Mátyás király híres, Európa-szerte rettegett fekete seregével és az akkor még erős, központosított Magyar Királyság erejével, a pápa és Velence támogatásával megindulhatott volna a törökök ellen. Mégsem indult. Részben emiatt lázadt fel ellene 1471-ben az addig hűséges Vitéz János és híres költőnk, Janus Pannonius. Mátyás hamar felszámolta az összeesküvést, és bár valószínűleg megbocsátott volna a délre menekült Janusnak, ő 1472-ben elhunyt. Ki árult el kit? Mi vezetett a két férfi egymás ellen fordulásához? Máshogy alakult volna a történelem, ha Mátyás visszaszorítja a törököket? Ennek hátterébe tekint be cikkünk, és ezzel a kérdéssel foglalkozik Pozsgai Zsolt Mátyás és Janus című drámája, amit a hónap végén mutat be először a Kamaraszínház.
Andrási Attilával, az Udvari Kamaraszínház vezetőjével valamikor nyáron megbeszéltük, hogy némi történelmi ismeretterjesztést tartunk a portálunkon. A rendező egyfajta küldetésének tartja a magyar történelem és a kommunizmus elhallgatott, másként tanított, tabuként kezelt eseményeinek az ismertetését, és mivel a Hálózat rovatra is jellemző az eltitkolt, szőnyeg alá söpört vagy korábban nem ismert témák boncolgatása, ez nem esik nehezünkre.
„Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először / Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei. / Ezt a dicsőséget, ó, hagyd meg a holtnak, Irigység, / Rosszakarat, kíméld hűlt porait legalább!” – ez a sírvers áll Janus Pannonius sírján. Humanista költőnk 1472-ben hunyt el, de híres elégiáját (Mikor a táborban megbetegedett) még jóval korábban, 1464 őszén írta. Mintha megsejtette volna a jövőt, hogy igenis gondolkodnunk kell majd a személyéről, a céljairól, az álmairól – és az árulásáról.
Aki ismeri az Udvari Kamaraszínház történetét, az jól tudja, hogy több olyan, tabunak tekintett, elhallgatott, nem ismert vagy hamisan tanított történelmi korszakot és témát feldolgoztak, amelyek felett mások, de akár a hazai történelemírás is „nagyvonalúan” átsiklott. Ilyen az 1918 (cikkünk itt, írásunk a darabról itt), a készülő 1919, és éppen ilyen Pozsgai Zsolt Mátyás és Janus című drámája is.
A szerző 2008-ban írta meg ezt a darabját, amely történelmünk hihetetlenül érdekes, de kevéssé kutatott epizódjáról, a Mátyás király elleni lázadásról szól. Egészen pontosan a két főszereplő, a király és bizalmasa, a pécsi püspök Janus Pannonius barátságáról, ellentétéről és tragédiájáról. A harmadik fontos kulcsfigura Vitéz János, költőnk nagybátyja volt. Janus Pannonius mellett ő volt Mátyás másik kiemelkedő támasza, hogy aztán ellene forduljon. De miért? Az biztos, hogy nem önző okból – másképp képzelték a Magyar Királyság külpolitikáját, és féltették Magyarországot.
Sokan várták, hogy Mátyás meginduljon a törökök ellen
A XV. század második felében járunk. A törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, és Hunyadi János hiába folytatott sikeres harcot ellenük, a nándorfehérvári diadal keserű győzelem volt: a kormányzó a pestisjárvány áldozata lett. Fia, Hunyadi Mátyás hatalomra kerülve nem csupán megmentette, de megerősítette a Magyar Királyságot. Magyarország kulturális és katonai nagyhatalom, Mátyás sikeres hadjáratot indított Bécs és a csehek ellen, megreformálta az adórendszert, központosította az országot. Ebben éppen a művelt Vitéz János volt az egyik legfontosabb segítsége.
A királyság virágzott, a déli védvonal megerősítve, a törököknek eszébe sem jutott támadni. S mégis keletkezett egy repedés: Janus Pannonius, Vitéz János és mások egyre inkább elfordultak Mátyástól. Nem értettek egyet a politikájával, a belső változásokkal, s legfőképpen nem értették, hogy Mátyás miért a csehek ellen hadakozott ahelyett, hogy a törökök ellen indulna.
Mátyástól mást, még ennél is többet várt Európa. A törökverő Hunyadi János fiaként a kereszténység hősének látták, aki majd visszaszorítja a mohamedánokat. Tény, hogy a Vatikán és a Velencei Köztársaság is jelentős pénzzel támogatta a törökök elleni harcban, de a Szentszéktől kapott segélyek elapadtak, miután látták a végeredményt. Persze az is igaz, hogy európai ellenfelei is csak a déli hadjárat megindulására vártak. Ismerjük annyira az európai és az általános politikát, hogy tudjuk: a német birodalom, a csehek és Bécs is kihasználta volna az adódó lehetőségeket. Mátyás úgy gondolta, hogy az ő forgatókönyve működhet hosszabb távon, Janus Pannoniusék pedig úgy látták, elárulja eszméiket. Messze nem csak a törökök miatt szőttek összeesküvést, de talán ez volt az egyik legfontosabb érv.
„Mátyás világbirodalmat akart, Janus virtuális életet élt”
A humanista Janus egyetlen háborút tartott igazságosnak: azt, amely a török kiűzését tűzte céljául. Mátyás király sem szívesen háborúzott. Az életnek két teljesen különböző pontjáról közeledtek egymás felé. Mátyás a tett felől az ékesszólás felé, Janus a virtuális életből a kancellárnak tettekhez simuló levelei felé. Mátyás világbirodalmat akart teremteni, viszont a humanista a szűk látókörű nemzeti párttal, az országon kívül hadakozni nem akarókkal jutott önkénytelenül összhangba, pedig azok sokkal távolabb estek tőle műveltségben, mint a király. A király nem vérrel, hanem ésszel győzte le a pártütőket és hódította vissza országait. Már ez maga is a legmélyebb szégyennel kellett, hogy eltöltse Janust. Nagy lélek volt, de virtuális életet élt. Azonban a valóság, melyet semmibe vett, végül mégis összeroppantotta
– olvashatjuk a Kardos Tibor Janus Pannonius bukása című művéről írt recenzióban (1935).
A végzetes esztendő 1471 volt. Mátyás a huszita Podjebrád György halálának hírére Brünnbe ment, ahol egyszerre két meglepetés érte: egyrészt a cseh rendek helyette a 15 éves Ulászlót választották meg királyukká, másrészt itthon, a Magyar Királyságban veszedelmes összeesküvés indult ellene.
A résztvevők Mátyás megbuktatása után a 13 éves lengyel Kázmér herceget akarták a trónra ültetni, Erzsébet magyar királyné unokáját. Kevés kivétellel szinte mindenki Mátyás ellen fordult, aki zseniális sakkjátékosként fojtotta el a lázadást.
Mátyás hamar felszámolta az összeesküvést
Az 1471. szeptemberi országgyűlésen az ellene felhozott vádak egy részét Mátyás elismerte ugyan, de ezzel politikájának ellenzőit nem győzte meg, akik ezért Kázmér lengyel herceget hívták meg a trónra. Az összeesküvés élén Vitéz János esztergomi érsek és János pécsi püspök állt. Szervezkedésüket kezdetben az ország nagy része támogatta. A 75 megyéből 66 a zendülők oldalára állt, amikor Jagelló Kázmér az északi megyékbe betört. Mátyás határozottsága, azonnali reagálása azonban a lázadók nagy részét saját oldalára állította. Csupán kevesen maradtak hűek eredeti elhatározásukhoz, ezek közt is legfőképp Janus
– írta Kárpáti Gábor Hová temették Janus Pannoniust? című tanulmányában (2008).
