Amíg az állam vajúdik, vígan hordják a mérgeket a Duna partjára
A környezetvédelmi előírásokat legendásan kreatívan kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt. lejárt engedéllyel, egy kiskapura hivatkozva helyez el akár százezer tonnánál is több veszélyeshulladékot az almásfüzitői vörösiszaphányókon, mindössze néhány tíz méterre a Dunától – derül ki a Greenpeace által ismertetett dokumentumokból. A dúsgazdag vállalkozás az ajkai vörösiszap-katasztrófáért felelősségre vont MSZP-közeli körhöz és Simicska Lajos érdekeltségeihez is társítható.
A csődbe ment almásfüzitői timföldgyár hatalmas vörösiszap tározóit kiprivatizáló Tatai Környezetvédelmi (TKV) Zrt. veszélyes és nem veszélyes hulladékok "hasznosítására" kapott sok évvel ezelőtt, laikus számára igen pikáns módon engedélyt. A TKV ugyanis a Duna-parti tározóban lévő vörösiszap egészségre káros kiporzásának megelőzését többek között a vörösiszapnál sokkal mérgezőbb veszélyes hulladékok tömegének ráhordásával „oldja meg”. A cég gyakorlata, hogy az általa átvett veszélyes hulladékok kutyulásával új „terméket” állít elő. Ez a komposzt, amit elterítenek a felhagyott timföldgyár iszaptározóin. Korábban számos újságcikk és évek óta a Greenpeace is kifogásolta, hogy ez a tevékenység valójában szimpla veszélyeshulladék-lerakás, amely a valódi veszélyeshulladék-feldolgozókhoz mért minimális költsége (kiszállítás, keverés, elterítés) miatt évente milliárdos extraprofithoz juttatja a tulajdonosokat. A Greenpeace állítja: ez a gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet, a talajvizet és a Duna élővilágát. A TKV 2010-es almásfüzitői engedélyében szereplő speciális komposztálás miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen 2013 óta. Csakhogy évről-évre akad olyan környezetvédelmi hatósági vezető, aki a milliárdos üzletet végül jóváhagyja.
A Greenpeace szerint azonban a jövedelmező "komposztálásnak" idén befellegzett. A cég öt évre kiadott „egységes környezethasználati engedélye” ugyanis idén áprilisban lejárt. A TKV engedélyében ugyanakkor szerepel egy szokatlan kiskapu: miszerint amíg nincs új engedély, addig a lejárt engedély szerint folytatható a tevékenység. Ez a Greenpeace véleménye szerint ellentmond a fent említett jogszabálynak.
A vállalat korábban benyújtott, hosszabbításra vonatkozó kérelmét az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2015. július 30-án elutasította azzal az indokkal, hogy a cég hulladékhasznosítás helyett valójában évek óta hulladékhígítást és -lerakást végez. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. azonban fellebbezett a döntés ellen, ezért az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 2015. október 19-én megsemmisítette az első fokon eljáró Kormányhivatal határozatát, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
Jelenleg tehát újra az első fokú eljárás folyik, ám mindeközben a TKV a 2010-es engedélye alapján továbbra is ezertonna-számra fogadhatja a veszélyes hulladékokat. Így akár az is előfordulhat, hogy fellebbezésekkel és megismételt eljárásokkal az engedély lejártát követően még hosszú ideig működhet a TKV, a Greenpeace véleménye szerint egy jogsértő feltételre alapozva.
A Greenpeace felszólította az illetékes környezetvédelmi hatóságot, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, hogy azonnali hatállyal lépjen fel a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében, és a hatályos jogszabály alapján állítsa le a TKV által Almásfüzitőn a VII. számú vörösiszap-tározón végzett hulladékkezelési tevékenységet.
A Greenpeace 2011 őszén kezdett kampányolni azért, hogy állítsák le a veszélyes hulladékok beszállítását az almásfüzitői vörösiszap-tározóba. Mivel a magyar hatóságoknál és az ügyészségnél tett összes bejelentésünk eredménytelen volt, 2012 év elején az Európai Bizottsághoz fordultunk az almásfüzitői tározón folyó, szerintük jogsértő tevékenység miatt. Az Európai Bizottság a Greenpeace bejelentése alapján kötelezettségszegési eljárást indított. Az eljárás idén nyáron ért a végső szakaszba, mivel a hazai hatóságok azóta sem vetettek véget a problémás tevékenységnek.
Korábban a PestiSrácok.hu felelős szerkesztője, Huth Gergely írt oknyomozó cikket a Magyar Hírlapba a témáról. Ebben szerepel az az újságírói vélemény-következtetés, hogy az almásfüzitői hulladéktározó esete valóságos látlelete annak a rendszerváltozás utáni ügyeskedésnek, amely a milliárdos haszonszerzés mellett végül a 11 halálos áldozatot követelő és több tízmilliárd forintos kárt okozó ajkai vörösiszap-katasztrófához is elvezetett. A lapnak akkor egy forrás arról beszélt: a veszélyeshulladék-iparágra a rendszerváltozás éveiben rátelepült egy maffia-hálózatra emlékeztető kör. Ennek a csoportnak egyik jellegzetes alakja az a Bakonyi Árpád, aki még a Kádár-rendszer ipari minisztériumának környezetvédelmi főosztályvezetőjeként alapozta meg mesés üzletét.
Bakonyi Árpád a Horn-kormány idején az ÁPV Rt. vezetőjeként és az állami Hungalu Rt. vezérigazgatójaként fő ötletgazdája volt annak a folyamatnak, amelynek révén gyakorlatilag ingyen vagy minimális önrészért, de az évtizedek alatt felhalmozott környezetszennyezés felszámolásának ígéretéért cserébe jutott hozzá egy kiválasztott kör a teljes magyar alumíniumiparhoz. Az előzmények tükrében cseppet sem különös, hogy idővel maga Bakonyi is a tulajdonosok között jelent meg, Gyurcsány Ferenccel, Tolnay Lajossal és Petrusz Bélával egyetemben - állt a Magyar Hírlap cikkében.
Az oknyomozó riport szerint a kör meggazdagodásának alapköve a környezetvédelmi felügyelőségek vezetőivel ápolt bizalmas viszony volt, amelynek köszönhetően megspórolhatták a korszerű hulladékkezelés költségeit, így képesek voltak kiszorítani azokat a cégeket, akik drágán, de lényegesen biztonságosabb körülmények között kezelték volna az ipari veszélyeshulladékokat.
Márpedig a brutális katasztrófát okozó ajkai timföldgyár, vagy a Gyurcsány Ferenc által szinte ingyen kiprivatizált mosonmagyaróvári timföldgyár, továbbá a bakonyi bauxitbányák és az alumíniumipar volt almásfüzitői telephelyén működő Tatai Környezetvédelmi Zrt. - többszörös áttétekkel és off-shore cégek beiktatásával ugyan - de végülis egyazon üzleti körhöz köthető, vagy volt köthető. És - ezt már az Átlátszó.hu tárta fel - ebbe a körbe vásárolták be magukat a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nagyvállalkozókhoz fűzhető érdekeltségek. Ugyanezek a cégek sok milliárd forintos megbízást kaptak az ajkai vörösiszapkatasztrófa kárelhárítási munkálataiból is. Róka fogta csuka...
A Tatai Zrt. mérlegadatai szerint a cég főként veszélyeshulladékok átvételéből származó árbevétele 2010 és 2014 között évi 2-13 milliárd forint között mozgott. Ebből is látszik, hogy nem filléres üzletről van szó...
Hogy Tisztelt Olvasóink teljes képet kapjanak, ide másoljuk a Tatai Környezetvédelmi Zrt. a Magyar Hírlappal szemben megítélt helyreigazításait, leszögezve, hogy a jogi védekezés és a bíróság érvelése minden perben más és más, illetve, hogy álláspontunk szerint a helyreigazítási kötelezés tartalma nem mond ellent a fenti állításoknak, különösen a környezetvédelmi hatóság nem jogerős, új eljárás alá vont döntésének tükrében:
A Magyar Hírlap 2011. október 14-i, Időzített bomba lehet az iszaptározó című cikkében és a 2011. szeptember 30-i Méreg szivároghat a Dunába című cikkében::
- Valótlanul híreszteltük, hogy a zagykazettából, amelybe az utóbbi években több százezer tonna idegen hulladékot is belekevertek, mérgező anyagok szivárognának a Dunába. A valóságban az almásfüzitői VII. vörösiszap-tározó felületén hulladékkezelés és -hasznosítás történik, a technológiában részt vevő anyagok helyben maradnak, és nem kerülnek eltüntetésre. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a korábban lerakott, azóta is manipulálatlan vörösiszap pormentesítésére vállalt kötelezettséget.
- Azt a valós tényt, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. az engedélyezett technológia alapján hulladékot helyez el a helyszínen, olyan hamis színben tüntettük fel, hogy mérgező anyagot ásna be a vörösiszap-tározókba. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. engedélye és a vonatkozó szabályok tiltják a vörösiszaptest bármilyen manipulációját.
- Azt a valós tényt, hogy a Greenpeace nevű szervezet álláspontja szerint több tekintetben kifogásolható a Tatai Környezetvédelmi Zrt. hulladékkezelési technológiája, olyan hamis színben tüntettük fel, mintha nem tartaná be a rá vonatkozó szabályokat. A cég nem hulladéklerakást, hanem -hasznosítást és -kezelést végez.- Azt a valós tényt, hogy a cég évente 132 000 tonna veszélyes és 280 000 tonna nem veszélyes hulladék hasznosítására kapott engedélyt, olyan hamis színben tüntettük fel, hogy ezt a kapacitást ki is használja - a valóságban csak annak 20-25 százalékát használja ki.
- Azt a valós tényt, hogy több mint 10 évvel ezelőtt a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t több kisebb bírsággal sújtották, olyan hamis színben tüntettük fel, hogy jelenlegi tevékenysége kapcsán többször százmilliós nagyságrendű bírságot kapott volna.
- Valótlanul állítottuk, hogy a cég több szálon kötődne a kolontári tragédiához köthető Mal Zrt. tulajdonosi köréhez.
(Folytatjuk...)
Forrás: PestiSrácok.hu, Greenpeace.hu, Magyar Hírlap, Átlátszó.hu
A vezető fotón a Greenpeace almásfüzitői akciója látható. A fák mögött a Duna folyik, a vörös tér a rendszerváltás előtt felhalmozott vörösiszap, míg a koporsó alakban felhalmozott, részben elterített anyag a TKV Zrt. által jó pénzért átvett, a vörösiszapnál sokkal mérgezőbb ipari hulladékokat is tartalmazó "komposzt". Fotó: Somogyi-Tóth Péter/Greenpeace
