Mások mellett D. Horváth Gábort, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét és Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató egykori elnökét is tanúként hallgatta meg kedden a Fővárosi Törvényszék Hajba Krisztina vezette bírói tanácsa a kitiltási botrányhoz vezető Bunge-ügy tárgyalásán. A Magyar Nemzet jelenlegi főszerkesztőjét a bíró egy olyan elektronikus levéllel kapcsolatban faggatta, amit munkatársa és informátora, a Bunge-ügy koronatanúja, Torba Tamás írt az állítólagos Századvégtől érkezett kétmilliárdos vesztegetési ajánlatról.
Mint ismert, a sajtóban már megnevezett Tábor Viktor András informatikai vállalkozót “vesztegetéssel állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel” vádolta meg az ügyészség, aki a vád szerint 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, és a vetélytársának számító Glencore áfa visszaigénylését visszatartsa az adóhatóság. Utólag derült csak ki, hogy a Bunge-vel szerződésben álló lobbista Torba Tamás, egyben a Magyar Nemzet és az Echo Tv kalandos hátterű munkatársa ezekre az információkra hivatkozva érte el 2014-ben, hogy az akkor André Goodfriend által ideiglenesen irányított amerikai nagykövetség és az ellenzék hónapokig zajló korrupciós botrányt robbantson ki a kormány körül.
Torba is az orosz vonalról jött
D. Horváth Gábor megbízhatónak és szavahihetőnek nevezte Torbát, akinek „a foglalkoztatása most szűnt meg, mert racionalizálás volt a lapnál”. A főszerkesztő a bírónak eleinte azt mondta, csak olvasott a Bunge-ügyről, végül kiderült, hogy az első sajtómegjelenések idején már beszélgettek is róla. A moszkvai iskolákban végzett Torba többször, többféle kommunikációs csatornán keresztül közölt információkat a főszerkesztővel. „A Tamás által hozott információk egy része jó volt, egy részük nem, de mindig leellenőrizzük az információkat” – hangsúlyozta a Magyar Nemzet főszerkesztője, aki bírói kérdésre válaszolva elmondta: „visszaellenőrzésénél meg szoktam kérdezni, hogy ki volt az üzenet közvetítője”. Ebben az ügyben viszont nem tudta visszaidézni a közvetítő nevét. Torba nyomozati vallomásában azt mondta, hogy mindent elmondott D. Horváth Gábornak az üzenetről, annak feladójáról és közvetítőjéről is.
D. Horváth Gábor távozik a bíróságról – Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A századvéges Heimre vallottak, mint a korrupciós üzenet feladójára
Adatai zártan kezelését kérte, ezért ötös számú tanúként hallgatta meg a bíróság annak a kommunikációs cégnek a vezetőjét, melynél a koronatanúnak számító Torba Tamás dolgozott és amely a Bunge állítólagos áfacsalás elleni küzdelmének kommunikációs feladatait látta el a botrány kirobbanásáig. A tanú, akivel Moszkvában tanult együtt Torba kifejtette: a céget együtt alapították, a két irányú kommunikáció hatóságok és döntéshozók felé irányuló részét a koronatanú intézte. Torba Tamás állítása szerint akár államtitkári szintre is eljutott. A férfi felidézte, hogy a Bunge egy komplett nyomozati anyagot adott át számlákkal, szállítólevelekkel és elemzésekkel az adóhatóságnak. Az első bejelentések a „lekapcsolt” áfacsaló cégekről mégis csak a kitiltási botrány kipattanása után érkeztek. Amikor Torba elmesélte, hogy milyen üzenetet kell átadjon a Bunge vezetőinek „megértettük, hogy rá van épülve a területre egy bűnszervezet” – emlékezett vissza a tanú. Arról maga is tudott, hogy a Századvég szerepet vállal a stratégiai megállapodások előkészítésében, és konkrétan emlékszik Heim Péter nevére, akit Torba az “üzenet” feladójaként nevezett meg.
Heim viszont állítja: a sajtóból hallott az ügyről először
Heim Péter tanúmeghallgatásában viszont azt mondta, hogy csak a sajtóból értesült a Bungénak szánt kétmilliárdos üzenetről, és tagadta, hogy ő vezette volna az áfacsalásokról az étolajgyártóval folytatott tárgyalásokat a Századvég részéről. Mint mondta, nincs részletes információja arról, hogy milyen cégekkel kötött a Századvég stratégiai megállapodásokat, ez nem is a Századvég Gazdaságkutató feladata.
A bíró ismertette Kovácsics Iván, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri elnökhelyettesének nyomozati vallomását, ami ellentétben a koronatanú állításaival azt tartalmazza:nem találkozott Torba Tamással, sem a Bunge képviselőivel, vagyis semmilyen anyagot nem kapott tőlük, amely a magyarországi áfacsalásokra hívta fel az adóhatóság figyelmét. Ha eljutott volna hozzá egy ilyen anyag biztosan továbbította volna az információkat az illetékesnek.
Heim Péter vallomást tesz – Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A Bungénél viccként kezelték az állítólagos ajánlatot
A Bunge tanúként meghallgatott magyarországi képviselője szerint Anna Najdenova, a Bunge regionális marketingigazgatója 2014 nyarán említette a kétmilliárd forintos ajánlatot, de azt viccként kezelték. Biztosan nem vették komolyan. A Bunge jogászának vallomásából kiderült az is, hogy az étolajgyártó cég bejelentése alapján indult hatósági eljárás az egyik vevőjük ellen, aki azt állította, hogy Szlovákiába viszik az olajat, mégis a szomszéd településen kötött ki.
Tegnap a per vádlottját, az ügyészség szerint a kétmilliárd forintos vesztegetési lehetőséget felvillantó informatikai vállalkozót, Tábor Viktor Andrást és a koronatanút, azaz a Magyar Nemzet munkatársát hallgatták meg, az eljárás további tanúk meghallgatásával folytatódik.
Hajba Krisztina tanácsvezető bíró – Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Tegnapi tudósításunkhoz fűztük az alábbi hátteret is:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS