarországba, ha Orbán Viktor köhinteni mert egyet a Parlamentben.

Négy évvel ezelőtt Selmayr az akkor az Európai Bizottság elnökévé választott Jean-Claude Juncker kabinetfőnöke lett. Juncker is luxemburgi, nyilvánvaló, hogy hihetetlen tárháza a nagy tehetségű embereknek ez a miniállam. Hogy Reding és Juncker is a „nyílt társadalom” nagy híve, ezt gondolom, fölösleges részletezni.

Soros németjét Brüsszelben egyféle pitbullnak tartják; mindent keresztülver, amit parancsba kap. Juncker - valljuk meg - mentálisan kilengésekre hajlamos egyéniség, oda kell rá figyelni. De az igazi gond az, hogy jövőre új választások jönnek, a luxemburgi biztos megy – az ügyek viszont ott maradnak. A főtitkári posztban viszont még jó darabig az ő kinevezettje ül majd.

Alighanem ezért lett hirtelen Selmayr kabinetfőnökből az Európai Bizottság főtitkára. Akit egyébként senki, semmilyen formában nem szavazott meg. Viszont ebben a pozícióban ő ellenőrzi a 33 ezer fős uniós adminisztrációt, lényegében minden gyakorlati döntést ő hoz, minden információhoz hozzáfér, és ami a legfontosabb: szinte mindenki tőle függ. Ha papírt kell égetni, fájlokat törölni – az meglesz. Juncker meg ugye már hazájában is a közpénzekhez való liberális viszonyáról volt ismert, ezt a brüsszeli levegő aligha változtatta meg. Ráadásul ott vannak a „nagy barátnak”, a jó George-nak tett szívességek.

Hogyan kerülhetett Selmayr ebbe a mindenható pozícióba a tagállamok egyetértése nélkül? Hát - a hivatalos uniós szleng szerint - Juncker kihasznált minden „jogi kiskaput” és kellő mennyiségű „zártajtós tárgyalás” is volt. No meg Soros is komoly költségszámlát vezet a belga fővárosban.

A történet egyébként annyira pofátlan, hogy az Európai Parlament költségvetési bizottsága is magyarázatot követelt. Sőt, a minapi Európa Tanácsi ülésen az uniós miniszterelnökök is kérdéseket tettek fel a kedves Jean-Claude-nak.

Aki erre tombolni kezdett. „Selmayr nem fog menni! Vagy ha ő megy, én is megyek!” Aztán fogta magát, és otthagyta a kormányfőket. A Spiegel és a Süddeutsche Zeitung információi szerint ez már Angela Merkelnek is sok volt. Pedig hát ő finoman szólva sem szokta elutasítani az amerikai milliárdos ebédmeghívásait.

Na, most, mint fentebb jeleztem, én ebben a történetben két dolgot forszíroznék.

Egy: Ha a drága Jean-Claude ezt így gondolja, hát teljesítsük óhaját! Fel is út, le is út! Nem tették ezt. Amennyire tudom, a többség inkább elhessegette a témát, bárki is vetette fel ennek lehetőségét Kelet-Európából. Miért? Fogalmam sincs. Talán kaptak SMS-értesítést bankszámlájuk alakulásáról…Kettő: Mi a túrónak kell 33 ezer bürokrata Brüsszelbe és Strasbourgba? Akiket ugye mi fizetünk. Biztos, hogy kell ennyi ember egy hatékony szervezet működtetésére? Ja, hogy az Európai Unióra éppen az említett jelző nem a legpontosabb?! Na, itt a gond!Az Európai Unió alapvetően egy jó ötletnek tűnhetett. Juncker és német verőlegénye viszont pontosan mutatják, hogy mára mivé lett ez a szép idea.Ha ezen az egészen nem változtatunk, rémálom lesz belőle. És nem csak a migránsok miatt.

fotó: afp.de

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.