Vagy ahogyan Budai Ferenc írta Janus Pannoniusról a Polgári Lexiconban (1866): „Egészen kiesett Mátyás király kegyelméből 1471. eszt., amikor bátyjával Vitéz Jánossal együtt attól elpártolván, Kázmért Lengyelországból kihitták magyar királyságra, kinek udvarlására Czezinge kétszáz lovassal el is ment Nyitrára, mikor annak oda lett érkezését megtudta. Megértvén pedig azt, hogy Mátyás már Vitéz Jánost fogságra tétette, Pécset odahagyta, és magát Zágrábra vette, hogyha a király őt is kerestetné, onnan tovább futhasson, de onnan soha tovább nem ment.”
Az összeesküvést felszámolták, Vitéz Jánost – akivel Mátyás 1471-ben kibékült, de ő ismét ellene fordult – fogságba vetették, így Janus Pannonius magára maradt. Humanista költőnk 1472. március 27-én halt meg, két nappal korábbi keltezési az a királyi rendelet, amely elfogására hívott fel: „…Az egész keresztény világ előtt jól ismert az árulás, amelyet az esztergomi érsek és öccse, a pécsi püspök egyéb cinkostársaival egyetemben ellenünk és országunk ellen elkövettek… Ezért nyomatékosan kérünk, szíveskedjétek egész hercegségetek területén kihirdettetni, hogy bárhol is jelennék meg a pécsi püspök, fogják el, és mint árulót küldjék hozzánk!”
Nem merték eltemetni, végül Mátyás parancsolta meg
A halott költő testét a papság Pécsre visszavitte, de eltemetni nem merte; ezt maga Mátyás király parancsolta meg, amikor a városba ment.
…és miérthogy senki sem meri őtet eltemetni a királytól való félelemért, az ő papjai bevivék az ő testét egy kápolnába és szurkozott koporsóban tartják vala azt ott sok üdéig. Mikoron utána Máttyás király oda jutott vólna Péccsé, a káptalan könyörge néki, hogy engedné meg nékik, hogy eltemethessék az János poéta testét. Mert ingyen püspöknek nem merik vala mondani. Halván eszt Máttyás király, keserülni kezdé az Pannonius Jánost és megdorgálá az kanonokot érte, hogy régen el nem temették volna őtet. És meghadja, hogy nagy tisztességgel eltemetnék. És úgy temették őtet nagy pompával
– írta Heltai Gáspár.
Pozsgai Zsolt drámájának két alapvető síkja van: az egyik fő vonal Mátyás királyt követi, mialatt felszámolja az összeesküvést. A másik fő szál a pécsi püspökségen játszódik, és Janus Pannonius átalakulását, önmarcangolását követi. Bár a két „ellenfél” végül Pécsett találkozik, és Mátyás király végül megbocsát neki, ő maga már képtelen erre. Többet nem árulunk el, nézzék meg az előadást szeptember 22-én a Pozsonyi úti Református Templom Altemplomában. Jegyet itt tud venni.
A következő rövid videóban pedig a művészek beszélnek a darabról, és Janus és Mátyás konfliktusáról, vívódásáról:
moliere
2019-09-22 at 20:34
Valószínűleg Nagy Lajos és II. András lehetett a legnagyobb királyunk.
Nekik a legrosszabb a “sajtójuk” a modern korban. Előbbi könnyen bizonyítható, utóbbin még dolgozom, de nagyon gyanús, hogy minden tankönyvben és szerte a neten András király csakis kártevő. Öregapám mindig azt mondta, hogy mindig meg kell nézni, hogy ki mondja. 😉
Fehérlófia
2019-09-17 at 00:36
bl: “A szakrális rendet tagadó reneszánsz, az átmeneti fellendülés után perverzióba fulladt.”
Szerintem ez egy nagyon lényeges megállapítás.
Így bukott el Babilon, a Perzsa Birodalom, Róma és most a Nyugat.
Madách Imre egy próféta volt. Érdemes elővenni Az ember tragédiáját, ami valójában az Ördög tragédiája és az ember üdvözülésének a lehetőségét veti fel. Ádám a végén kapott egy tanítást: Mondottam ember Küzdve küzdj és bízva bízzál.
Arany János, az írás támogatója, nem véletlenül nem tartotta borulátó végkicsengésűnek a művet.
Másképp:
“Azután magával vitte őt az ördög egy igen magas hegyre. Megmutatta neki a világ összes országát és azok dicsőségét, majd azt mondta neki: ’Ezeket mind neked adom, ha leborulva imádsz engem.’ Jézus azt felelte néki: ’Távozz, Sátán! Mert írva van: ’Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj.’”
Köszönet Mező úrnak a gondolatébresztő tanulmányáért!
Kőmorzsoló
2019-09-17 at 00:43
Madách drámájának, eredeti munkacíme Lucifer volt.
(A darabot a labancok börtönénében kezdte el írni, mivel egy évet kapott honvédtiszt barátja bujtatásáért.)
Fehérlófia
2019-09-17 at 00:53
A kiút: Isten-haza-család! Áldás, hogy ilyen kiváló Kormányunk van! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
bl
2019-09-17 at 19:28
Ezt ugyan már megint nem fogja olvasni senki,de a “szakrális világ kontra modern világ” perben a szakralitást a családban kell fenntartani.Mert a verseny tönkreteszi a családot, nem lehet a házasság minden pillanatát abban a tudatban élni, hogy versenyhelyzet van, lehet holnap már más lesz a helyzet. Ha ez bekövetkezik, akkor az emberek élete egy őrült, paranoid futássá alakul, ami természetesen tönkreteszi a családot, a gyereket, a nyugodt életet, a nyugodt öregséget, a bizalmat, az együttérzést, a gondoskodást stb. Szóval mindent aminek a háttérben ott kell lennie ahhoz, hogy egyáltalán versenyezni tudjon az ember.
bl
2019-09-16 at 18:38
1. A szakrális rendet tagadó reneszánsz, az átmeneti fellendülés után perverzióba fulladt. A szakrális világ ereje épp abban van, nem tőled függnek a szabályok, ezért nagyobb a stablitása. A reneszánsz addig tudta felmutatni az eredményeket míg szét nem marcangolta a létezésének alapjait.
2. A mai kor kísértetesen hasonlít abban arra a korra, hogy korlátlan szabadság és egyéni jogok nevében már a közösség legalapvetőbb struktúrái (család, szexualitás) bomlódnak le éppen egy épp oly relativizmus mentén ami épp azért bont le mindent, mert relativizmus. Az emberre nem lehet teljesen rábízni saját szabályainak megalkotását, mert annak nincs objektivitása. A tudományos analizálgatás is csak végtelen bonyolultságot tud feltárni, hiszen az emberi viselkedés végtelenül képlékeny (minden lehetséges és az ellenkezője is). Az összes “legyen úgy” típusú szabályt meg lehet kérdőjelezni a tudománnyal és teljesen szét lehet verni az ember otthonosságát a világban….
Fehérlófia
2019-09-16 at 18:02
A GLOBALIZMUS A RENSZÁNSSZAL KÖSZÖNT BE A HATALOMÉRT, AMI SZOROS ÖSSZEFÜGGÉSBEN VOLT A KAMATSZEDÉS BEÜZEMELÉSÉVEL, AMIT A KÖZÉPKORBAN TILTOTTAK.
om. Bizonyos vélekedések szerint, eme, Bogár László által nemes egyszerűséggel „pusztító világerőnek” nevezett jelenségnek az uralma jelképesen – a középkori pénzügyeket ellenőrző, ám a kamatszedést elutasító, sőt üldöző templomos lovagok vezetőjének – Jacques de Molay nagymesternek koncepciós perre hajazó máglyára küldésével indul Párizsban, 1314 március 18-án. Mindez „Márvány” Fülöp (modernista elbeszélési mód szerint „Szép” Fülöp) francia király, valamint szürke eminenciása – a kamatszedő katar szekta felől érkező egyetemi tanár – Guillaume de Nogaret hathatós előkészítő munkája révén történik. Sajátos egybeesés, hogy voltaképp ebben az időszakban indul a trecento, a reneszánsz „fejlődés” (szakrális szempontból szellemi hanyatlás) térhódítása is, mely már a modern kornak a beköszöntét jelzi. Szintén ez idő tájt, 1301. január 14-én hal meg a világviszonylatban példátlanul hosszú időn át – majdnem ötszáz esztendőn keresztül – uralkodó Árpád-ház „aranyágacskája”, III. András (Az Anonymus által Szentnek nevezett dinasztiaalapító, Álmos de genere Athilae regis, de genere Turul 819-ben születik). Nemeskürty István a „Diák, írj magyar éneket” című művében jelzi, hogy XIV. századi irodalmunk első időszakában létezik egy apró, de markáns Csend, egyfajta „fekete lyuk”. Mintha a Szent Korona nemzete megérezte volna, hogy itt valami egészen más kezdődik. Mintha a Nyugat önistenítő mámorában belemasírozott volna az Istennel szembeni lázadás, egyfajta új bűnbeesés prométheuszi fordítottság-világába: A csillagot lehoztam az égről, csak tudnám feledni, hogy utánzó vagyok!
Mindazonáltal a quattrocento zűrzavarába született, kimagasló képességekkel rendelkező, lényeglátó-realista Mátyás királyunk (1443–1490) helyreállító jellegű, re-normalizáló tevékenysége, mégis rendezett körülményeket képes teremteni az országban. A kedvező helyzet révén egyre módosabbá váló, szorgalmas és tehetséges jobbágy-paraszti-polgárosodó rétegek, különösen Közép- és Kelet-Magyarországon, például Kecskemét, Cegléd környékén, Tokajhegyalján, a tiszántúli vidékeken azonban rémülten tapasztalják, hogy II. Ulászló uralmának szinte az elejétől komolyan kezdenek visszacsúszni (vö.: Lipusz Zsolt: „Dózsa György, illetve az 1514. évi parasztfelkelés mítosza“). Ekkor értékelődik fel igazán nagy királyunk emléke, és merítenek sokan erőt belőle, amint ez a Jagelló kori Gyöngyösi kódexben található „Néhai való jó Mátyás király!” sorkezdetű versből is érezhető, mely többek között Kátai Zoltán, valamint Béke Csaba énekmondók kiváló előadásában is meghallgatható.
Fehérlófia
2019-09-16 at 17:31
Már Hunyadi János és a Cilleiek küzdelmei is erről szóltak. A Hunyadiak és Mátyás király fő érdeme, hogy ellent todott állni a globalista nyomásnak. A globalista uralmat vagy 100 évvel arréb tolták.
“Mohácsnál a hazai hadak jelentősebb része érintetlen marad. „Így hát Mária pánikszerű futása legalábbis furcsa. Persze csak akkor, ha a török elől szalad. Mária azonban a magyarok elől menekül” – vonja le a következtetést Nemeskürty István. Ha megnézzük, hogyan vélekedik bukásának okairól maga a királynő, jellegzetes felelősségáthárítással találkozunk. Pozsonyba érkezvén ugyanis első dolgai között szerepel, hogy oklevelet bocsásson ki, amelyben minden zsidó kereskedőt megfoszt javaitól, mivel őket hibáztatja „a közhivatalok lezüllesztéséért, a kincstári jövedelmek sikkasztásáért, a hadiszolgálat mulasztásaiért”, valamint az ütközet elvesztését is lényegében „ocsmány és uzsorás kalmárkodásuk” eredményének tudja be.
Igazságos Mátyás királyunk vasmarka alatt a hitelezés gyakorlata a „jut is, marad is” elv alapján megfelelően szabályozott, ami nem csak a lakosságnak, hanem az üzleti életnek is kedvező légkört teremt. Az 1490-ben, negyvenhét évesen, gyanús körülmények között bekövetkezett halála után, a felelőtlen, öncélú és mohó „Jagello” – valójában gyarmati jellegű Fugger – vezetés következtében zuhanórepülésbe kezd a gazdaság. Elszabadulnak a kamatok (heti 2%, fél évi 52%; évi 104%!), ami miatt már 1494-ben és 1496-ban is komoly összetűzések történnek Budán, melyeket mindkétszer a Fugger stróman Bakócz Tamás lovasai és a királyi testőrök vernek le. A második alkalommal az esztergomi érsek lovasai három gyermeket halálra taposnak és nyilvánosan akasztat is. A feszültség egészen a mohácsi csatáig fennmarad, sőt a helyzet egyre fenyegetőbbnek tűnik. Valószínűleg ez a puskaporos levegő is hozzájárulhatott, hogy a török közeledésének a hírére a lakosság zömével szemben – Jószef Kohen orvos, budai szemtanú szerint – „a zsidók a városban maradtak”, és a szefárd Jószef ben Slómó vezetésével küldöttség indul Dunaföldvárra Szulejmán elé. A találkozás során a Török Birodalomba történő bevándorlási kérelmet nyújtanak be, mely kérés meghallgatásra talál, és csak 1541-ben tér vissza egy részük Budára a Szultán seregeivel. Nyilván nem titok előttük, hogy I. Ferenc francia király közvetítésével jelentős spanyol szefárd bankárcsaládok nyernek menedéket, és érnek el komoly befolyást az Oszmán Birodalomban. Talán elég, ha a Granadából származó Jószef Hamonra vagy fiára, az 1554-ben elhunyt Móse Hamonra utalunk, aki Nagy Szulejmán egyik legfőbb bizalmasa. Ez idő tájt érkezik Antwerpenből Törökországba a híres portugál Mendez-Nászik bankárcsalád is, akiknek hatalmas vállalkozásai még a francia királynak vagy az éppen amerikai világbirodalmát építgető spanyol királynak is hiteleznek. Egy francia utazó 1547-ből származó beszámolója egyenesen egyfajta „zsidó aranykorról” beszél, mely szerint „oly mértékben átvették Törökország forgalmát és kereskedelmét, hogy a török gazdaság teljesen az ő kezükben van”. Ráadásul 1551-ben Habsburg Ferdinánd ismét kötelezővé teszi a felső ruházaton viselt sárga folt kitűzését – amit Mátyás király beszüntetett –, mely miatt újabb kivándorlási hullám indul el a hódoltsági területekre. Mindazonáltal, mivel pénzről van szó, az Oszmán Birodalomban is léteznek feszültségek. Például a népszerű Musztafa szultánfi túlzottan közösségellenesnek érzi a kialakult helyzetet, viszont 1553-ban olyannyira elbukja az örökösödésért folyó küzdelmet, hogy bizalmatlanná vált apja – az idősödő Szulejmán – egy hadi felvonulás örvén saját sátrában gyilkoltatja le, majd testét elrettentésül közszemlére bocsátja. A Mohács utáni, 1526-os székesfehérvári koronázó országgyűlés is alkot ugyan a zsidóság száműzetéséről egy rendeletet, ám Szapolyai, immáron I. János király, ezt nem írja alá, így az nem lép törvényerőre.” (Fuggerek-Mediciek-Mohács)
Attila
2019-09-16 at 16:11
Meghalt Mátyás, oda az igazság!
Ha az ország megússza az ottomán-török inváziót és pusztítást, akkor állnak a fenséges történelmi városaink; a franciákhoz, angolokhoz, lengyelekhez és az osztrákokhoz hasonlóan megvannak a királysírjaink (ahová elzarándokolhatunk); nincs az ottomán-török kiűzése utáni Habsburg betelepítés (ld. betelepítési pátensek, amelyek megtiltották! a magyar népesség visszatelepülését és tótot, oláhot, rácot és németet telepített le nyakló nélkül), amely tönkretette az országot, s megágyazott Trianonnak. Akkor ma 30-40 millióan lennénk, mint a lengyelek, a történelmi országunkban és nem kéne elviselni a tótocskák, “ukránocskák”, s a legrosszabb: az oláhocskák, valamint a rácocskák (ma kussolnak, az EU-szavazatunkért cserébe és mert le vannak gatyásodva) stb. ócska, atavisztikus gyalázkodásait, történelem-hamisítását, vircsaftját.
Átkozott ottománok és Habsburgok!
Mátyás azért akarta a cseh trónt, hogy választófejedelemmé váljon, mert a végső célja a német-római császári cím megszerzése volt.
Utolsó megjegyzés: 1481-ben Mátyás a dél-itáliai Otrantó (igen, az az Otrantó) városának segítségére sietett és kitakarította az Itália megszállására készülő ottománokat (akik más okokból végül letettek a hadjárat folytatásáról).
Hesslerezredes
2019-09-16 at 16:35
100/100!!!
Fehérlófia
2019-09-16 at 16:58
“A Fuggerek által V. Károly császárhoz címzett híres levél világossá tette, hogy a Nyugat nagy hatalmú urai csupán a díszlet szerepét játsszák, és a „birodalmat” valójában a globális pénzhatalmi rendszer testesíti meg. A történelmi Magyarország végzete akkor jött el, amikor kiderült, hogy a két globális hatalmi „satupofa” mindkét oldalát ugyanaz az erő testesíti meg. Mert a felszínen Habsburg versus Oszmán világhatalmi vetélkedésnek látszó színjáték mögött az oszmán szultánok ugyanolyan bábfigurák voltak, ugyanannak a láthatatlan globális „szuperstruktúrának” a kezében, mint a Habsburg császárok, a FUGGEREK és a MEDICIEK markában” (Bogár László: Örvénylés)
Fehérlófia
2019-09-16 at 17:01
“Mindez Magyarországon úgy csapódik le, hogy Fároszként világító Mátyás királyunk ádáz ellenfele, Habsburg Frigyes, majd II. Ulászló, II. Lajos, valamint V. Károly és Ferdinánd mögött a Fugger bankház, míg Mátyás „fekete özvegye” – a sokak örömére végre kiebrudalt, korlátolt, egyben gátlástalan nápolyi reneszánsz intrikus –, Beatrix királynő, később pedig a franciák és az Oszmán Birodalom szövetsége mögött a Medici bankház diszkrét árnyéka sejlik fel. A hazafias Szapolyai párt – és vele az ország – e két, egymásnak feszülő hullámtorony között próbál levegőhöz jutni.” (Fuggerek-Mediciek-Mohács)
Fehérlófia
2019-09-16 at 17:18
A Habsurg bábok mögött a globalista Fugger bankház,
az Ottomán bábok mögött pedig a globalista Medici bankház volt a bábozó.
Namond
2019-09-16 at 19:16
és Velence.
Ilona
2019-09-16 at 15:09
“Megakadályozhatta volna Mátyás Mohácsot?”
Igen, ha Mátyás király, ha nem hal meg 1490-ben Bécsben 47 évesen
– Mátyás több kortársa szerint halálának okát mérgezésben látták –
akkor, az is megtörténhetett volna, hogy nem következik be a mohácsi csatavesztés, mert még, vagy ő a király, vagy a fia Corvin János és mögöttük egy erős hadsereg, a fekete sereg áll parancsukat várva, valamint hozzájuk hű főurak.
( 1526-ban Mátyás király is még élhetett volna, 83 évesen.)
Szerintem időre lett volna szüksége Mátyás királynak, hogy több dologban tudja hatalmát érvényesíteni és még jobban megszilárdítani:
1./ Szükséges lett volna, hogy Mátyás király fiát Corvin Jánost elismerjék Mátyás király halála után királynak az ország főurai, vagyis elismerjék Corvin Jánost trónörökösnek
2./ Ha nem hal meg 47 évesen I. Mátyás király, akkor az Európa szerte híres, erős fekete seregét létszámban, technológiában megnövelve néhány év vagy egy-két évtized alatt elérhette volna, diplomáciai sikerekkel is megtámogatva, hogy akár más keresztyén országgal együtt a török ellen sikert érjenek el.
3./ Az is lényeges lett volna, ha Corvin János örökli édesapja, és nagyapja a két nagy Hunyadi erős , határozott jellemét.
Mátyás király korai halála fenti két pontot meghiúsította, a harmadik pont pedig elősegítette a mohácsi csatavesztést. Corvin János végül is lemondott a trónról.
Trónviszályok, pártharcok és végül gyenge uralkodók következtek Mátyás király halála után, a fekete hadsereget feloszlatták ehhez járult még II. Ulászló király és fia II. Lajos király gyenge uralkodása.
Vajda Miklós
2019-09-16 at 14:31
A “Mi lett volna ha…” nem történelmi kategória. Minden korszak történéseit a korba belehelyezkedve lehet csak objektíven megítélni. A mai tudásunkkal, a mai korból visszafelé következtetni teljesen fals eredményre vezet.
Hesslerezredes
2019-09-16 at 14:36
“A “Mi lett volna ha…” nem történelmi kategória.” Így van: az politikai kategória. A politikai lehetőségeket még most is lehet latolgatni. Az ország akkor is “gúzsbakötve táncolt”.
Rizikó
2019-09-18 at 01:26
Egyetértek Vajda úr!
Mr field(Mező úr)kutatásai és konklúziói a scifi es a humoros horror zavaros koktéljai.!
Visszamenöleg képes megnyerni az összes csatát és bünbakokat talál zsákszámra.
Rejtő jenői humor.Ott volt egy regényalak aki megvolt gyöződve hogy földgólyóbison belül van egy sokkal nagyobb Föld nevú bolygó
orygabor
2019-09-16 at 14:25
Na látod! Annyira nem is mondott hülyeséget.
ómió
2019-09-16 at 14:25
Az fel se merül, hogy elég lett volna szilárdan tartani a királyságot? Leginkább Mátyás halála után!
orygabor
2019-09-16 at 14:24
Mátyás ugyanazt próbálta, amit IV. Béla óta annyian, a Közép Európát uraló birodalmat, ami végül a Habsburgoknak sikerült. Nem érdemes emiatt kárhoztatni Mátyást, enélkül nem merhetett és nem is tudhatott a török ellen támadni. Ne felejtsük el azt sem hogy amikor a török veszély elhárításáról beszélünk, ez a birodalom teljes megroppantásával volt csak lehetséges, nem egy-két váracska elfoglalásával. Ehhez még egy magyar-osztrák-cseh birodalom is kevés lett volna, de minimun alapfeltétel.
Ki-van-ott;
2019-09-16 at 14:12
Üdv!
Csak a történelmi körülményekre:
– 5.5 milliós a Magyar Királyság és I. Mátyás királytól (általa) a csatolt részek, állandó észak-nyugati fenyegetéssel…
– 25 milliós, terjeszkedő oszmánok! Velence és Francia támogatással…
Még georgiai és a magyar együttes támadás is.., de a tárgyalások megrekedtek…
(egyeztetett stratégiai folyamattal, na és tartós hadtáppal se volt reális siker, csak ha azonnali, totális Burszáig hatoló!
Na és ráadásul a Balkán kivérezve, és kezdődő betagozódás állapotában volt)
szóval kétséges.
Nem volt ezen kívül elégséges hadtáp, még ha 5000 fős hadseregekkel támadtunk volna is (l.: Hunyadi vezette megelőző hadműveletek).
Valószínűleg a “Habesburg” származékok darabokra szedték volna közben országaink.
Mátyás helyesen mérhette fel a helyzetet, mint utólag látszik, épp és erős országot hagyott utódaira.
Corvin János se tudott volna tovább haladni, ha nem akadályozzák, akkor se.
Jó megoldás volt a védelem stratégiája,
szerintem.
Persze az irodalom, amiről itt szó van, az már más lehetőségeket is bemutathat, mert ezért van.
Hesslerezredes
2019-09-16 at 13:44
Mátyásnak sem volt esélye. Az akkori Magyar Királyság úgy aránylott a Török Birodalomhoz, ahogy ’56-ban mi a Szovjetunióhoz. A havasalföldi románok példáját kellett volna követnünk: meghunyászkodni, fizetni/adózni és: TÚLÉLNI! Késő bánat – eb gondolat.
TS
2019-09-16 at 19:35
Ez azért túlzás, I. Szelim hódításai (Egyiptom, Szíria, Mekka, 1512-20.) után lett teljesen aránytalan a két ország költségvetése. Mátyás idejében nem volt meg a török ereje ahhoz, hogy Magyarország ellen forduljon. Főleg, hogy egy Hunyadi volt a trónon.
Fehér solyom
2019-09-16 at 21:48
Az volt a baj szerintem,hogy nem tudtunk hadsereget szervezni.Ez utoljára még Árpád fejedelem idején sikerült 907-a Győri csatában.Utána 933-ban Merseburgban és 955-ben Augsburgban már elkezdőtek a vereségek amit követett az 1241-Muhi csatai vereség a Mongoloktól akik még a a Törököket is megverték az Ankarai csatában 1402-ben.Egy olyan vezetővel az élen mint Timur Lenk aki ráadásúl már nem is volt fiatal 60 év körűl járt és az egészsége sem volt valami jó keze és lába is sérűlt volt és úgy megverte a törököt,hogy azok legalább 10 évig nem is tudtak támadni több ön jelölt szultán is volt az országban.Ezt a lehetőséget kellett volna a “nyugatnak,,kihasználni és törököket ellehetett volna törölni a földszinéről.Így később nem lett volna Mohács se és ebből következően Trianon sem.Ez volt az úgy nevezett “nyugat,,nagy felelősége,hogy nem fejezték be Timur Lenk megkezdett munkáját.Így később nem kerűlt sor Mohácsra és ebből következöleg Trianonra sem.Mert akkor nem változott meg az országunk nemzetiségi összetétele.A magyarság összaránya a többi nemzetiséghez képest 50% alákerűlt a Mátyás király idelyében még 85% felett volt.Szerintem ez volt a mi nagy tragédiánk és az,hogy sosem voltunk elegen mármint lakosságot tekintve.És azt is megkellet volna vizsgálnia a vezetőségünknek,hogy hogy tudták a mongolok egy időben egész ázsiát elfoglalni bele értve ebbe Kìnát is.
Rakovszky István
2019-09-16 at 13:40
De majd ők is elvesznek a migrációban.
Akkor aztán ki fogják átkozni a vezetőiket, akik olyan gazemberek voltak Trianonban.
gyozo2018
2019-09-16 at 17:34
És a sok zombi seggfej, aki feladta a kereszténységet, a civilizált életet, a hazáját, mmost hova menekül?! Na, hova?
Ide, hozzánk.
Megváltoznak? Soha! Majd jól ránk szavazzák a ballibeket, és megnézhetjük magunkat.ű
Bayer Zs. meg könnyekre fakad a svéd nő levelén, hogy őket annyira üldözik, hogy eljött a legbiztonságosabb fővárosba, itt lakást vett és letelepszik.. Bayer Zs. meg idehívja őket: gyertek csak, testvéreink.
Hát bssza meg a jegesmedve! Nincs aki felvilágosítsa?!
Namond
2019-09-16 at 12:59
Nevetséges.
A Pápa miért nem küldte hadba, a közvetlenül általa irányított lovagrendeket – johanniták, teutonok, kard testvérek és mások – Genova és Velence segítségével, közvetlen Bizánc alá?
Miért nem hirdetett nyugaton és a Német-római birodalomban keresztes hadjáratot és szállíttatta hajón a kereszteseket a török ellen?
Mit is akart a Pápa a görög-keleti (szerb,bolgár) és bogumil/katar (bosnyák) vallású területeken?
Miért is akarta Mátyás személyét és katonai erejét a Balkánon lekötni?
Benedek Károly
2019-09-16 at 17:45
Mindegyik pápa megérte a pénzét.
Namond
2019-09-16 at 19:07
Különösen a Borgia-k és Medici-k.
Rizikó
2019-09-18 at 02:11
II János Pál.?! Ne beszeljetek félre.
MEZØ úr marhaságai kutatásnak álcázott agymenései mozgasba hozzák a 444esprovokat idiota ateistákat és jókat belerúgnak a keresztényekbe .
Mező ur belerúgott 56 forradamaba Nagy Imrébe, mikõzben Csermanekről nem kutat meg az Apro Klánnal nem bajmolodik mert azok veszélyesek,inkább Pozsgait ekèzi aki Viktort támogatta és a lakiteki gyülést.Mező ur tõrtènelmet gyárt ….
Hédervári Kont István és a harminckét vitéz
2019-09-16 at 12:50
A XVI. századra a Nyugat pénzforgalma két bankház uralma alá kerül. Az északi a Fugger, a déli a Medici bankház. Bakócz Tamás Fugger jelölt volt így, minden ellenkező híresztelés ellenére nem volt esélytelen. Végül a Giovanni de Medici lett a pápa.
A Dózsa féle polgárháború pedig lényegében nem volt más, mint-hogy a globalisták a “jobbikos” Dózsáékat ráuszították a “fideszes”, a hazafias pártot vezető Szapolyai híveinek területeire D-kelet Magyarországon. Akkor szálltak be a harcba, amikor már a pusztítás a központi hatalmat is fenyegette. Az alkoholista Bátori mindenestre bemenekült Temesvárra, végül Szapolyainak kellett az egészet leverni. A megtorlás összehasonlítva a német parasztháborúk leverésével, a korban nem volt kirívóan brutális, de ez sem volt olyan, amit kiszinezve súlykolnak.
Az MTA liberális történelem-hamisító részlege nem tesz mást, mint a megszálló Habsburg történelem-hamisítást, a megszálló internacionalitsák, majd a megszálló globalisták érdekeinek megfelelően tupírozták az őskortól napjainkig. Nagyon szurkolok a kiváló Kasler miniszter úrnak. Az MTA szellemi Augiász-istállóját kell kipucolnia.
Egyébiránt Mező úr erőfeszítéseit is igen érdemlegesnek érzem.
zolatiguszti
2019-09-16 at 12:19
1 Több száz éves hagyomány nyugaton betörni Magyarországra.A Fuggerek egészen biztosan vágytak a felvidéki, Erdélyi bányákra hiszen II Ulászló alatt olajozottan meg is szerzik.Ez ziher elő volt már készítve.Ha Mátyás neki megy a töröknek azonnal nekimennek nyugatról.Hogy a Velenceiek adtak pénzt a török ellen?Meg a pápa? Adtak később a Britek és az USA is felszerelést és pénzt a Szovjeteknek is, ez régi taktika nyugaton , hogy a két ellenfeleket összeugrasztják aztán amikor legyengült kicsinálják , kifosztják őket.Jó példa erre a Töröktől visszavett várakban lepecsételt Velencei hordókban nyílvesszőket találtak nem egyszer.Velencei követ össze-vissza hazudozott Mátyás előtt a Király meg tudta az igazságot.Többször kérdőre vonta a Velenceiket, akik már 1453-as Konstantinápolyi sikeres ostromban is részt vettek a török oldalán és hajóikkal szállították a hadfelszerelést. Velence Oresoloi Péter óta minimum kétkulacsos politkát folytatott.
2 Mit kellett volna tennie Mátyásnak?
Hát ugye volt egy erős ütőképes hadereje ami a betörő törököt minimum anyagilag veszteséges vállalkozásba tudta volna tolni, az az költhetett volna a Szultán de nyerni nem igen tudott volna.
Volt egy erős végvárrendszer amin eleve nagy költséggel tudott volna csak áttörni.
Vagyis lett volna tárgyalási alap, mert volt mit felkínálni.
Megkereste volna Mátyás a Szultánt a következővel:
“Öcsém ezzel minddel nem lesz gondod , ha MO szuverenitását tiszteletben tartod.Szépen szólsz, mikor merre akarsz hadakozni és hol akarsz átmenni a határon. Mi ott szépen átengedünk és egész úton a Királyság túlsó határáig az út két oldalán a fekete sereg kísér majd.Aki eltéved azta számszeríjászok majd szépen visszaterelik.
Minden nagyobb településen kívül lesz kijelölt táborhely. kenyér 1 rézgaras, marhahús meg 2 dénár.Tőlünk mindenki azt iszik amit akar.Felszerelést szekeresek napi 1 rézgarasért cipelik ahova felfogadják őket.
Ostrom helyszínén ácsolnak ostrom létrát kérésre métere fél rézgaras.
Visszaúton létesítünk szuvenír beváltó helyeket hogy ne kellejen a sok nehéz kegytárgyat cipelni.
Balra Velence, egyenesen Bécs, Kívánunk kellemes ostromot és jó utat!”
Kb ennyi. Okosba ráengedi a kufár nyugati tolvajokra a törököt, mert ha nem kell hadakoznia MO-n, mi több logisztikai és ellátó bázisa tud lenni egyszerűen pénzért akkor megnő a birodalma akció rádiusza és a gazdagabb nyugati városok kifosztásából simán kifizeti Mátyást.
Mi is nyertünk volna hiszen nem költünk a törökre hanem keresünk (akár velence pl, de Genova is a marha nagy kereszténységben), nem mi morzsolódunk fel hanem a potenciálisan fenyegető nyugat. Nem a mi infránkat rongálják mert szükségük van rá hanem a nyugatét. És nem hozzánk lesz a végén egy rakás Sváb, tót, rác betelepítve hanem pl Francia a Németekhez , labancokhoz.Oszt szívjanak ők a nemzetiségekkel később.
Mindössze ennyit nyerhettünk volna ha nem szopjuk be az akkori EU-s mesét a marha nagy kereszténységet.Amikor VIII Henrik szinte rögvest Mátyás halála után pár évtizeddel kibassza a pápát Britanniából és elndult a reformáció is .
Ezt kellett volna Mátyásnak mélyebben felismerni. Hogy addig ok hogy nyugatot gyengíti, mert érdeke, de az EU-s fejsimiért kár anynira törni magát az apja után.Tanulhatott volna belőle! Apja fényes diadala az életébe került.Hunyadi János Nádorfehérvárinál szinte a későbbi Mo metaforája.Pontosan ezt történt az országgal pár évtizeddel később.Ha fenti képletet próbálja meg a törökkel párhuzamosan erősödik így egyre kevésbé éri meg megtámadni őt hiszen többet költenek rá mint amit hoz, ellenben nyugaton nagyobb a zsákmány. Nem sokára áradni kezd majd a Spanyol arany Amerikából, még tovább csökkentve a Magyar arany érétkét, még kevésbé érdemes érte háborúzni.Ellenben a kereskedelem és az ipar szépen hoz nyugaton.
És ebből levonható a mindenkori Magyar külpolitika is a kettős nagyhatalmi szorításban:
Előbb égjen Bécs és Brelin,Velence, Milánó, Frankfurt, Bern mint Budapest!
Mert ők soha nem jönnek segíteni, de ártani igen.Ha nem akarunk két ellenséget akkor hagyjuk őket egymást levágni.Nálunk 150 éven át ment a Törökkel harc. Bécset ez idő alatt kétszer ostromolták meg. Ahogy majdnem sikerült a második rögtön lett nyugaton akkora felmentő sereg hogy Bécs alól Szerbiáig ki tudták kergetni a Törököt.Érdekes nem?
Na ezért mondom, bárki jön ide előbb Bécs égjen csak utána Budapest.Rögtön lesz melegmálé, esőkabát, töltény, benzin, meg katona.Ne mi költsünk sose nálunk gazdagabbak védelmére. Most is el el lehetne játszani hogy a kerítést felhúzzuk Szlovénia mellett egészen a Labancokig. Hagyun a határ mellett a mi oldalunkon egy 50 méter széles sávot és ott a kedves Migrik mehetnek nyugatra.Hozzánk nem de hozzájuk nyugodtan.Persze Labacok azonnal zárnak, de mi rögtön tudunk visszalőni Brüsszelben: Ott a folyosó, a Labancokat kúrogassák miért nem engedik be a migriket? Tőlünk mehetnek.Folyosó elején meg arabul kiírni hogy semmi ellátást ne várjanak, aki átmászik a kerítésen lelövik mint a kutyát.
Ehelyett védjük a keresztény európát ami szépen végig nézte ahogy elpusztulunk abban hogy ők szabadon lophassanak a világon. A Holland kelet-Indiai társaságnak nem telt volna egy törökellenes háborúra ugye pl? A Hanza városoknak se, a Briteknek se…Apjukfszát’!
Hesslerezredes
2019-09-16 at 14:59
100/100! :)))))))))))))))))))))))
navisos
2019-09-16 at 18:29
De ha ezt a megoldást tegyük fel Mátyásnak ssemélyesen előadtam volna, az az érzésem,hogy azonnal tömlöcbe vetett volna, mert az udvarnokokkal ellenkező álláspontot képviseltem.
zolatiguszti
2019-09-18 at 02:34
Először lehet, de Mátyás szeszélyes és pragmatikus is volt egyszerre.
Az őrült Vlad Tepest valami 3X fogatja le , ebből kétszer tömlöcben láncon, egyszer Pécsen házi őrizetben. tömlöcös verzióban volt hogy láncon mutogatta a Török követeknek. De mellé kétszer trónra is ültette! Ő csinált a Nagy román hősből Havasalföldi Vajdát!
(Mellesleg megkérdezné valaki a románokat, hogy ha a Hunyadiak szerintük románok voltak, akkor miért zárta be a román király a román vajdát 3X? Továbbá a nem rövid Királyi címfelsorolásból Mátyásnak, miért hiányzik a “románia királya” titulus mikor ott volt a marha nagy méretű Szlavónia és Horvátországé? )
Szóval lehet hogy míg snylődött volna őn a tömlöcben, közben neki is kigyúlt volna a lámpa előbb utóbb a fejében a trónon ülve.Csak akkor nagy Kersztény ideológiai álláspontban senki se mert ezzel előjönni.
Volt ilyen később is.Valamikor a 30-as évek elején a Szovjetek megkeresték a Magyar kormányt, hogy támadjuk meg együtt románoiát.Övék Moldávia mi visszakapjuk Erdélyt. Ideológiai okoból nem lett belőle semmi pedig amúgy jóban voltunk velük.
Lehet jobban jártunk volna mint a Németekkel, meg a Bécsi döntéssel.
Ati
2019-09-16 at 19:51
Tökéletesen leírtad. Na de Te sem leszel az MTA tagja. 😀
Maciform
2019-09-17 at 11:30
Életszerű elvárni egy katolikus uralkodótól a megállapodást a muszlim törökkel, az édesapja legfőbb ellenségével. Amint szintén életszerű elgondolás, hogy a török Grál-lovagként viselkedve nem támadt volna ránk, átengedés esetén, hisz a balkáni államok is milyen jól jártak a törökkel.
A Mátyás által megszerezni kívánt mémet-római császári cím (amihez a választói jog miatt a cseh korona szükségeltetett) a későbbi egyfrontos háborúhoz lett volna nélkülözhetetlen.
zolatiguszti
2019-09-18 at 01:37
Ne vicceljünk már! Előbb egy háború nyugaton, majd neki a Töröknek?
Hát az a Birodalom a mai Irántól ért Marokkóig meg jemenig!
Ott írja valaki fenn nagyon helyesen, a Nándorfehérvéri diadal arra volt bizonyíték hogy a Török egy 100 ezres sereg elvesztését is ki tudja heverni!
Itt csak az okos alkunak volt esélye.Ma már tudjuk azt amit a hadtörténet birodalmi akciórádiuszként nevez arról szól, hogy az elfoglalt területek erőforrásai elégségesek -e ahhoz hogy a megszálló haderő tovább menjen?
És nálunk a makacs ellenállás miatt az volt e helyzet hogy 150 éven át a Magyar hadjáratokat a Balkánon beszedett adókból kellett fedezni.
Ezért nem bírtak tovább menni.
