Pesti Srácok

Centiken múlott, de elbukott a francia kormány ellen indított bizalmatlansági indítvány – Következik Le Pen pártjának indítványa

Centiken múlott, de elbukott a francia kormány ellen indított bizalmatlansági indítvány – Következik Le Pen pártjának indítványa

Továbbra is forronganak az indulatok Franciaországban, miután az elnök, Emmanuel Macron parlamenti szavazás nélkül hirdette ki nyugdíjreformját, amellyel 62-ről 64-re emelte a nyugdíjkorhatárt. Az antidemokratikus módon kihirdetett reform ellen milliók vonultak utcára, köztük megjelentek az antifa tüntetők is, tetézve a bajt. Mindeközben Emmanuel Macron ellenzéke bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, amit a korábbi kormánypárti képviselőkből álló független LIOT csoport fejéből pattant ki. Macron legfőbb ellenfele, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, Marine Le Pen pedig népszavazást is kezdeményezett. Továbbá a frakcióvezető és további 87 képviselő benyújtotta saját indítványát. A francia Nemzetgyűlésben ma szavaznak a kormány ellen indított bizalmatlansági indítványról a tét pedig hatalmas, hiszen, ha megszavazzák, akkor leváltható az elnök és megvonható a hatalom a kormánytól, ha pedig nem, akkor életbe lép az új nyugdíjrendszer.

Mint minden nyugat-európai ország, úgy a franciák is hangoztatják, mennyire fontos számukra a demokrácia, a jogállamiság. Ennek ellenére Emmanuel Macron úgy döntött, hogy egy igencsak fontos kérdésben, mégpedig a nyugdíjreform kapcsán– melynek értelmében 62-ről 64 évre emelnék 2023-ig az öregségi nyugdíjkorhatárt–, valamint él a francia alkotmány 49.3-as cikke adta lehetőséggel, és nem bocsátja a parlamentben szavazásra az új törvényt, hanem ő dönt róla. Macron magyarázata szerint azért van szükség a korhatár kitolására, mert egyre kevesebb fiatal jut egyre több idős emberre, így a nyugdíjrendszer nem fenntartható.

Megjelentek az Antifák

Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis több francia nagyváros is lángokba borult, hiszen a franciák 71 százaléka ellenzi az új nyugdíjrendszert. A híradások szerint milliók vonultak az utcára ezzel fejezve ki nemtetszésüket. A tömegben pedig megbújtak az Antifák is, több lövést is hallani lehetett Párizsban. Az erőszakos szervezet pedig átvette a hatalmat a békés tüntetések felett, kukákat borogatnak, kordont bontanak és gyújtogatnak, de nemcsak a francia fővárosban, hanem Bordeuxban és Lyonban is. A rendőrség könnygázzal igyekszik megfékezni az erőszakos tüntetőket és Párizsban megtiltották a gyülekezést a nagy csomópontokban. A francia elnök ugyan betiltotta a tüntetéseket, de a rendőrség nem ura a helyzetnek.

PestiSracok facebook image
Forrás: Twitter

El fog bukni a bizalmatlansági indítvány

Bár a többség nem ért egyet az új nyugdíjrendszerrel, nem valószínű, hogy a bizalmatlansági indítványt megszavazzák. Ugyanis a jobbközép köztársaságiak jelezték, hogy nem szavazzák meg az indítványt, így pedig nagyon kicsi az esélye annak, hogy Élisabeth Borne kormánya megbukik. Vannak azonban a pártokon belül is ellentétek. A konzervatív Les Republicains például annak adott hangot, hogy nem szavaznak Macron ellen, de Aurélien Pradié képviselő például bejelentette, hogy megszavazza a kormány elleni bizalmatlansági indítványt akkor is, ha emiatt ki kell lépnie a pártból. Ha Macron ma elhasal a szavazáson, akkor ő és a kormánya is bukik, viszont ha nem akkor a nyugdíjreformot véglegesen elfogadják.

Macron népszerűsége a béke feneke alatt

Mint ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a sárgamellényes tüntetések óta nem volt olyan népszerűtlen Emmanuel Macron, mint most. A felmérés szerint - melyben kétezer embert kérdeztek meg- mindössze 28 százalék elégedett az elnökkel, ami 13 százalékos visszaesés a tavaly májusi adatokhoz képest, amikor Macront újraválasztották az ország vezetésére. Macron húzza magával a miniszterelnökét, Élisabeth Borne-t, is (bár ő sosem volt igazán népszerű) ugyanis vele a franciák mindösszesen 29 százaléka elégedett.

Szijjártó Péter szerint nevetségesek, akik ezek után minket kritizálnak

A történéseket a magyar külügyminiszter sem hagyta szó nélkül, hiszen a franciáknál a nyugdíjreformot nem terjesztették fel szavazásra, Németországban pedig a választási törvény módosítását fogadták el feles többséggel. Ezek után a magyar külügyminiszter úgy fogalmazott:

Közel volt, de elbukott az indítvány

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére lett volna szükség, ami 287 szavazatot jelent. A kormány megbuktatását célzó első javaslatot 278 képviselő szavazta meg.

-jelentette be Yael Braun-Pivet, a nemzetgyűlés elnöke.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)