Pesti Srácok

Enne labor-marhát?

Enne labor-marhát?

„Két-három év múlva beindulhat a laboratóriumi körülmények között előállított hús tömeggyártása” – állítja egy Mosa Meat nevű holland cég. A tervet lelkesen támogatják a „civil” környezetvédők is, hiszen az állatok ürüléke, gázkibocsátása és vízfogyasztása veszélyezteti klímánkat. Lelkesek a multiláncok is a költségcsökkentés miatt. Csak az embereket felejtették el megkérdezni…
PestiSracok facebook image
Józsi csepeli boltos éppen grillezett. Szerette az ilyesmit, már napokkal korábban készült rá, húst pácolt, hamburger és csevap pogácsákat gyúrt, zöldségeket készített elő. Előkotorta a padlásról a hűtőtáskát is, hiszen munka közben elengedhetetlen a sörutánpótlás kéztávolságban.

Most mégsem volt jó kedve. Felesége valamelyik unokahúga ugyanis elhozta új párját. A fiatalember – nevezzük Henriknek - meg mindenhez nagyon értett, és tele volt „építő ötletek” és kretén kérdések tömkelegével. Célpontjául pedig Józsit választotta.

Addig nem volt gond, amíg a srác az összetevőkről kérdezte. Józsi megfontoltan beszámolt arról, hogy a hamburgerhez véleménye szerint a marhaszegy a legjobb. A csevap engedékenyebb, ott inkább a marha-, disznó- és bárányhús megfelelő arányára kell figyelni.

A jövendő potenciális családtag érdeklődött, hogy ezek a húsok állati eredetűek-e?

Józsi meghökkent. A húszas évei végén járó fiatalember nem tűnt tökéletesen debilnek. Most viccel akkor? Gondolta, belemegy a játékba, mondta: nem, egy részüket UFO-k hozták a Marsról, a többiért meg ő ugrott el űrrepülőjén az Uránuszra.

Henrik értette a humort, de magyarázni még jobban szeretett. Így felvilágosította a derék csepeli boltost, hogy bizony már feltalálták a lombikhúst. Sőt, egy holland cég pár éven belül képes lesz a tömegtermelésre is, és a termék árban versenyképes lesz az elavult állati eredetűvel is. És ez milyen jó. Már csak a begyöpösödött emberek attitűdjeit kell megváltoztatni.

Józsiból ebben a pillanatban majdnem kiszabadultak „attitűdjei”, de - látva neje figyelmeztető pillantását - inkább bontott egy újabb sört. Aztán még egyet. Ezután kérdezte csak meg, kissé remegő hangon, hogy ugyan miért lesz az jó, ha a malac nem a kan és a koca liezonjának, hanem egy laborasszisztens eredménye lesz?

Henriknek ez láthatóan egyik kedvenc témája volt, lelkes fejtegetésbe kezdett. Ennek lényege az volt, hogy az állatok kiiktatása az étkeztetésből azért lenne nagyszerű, mert akkor csökkenne a környezetszennyezés. A marhák például sok üvegházhatású gázt bocsátanak ki, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez. A csirkék és disznók ürülékének hatásáról nem is mer beszélni. Ráadásul ezek az állatok rengeteget isznak, ami miatt veszélyben a föld vízkincse.

Józsi ebben a pillanatban kimondott szolidaritást érzett az említett egyedekkel, így ő is ivott. Csendben megkérdezte, hogy ugyan egy tehéncsorda vagy egy ilyen-olyan úton engedélyt kapott üzem kéménye bocsát-e ki több „üvegházhatású gázt”?

A fiatalember lazán átsiklott a kérdésen – nem hiába vezették be Magyar Bálinték a modern oktatási rendszerbe a vitakultúrát -, és inkább arról beszélt, hogy ez anyagilag is mennyire kedvező. Hiszen minden olcsóbb lehet, és ez a nagy kereskedelmi láncok profitján is meglátszik majd. Emiatt újabb szupermarketek nyílnak, munkahelyek teremtődnek – már persze a robottechnológia kiskereskedelmi bevezetéséig.

Józsi csepeli boltosnak volt személyes tapasztalata a multik árképzéséről, de inkább a húst forgatta meg. Meg rácsra tette a zöldségeket is. Az illatok megnyugtatták, így próbált kedves lenni ezzel a Henrikkel is. Érdeklődött, hogy ezek ugyanolyan marhák lesznek-e, mint eddig, csak lombikból „születnek”?

Henrik gúnyosan közölte, hogy eleinte talán igen, de az innováció ennél többre kell, hogy képes legyen. Ki eszik például tehénszemet Európában? A többség nem. Akkor a szemet ki kell iktatni. Aztán meg kell nézni a kereslet-kínálat arányt: ha bélszínből kell több, akkor arra kell koncentrálni, mondjuk a máj kárára. De az ideális, ha egyáltalán eltűnik a mai értelemben vett tehén, és csak a szükséges részeit állítják elő. Ezt meg kell lépnünk a jövőnk érdekében, mert az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában tarthatatlan.

Józsi nagy levegőt vett, majd sztoikus nyugalommal eresztette el hangját: Kész a kaja! Abrakhoz!

A fiatalember azonnal tányért ragadott, elsőként termett ott a grillnél, és mondta, hogy neki bizony mindegyik sültből „kell”.

Józsi kedvesen félreterelte a fiút, hogy egy pillanat, ő Henrik számára tud ennél jobbat is, és besétált a házba. A srác úgy érezte, hogy megfogta az Isten lábát, hamburger is, csevap is, tarja is - és még valami „extra”.

Józsi pár perc múlva visszatért lánya gimnáziumi kémia-készletével – a gyermek kikunyerált anno egy mindent tudó „kezdő kiskémikus” labortáskát - és Henriket a pergolához kísérte. Majd adott neki egy zsemlét, egy üveg ketchupot, és sok szerencsét kívánt a boldogabb, innovatív jövőhöz. Aztán elment valóban állati eredetű hústermékeket porciózni. Ott legalább szívesen mondhatta: Jó étvágyat!

fotó: gizmodo.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)