1 Török elleni offenzív taktika- fent részletezett erőaránytalanség miatt nem túl okos taktika, a korábbi Balkéni harcok is megmutatták mennyire kétesélyesek ezek a harcok és ahogy fogyott a törökmentes Balkán annál könnyebb volt a dolga a Töröknek. A Balkán egyetlen esélye az lett volna ha Konstantinápolyból a Török nem tud kitörni az offenzví ott elakad és nem tud a Balkánra átjönni.Csak ugye kurva Genovaiak meg velenceiek meg a hajóik….Tehát támadni nem sok értelme volt.
2 Törökkel szembeni defenzíva, ennek több értelme volt mert a védekező megválaszthatja a jövendőbeli ütközetei helyszínét, jobb a terepismerete, és műszaki zárakkal erődökkel tudja terelni az ellenséget ill jóval kisebb létszámokkal feltartóztatni az ellenséget akár huzamosabb időn keresztül.Nem véletlen foglalták el egymás várait amik azon túl hogy erődök de logisztikai központok is a tovább jutáshoz.
Védekezés rövid és középtávon megoldás mert ha nem jön segítség akkor úgy járunk ahogy jártunk. Egyszer csak nem jön össze valami és bukunk. A folyamatos hadakozás őedig elveszi az ország fejlődésétől a tőkét.
3 Az alku.Amíg még van olyan erős a haderő, hogy kétségessé tesz egy sikeres offenzívát , ellenben mindez megspórolható, miközben távolabb nagyobb zsákmány vár, mi több kihagyható a sok kesrves és drága erőd ostrom is, és az ország önként ad elletámányt, hát én max az első hadjáratoknál vagy a vesztes hadjáratoknál látok csak esélyt arra hogy bérmivel az átvonuló hadak bepróbálkozzanak.
Na ezért kellett volna magunkat nélkülözhetetlenné tenni a Töröknek!Ez esetben ugyanis az érdek sokkal jobban őrzi a békét mint a haderő. És ismétlem az átvonulást kát oldalról a Magyar sereg biztosította volna előre kikötve hogy fosztogatás, nemi erőszak etc esetén a számszeríjászok rendezik a számlát.
Pont ezért hoztam példának a kupec Velencét , Genovát na az ő katolikus vezetőik fejedelmeik dózséik nagyon kényelmesen el tudták tenni a török pénzt, árut miegyebet még a pápának se jutott eszébe pl kiátkozni a két várost a nagy kereszténységben.Rá kell nézni Velencére mit éptíettek maguknak abból a pénzből! Még az utódaik is megélnek csak annak a keresztény árulásnak a maradványaiból amit akkor osszeharácsoltak, többek között a mi zsírunkra is.
De leginkább egyfajta metaforának szántam az egész leveztést a mai kor külpolitikai orientációjára.
Sajnos túl sokat hivatkoznak a kereszténységre meg Szt Istvánra.
Az egyik max ímmel ámmal támogatott volt hogy inkább áskálódott ellenünk, a másik meg egy mese volt mindíg is nyugaton is.Ugyanaz mint most az “Európai értékek, meg a jogállamiság”.
Amikor mi sikeresek voltunk nyugaton katonailag akkor a nyugat szanaszét volt. Basztatták őket a vikingek, ment a megtérítés katolikusnak, ment a birodalom egyesítési próbálkozás.Vagyis ha Közép Európa nyugtot akar akkor ne akarjon erős nyugatot! Mert az idejön és gyarmatnak, meg állatnak néz minket.Ha tehát van ellensége a nyugatnak, segítsünk nekik kordában tartani a nyugatot addig míg a nyugat még képes fogni őket is!
Nincs az országnak elég erőforrása nagyhatalmi konfliktusokat elhárítani. Sose volt. Meg kell nézni pl a Mongol járás mekkora haderővel jött!Európában egy nagy vérostromhoz mondjuk építettek 2-3 kódobáló gépet.A Mongolok Muhi alá az előőrssel 7 db ot hoztak és 2-őt be is vetettek a hídcsatában.Ezekkel mi nem bírunk el.vagy ha igen akkor úgy jövünk ki belőle mint a hódoltságból hogy az ország pusztasággá válik.Okos tehát amit nem tud megállítani annak az élére áll.Ússék egymást a nagyok mi meg várjunk ki. Na ezért mondom én azt, előbb égjen Bécs, Berlin, Párizs csak utána Buda.
Rizikó
2019-09-18 at 01:58
Egyetértek Vajda úr!
Mr field(Mező úr)kutatásai és konklúziói a scifi es a humoros horror zavaros koktéljai.!
Visszamenöleg képes megnyerni az összes csatát és bünbakokat talál zsákszámra.
Rejtő jenői humor.Ott volt egy regényalak aki megvolt gyöződve hogy földgólyóbison belül van egy sokkal nagyobb Föld nevú bolygó
Anonym
2019-09-16 at 11:05
Sajnos már Mátyás idejében tanui vagyunk annak mihez vezet az egyke vagy a gyermektelen házasság.Mai napig ia ez a gyermektelenség a magyarság sirkertje.
Hédervári Kont István és a harminckét vitéz
2019-09-16 at 11:04
Buda 1541-es janicsár “turisták” általi bevétele előre megbeszélt volt György baráttal és a magyar urakkal.
Szerémi György kortárs budai szemtanú írja:
„A magyarok szívesen átadták volna a németnek a budai várat, de volt három okuk a magyaroknak, hogy ezt ne tegyék. Először: Hogyha bejönnének, vagy beengednék őket Budára, akkor végül ezt a németek nem tudnák megvédeni a törökök császára ellen; másodszor: a németek nem kedveznének sem a magyar előkelőknek, sem a nemeseknek, hanem a magyarokat egyszerre mind kiírtanák egy szálig; harmadszor azért, mert a magyarok a törökök császárával szemben esküszegők lennének, a császár pedig meg tudná tartani hatalmával Budát a németek ellenében.”
Ennyit a történelem-hamisító MTA-ról és kapcsolt részeiről.
MacMondeau
2019-09-16 at 12:49
(Martinuzzi) György barát/Fráter György az utolsó magyar magyarországi király (Szapolyai-és áttételesen Mátyás) politikájának folytatója-minden idők egyik legnagyobb magyar politikusa volt-ami ugyan önveszélyesnek bizonyult-de nélküle(sem) beszélnénk ma magyarul…
a történelem-más körülmények között ugyan-de ismétli önmagát-vagyis az embert ugyanazok az erők tartják a markukban-ma is kb ugyanez folyik-a neveket be lehet helyettesíteni…
Hédervári Kont István és a harminckét vitéz
2019-09-16 at 10:58
Mátyás király gyanús körülmények közötti halála után (1490) a globalizmus berúgta magyarország ajtaját.
Ezután 36 év (!) “Gyurcsány kormány” következik: A neves Jagelló házból való, ám erőtlen II. Ulászló király mögött felsejlő „láthatatlan mozgató” – a gátlástalan Fugger bankház – kifosztja az országot, megrendíti a gazdaságot. 1514-ben az ingatag belpolitikai helyzet és az Országgyűlés határozott tiltakozása ellenére az Udvar párt, Bakócz Tamás vezetésével kierőszakolja a keresztes hadak összehívását. Dózsa György erői fő csapásaikat végül nem a törökre, hanem a Szapolyai János vezette hazafias ellenzék területeire mérik Délkelet-Magyarországon. Máig ívelő benyomásként úgy tűnik, hogy az olyan hamis realistákat, mint Bakócz Tamás, illetve túlfűtött lényeglátókat, mint Dózsa György, imádja megvezetni és kihasználni a „nem létező” háttérhatalom.
1526-ban a mohácsi csatavesztés hírének elterjedése után ezt a hangulatjelentést írja a lengyel nagykövet Budáról Jagelló Zsigmond királynak, Krakkóba:
„A magyarok a legnagyobb örömben, szinte újjászületve térnek házukba, hogy megszabadultak az idegen uralomtól”.
Szerémi György udvari kéáplán írja:
“A magyarok messiásként várják Szapolyai János vajdát”
Ennyit a történelem-hamisító MTA-ról és kapcsolt részeiről.
Benedek Károly
2019-09-16 at 11:09
Erről volt szó. Erre kell figyelemmel lenni, amikor Mátyás hódtó politikáját fejtegetik.
Rakovszky István
2019-09-16 at 13:32
Aki ért németül és meg tudja szerezni az alábbi könyvet, okvetlen olvassa el:
Günteg Ogger “Kauf die eine Kaiser” a Fuggeekről.
navisos
2019-09-16 at 18:23
A Fortunátus nevű zsidó bankár a Fuggerekkel együtt fosztotta meg szegény Ulászlót egy erős hadsereg megszervezésétől.
Királytigris
2019-09-16 at 10:49
Sajnos Mátyás nem apja törökverő múltját követte. Német-római császár akart lenni. Nyugaton hadakozott, amivel meggátolta az összefogást a török ellen. Az iráni sah követe is megkereste, hogy kössenek szövetséget a török ellen, de az egészből nem lett semmi.
A török mindig azt a taktikát követte, hogy békét kötötött a sahhal, akkor a magyar király ellen támadt. Amikor békét kötött a magyar királlyal, akkor meg a perzsákat támadta meg. Mindig ügyesen elkerülte a kétfrontos harcot.
Mátyás ezt nem ismerte fel, ami később a nemzet tragédiájába torkollott.
Benedek Károly
2019-09-16 at 10:58
Akkoriban is kettős (többszörös) veszély fenyegetett: vagy terjeszkedik Nyugat felé, vagy két felől törnek ránk, és szednek szét.
Aztán később ez meg is történt. Jövőre lesz a 100. gyászévünk.
Rizikó
2019-09-17 at 15:52
Hát ez szörnyü mit kell megtudnom hogy Mátyás az oka a török uralomnak Janus Pannonius áluló! Mező(mr field) kutat.Visszassirjuk még a Kat polos leleplezéseit, NI borzalmait Pozsgai ekézését Antall árulozast!.Szegény Mátyás..
Namond
2019-09-16 at 12:39
Hunyadi Mátyás boszniai hadjárata 1463-64. A magyar csapatok kb. 60 erősséget foglaltak el, és egész É-Boszniát meghódították.
Hunyadi Mátyás 1480.: nagy – a források feltehetőleg túlzó adatai szerint 70.000 főnyi – sereggel indult támadásra. Seregei 3 irányból támadtak:
Nagy István moldvai vajda (1457-1507) erdélyi csapatokkal együtt a Havasalföld ellen vonult,
maga Mátyás a fősereggel Bosznia ellen,
Kinizsi Pál: Szerbia ellen.
A hadjárat során Szarajevó és Szendrő mellett vívtak nagyobb csatát; mindkettő a magyarok győzelmével végződött.
Mátyás a Magyarország határai mellett fekvő török hódoltsági területeket elpusztította, a szerb és bosnyák lakosság nagy részét Mo-ra telepítette.
A balkáni viszonyok megértéséhez:
Az ottani ortodox kereszténység és a bogumilok mozgalma akadályozta a rendezett államközi kapcsolatokat, mivel a magyar katonai jelenlét,a pápa kívánságára – politikai és pénzügyi támogatása feltételeként – egyúttal térítő jellegű is volt.
A szomszédos déli népek, fejedelemségek és királyságok szinte bevett szokása volt, hogyha valaki trónra került ezekben az államokban, akkor a testvére, vagy bármelyik rokona fűhöz-fához – a Magyar Királysághoz, Oszmán törökhöz, Velencéhez vagy Habsburgokhoz – fordult segítségért a hatalom és (számtalanszor megszegett) hűbéresi eskü fejében.
Rakovszky István
2019-09-16 at 13:29
Mivel a németek már többször bebizonyították, hogy amikor a magyarok délen hadakoznak, akkor betörnek az országba rabolni rombolni, Mátyásnak előóször őket kellett semlegesíteni, nehogy újra hátbatámadják.
Benedek Károly
2019-09-16 at 10:45
Aztán Mátyás adta ki először Janus verseit.
A régészek megtalálták a koponyáját és rekonsturálták.
Psnnóniai János hiteles arca:
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/img1/portrait/sculpture/janus-pannonius1.jpg
És akkor elég volt a szabotálásból!
ITT VAN HARSÁNYI ZSOLT: MATHIAS REX című remekműve.
I. Mátyás király élete
.
A KORMÁNYNAK ELEMI KÖTELESSÉGE, HOGY A NAGY TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGEINKRŐL
NAGYSZABÁSÚ, PANORÁMAFILMET RENDEZZENEK!
És nem holmi (f)Oscar-djíjal kistafírozott, a magyar kultúrát, kultúrtörténetet, történelmet távolról sem ugató jött-mentek rendezésében.
Hanem például POZSGAI ZSOLT rendezésében.
Mire a 2/3-os felhatalmazás, ha többek között nem erre?!
Nem a szájmagyarkodást várjuk, hanem a történelmi és szellemi produktum felmutatást MAGYAR PÉNZBŐL, MAGYAROKNAK, MAGYAR MŰVÉSZI NYELVEN, MAGYAR RENDEZÉSBEN, MAGYAR FŐSZEREPLŐKKEL, akár bevonva cseh, olasz, török színészeket is.
KORHŰ, TÖRTÉNET HŰ, MAGYAR TÖRTÉNELMI FILMET!!!
SEMMI PC-T, SEMMI LIBERALIZÁLÁST ÉS SEMMI AKTUALIZÁLÁST!
A kultúraidegen, egy szűk réteg egy témára és egy kaptafára való önkifejezéséhez már több száz milliárddal járultunk hozzá, mi, magyarok.
MOST MI KÖVETKEZZÜNK!!!!
Mikor jön el az Miniszterelnök úr által ígért fordulat, “2018. ősze”???
orygabor
2019-09-16 at 10:37
Ismervén a fényességes művelt úgynevezett “Nyugat” segítőkészségét, egy komolyabb török elleni hadjárat során lerohanták volna Magyarországot. Pl. Frigyes, aki viselte is a magyar királyi címet. Mátyás helyzete voltaképpen reménytelen volt, pláne, miután kiderült, hogy nem lehet törvényes utódja, de Magyrország ereje és az ő képességei révén akkor még volt mozgástere.
Benedek Károly
2019-09-16 at 10:47
Lehetett volna.
“Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt.
A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta.
Miután Mátyás király második házassága, az Aragóniai Beatrixszal kötött is gyermektelen maradt, fiául fogadta, és 1479-ben a hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, adománylevélben így említvén őt: méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk. Mátyásnak az egyetlen törvényes gyermeke, Corvin János bátyja, egy fiú az első feleségétől, Podjebrád Katalintól született 1464 februárjában, de röviddel a születése után meghalt az édesanyjával együtt.”
orygabor
2019-09-16 at 14:30
Á, esélye sem volt. Attól mert papíron törvényesítve volt, még nem lehetett bíborbanszületett. Úgy volt törvényes, mint akármelyik főnemes, minden uralkodó ezt tette a balkézi gyerekeivel, de ettől még nem lettek királyi hercegek. Ráadásul Mátyás legitimitása is erősen kérdéses volt diplomáciailag, egy fattyú teljesen esélytelen volt a trónra, ez be is következett.
Benedek Károly
2019-09-16 at 10:51
“Corvin János második, tényleges felesége Frangepán Beatrix volt, 1496. március 10-e körül Modrusban házasodtak össze.[5] Házasságukból három gyermek született, egy leány, Erzsébet 1496-ban és két fiú, Kristóf 1499-ben és egy a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.”
…
Corvin Mátyás egyenesági unokája, Erzsébet, Corvin Kristóf és Mátyás. Sajnos mindkét fiú korán meghalt.
khm
2019-09-16 at 17:52
“Mátyástól mást, még ennél is többet várt Európa. A törökverő Hunyadi János fiaként a kereszténység hősének látták, aki majd visszaszorítja a mohamedánokat.”
Aztán térítették volna a hadjárat költségeinek 1%-t,mint jelenleg a kerítés és őrzésénél megtapasztalhattuk.