Veszélyes hulladékkal veszélyes hulladékot ártalmatlanítani – lassan egy éve végzi engedély nélkül a korábban bezárt almásfüzitői vörösiszaptározó ártalmatlanítását a tatai Környezetvédelmi Zrt. Hazánk ellen emiatt kötelezettségszegési eljárás folyik, de a bíróság is megállapította, hogy ártalmatlanítás címén tulajdonképpen szimpla veszélyes-hulladék lerakás zajlik, amelyet érthetetlen okokból tétlenül néz a környezetvédelmi hatóság – állítja a GreenPeace. A zöld szervezet a Legfőbb Ügyészség közbelépésében bízik.
Éppen egy éve működik engedély nélkül, közvetlenül a Duna partján az almásfüzitői veszélyeshulladék-lerakó, amelynek nagytestvére, a MAL Zrt. tulajdonában álló ajkai vörösiszap-tározó hat évvel ezelőtt árasztotta el a környéket. Mint arról korábban beszámoltunk, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. kezelésében álló almásfüzitői lerakóban korábban is igen kreatívan kezelték a veszélyes hulladékot. A Duna-parti tározó ugyanis a vörösiszap ártalmatlanítását mérgező veszélyes hulladékok ráhordásával oldja meg. A cég az átvett veszélyes hulladékot keverési eljárás után teríti a tározóra, hogy meggátolja annak porzását. Ugyanakkor már a bíróság is megállapította, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk komposztról, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. gyakorlatilag illegális hulladékhígítást végez.
A TKV Zrt. is a kormányhivatal határozatára hivatkozik
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2015. árpilisi határozatában elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladéklerakást végző cég működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét, többek közt arra hivatkozva, hogy „a telephelyen az adott technológiával például a nehézfémeket tartalmazó szervetlen anyagok biológiai lebontása (hasznosítása) nem történik meg, ezek a kezelt hulladékokban továbbra is jelen vannak”. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. ugyanakkor ugyanerre a határozatra hivatkozva állítja, pusztán egy jogértelmezési vitának köszönhető, hogy nem hosszabbították meg a szerződésüket. Mint korábbi közleményükben hangsúlyozták, a kormányhatározat is megállapította, hogy tevékenységük önmagában nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a vízre, levegőre, talajra, és az élővilágra. A rekultiváció megakadályozza a vörösiszap kiporzását és az pozitív hatású a Duna-part élőhelyeire nézve is. Mint fogalmaznak, „a hulladékhasznosítási tevékenység összgazdasági érdek, a jelenlegi egyetlen járható, környezetbarát alternatíva, a tározók lefedése pedig mind a helyi lakosok, mind a természeti környezet számára is kiemelten fontos.”
Komposztnak hívják a veszélyes hulladékot
A TKV 2010-es almásfüzitői engedélyében szereplő speciális komposztálás miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen 2013 óta. Csakhogy évről-évre akad olyan környezetvédelmi hatósági vezető, aki a milliárdos üzletet végül jóváhagyja – állítja a GreenPeace. Bár első fokon a magyar hatóság sem engedélyezte tovább a tevékenységet, és kimondta, hogy hulladékhigításról van szó, a Kormányhivatal azonban mégis immáron egy teljes éve hagyja a cég további működését. A tározóba továbbra is akár több tízezer tonnányi veszélyes hulladékot szállíthatnak, ami napról-napra növeli a kockázatot.
A GreenPeace délelőtti figyelemfelhívó eseményén arra szólította fel a Legfőbb Ügyészséget, hogy kötelezze az Almásfüzitőn május 12-én éppen 1 éve engedély nélkül működő veszélyeshulladék-lerakót az azonnali bezárásra. Portálunk Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét kérdezte.
A környezetvédelmi hatóság hagyja
Simon Gergely elmondta, miközben végső stádiumba jutott az unió által indított kötelezettségszegési eljárás, a környezetvédelmi hatóság mindenféle jogi csűrés-csavarásnak köszönhetően egy éve engedi, hogy továbbra is folyjon a veszélyes hulladék beszállítása az almásfüzitői tározóra. A hatóság korábban is azt állította, minden rendben van a veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) működésével kapcsolatban, és csak az unió fellépésének köszönhetően változtattak állásfoglalásukon.
Mint arról portálunk korábban beszámolt az offshore-cégek hálója bár szövevényes, arra lehet követeztetni, a vörösiszap-tározók felelőtlen kezelése sok esetben ugyanazon tulajdonosi körökhöz kapcsolható. Az évek során többek közt felmerült Gyurcsány Ferenc, Nyerges Zsolt, és Simicska Lajos neve is. Megjegyezte, érdekes, hogy a TKV Zrt.-t korábban tulajdonló offshore cég vezetője által igazgatott másik cég például 900 millió forint MAL-részvénnyel rendelkezett.
Szivárgó tározóra veszélyes hulladékot
A GreenPeace szakértője kifejtette, a tározó legalapvetőbb problémája, hogy a Duna mellett helyezkedik el, ráadásul – ahogy azt az MTA Földrajztudományi Intézete is megállapította – szivárog. A vörösiszap ártalmatlanítását végző TKV tevékenysége elvileg arra irányul, hogy a súlyosan egészségkárosító vörösiszap porzását megakadályozza a felszín lefedésével. Ugyanakkor Kolontár esetén is látni, milyen gyorsan elvégezhető a porzás megakadályozása, ha égető szükség van rá. A bezárt almáfüzitői tározóra azonban már lassan 30 éve hordják a ’komposztot’, ami részben veszélyes hulladékból készül, így fölmerülhet a kérdés, valóban a kiporzás megakadályozása a TKV Zrt. célja, vagy kármentesítés címén évizedek óta gyakorlatilag veszélyes hulladék lerakása zajlik.
Megéri keverni
Simon Gergely portálunknak elmondta, nehéz arra következtetni, valójában mekkora biznisz is a veszélyes hulladék elhelyezése. Ugyanakkor az Illatos úti példa mutatja, az ottani telep körülbelül kétezer tonna veszélyes hulladékának felszámolása 1,5 milliárdba került. Almásfüzitőn évi több mint százezer tonna veszélyes, bár alacsonyabb mérgező anyagot tartalmazó hulladékot vehet át.
A délelőtti akciójukkal kapcsolatban a GreenPeace szakértője elmondta, átadták petíciójukat a Legfőbb Ügyészségnek, és azt várják, utasítsák a környezetvédelmi hatóságot a TKV Zrt. tevékenységének felfüggesztésére, és az almásfüzitői telep végleges bezárására, illetve a rekultiváció haladéktalan befejezésére.
Kezdőkép: greenpeace.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS