Továbbra is forronganak az indulatok Franciaországban, miután az elnök, Emmanuel Macron parlamenti szavazás nélkül hirdette ki nyugdíjreformját, amellyel 62-ről 64-re emelte a nyugdíjkorhatárt. Az antidemokratikus módon kihirdetett reform ellen milliók vonultak utcára, köztük megjelentek az antifa tüntetők is, tetézve a bajt. Mindeközben Emmanuel Macron ellenzéke bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, amit a korábbi kormánypárti képviselőkből álló független LIOT csoport fejéből pattant ki. Macron legfőbb ellenfele, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, Marine Le Pen pedig népszavazást is kezdeményezett. Továbbá a frakcióvezető és további 87 képviselő benyújtotta saját indítványát. A francia Nemzetgyűlésben ma szavaznak a kormány ellen indított bizalmatlansági indítványról a tét pedig hatalmas, hiszen, ha megszavazzák, akkor leváltható az elnök és megvonható a hatalom a kormánytól, ha pedig nem, akkor életbe lép az új nyugdíjrendszer.
Mint minden nyugat-európai ország, úgy a franciák is hangoztatják, mennyire fontos számukra a demokrácia, a jogállamiság. Ennek ellenére Emmanuel Macron úgy döntött, hogy egy igencsak fontos kérdésben, mégpedig a nyugdíjreform kapcsán– melynek értelmében 62-ről 64 évre emelnék 2023-ig az öregségi nyugdíjkorhatárt–, valamint él a francia alkotmány 49.3-as cikke adta lehetőséggel, és nem bocsátja a parlamentben szavazásra az új törvényt, hanem ő dönt róla. Macron magyarázata szerint azért van szükség a korhatár kitolására, mert egyre kevesebb fiatal jut egyre több idős emberre, így a nyugdíjrendszer nem fenntartható.
Megjelentek az Antifák
Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis több francia nagyváros is lángokba borult, hiszen a franciák 71 százaléka ellenzi az új nyugdíjrendszert. A híradások szerint milliók vonultak az utcára ezzel fejezve ki nemtetszésüket. A tömegben pedig megbújtak az Antifák is, több lövést is hallani lehetett Párizsban. Az erőszakos szervezet pedig átvette a hatalmat a békés tüntetések felett, kukákat borogatnak, kordont bontanak és gyújtogatnak, de nemcsak a francia fővárosban, hanem Bordeuxban és Lyonban is. A rendőrség könnygázzal igyekszik megfékezni az erőszakos tüntetőket és Párizsban megtiltották a gyülekezést a nagy csomópontokban. A francia elnök ugyan betiltotta a tüntetéseket, de a rendőrség nem ura a helyzetnek.
Forrás: Twitter
El fog bukni a bizalmatlansági indítvány
Bár a többség nem ért egyet az új nyugdíjrendszerrel, nem valószínű, hogy a bizalmatlansági indítványt megszavazzák. Ugyanis a jobbközép köztársaságiak jelezték, hogy nem szavazzák meg az indítványt, így pedig nagyon kicsi az esélye annak, hogy Élisabeth Borne kormánya megbukik. Vannak azonban a pártokon belül is ellentétek. A konzervatív Les Republicains például annak adott hangot, hogy nem szavaznak Macron ellen, de Aurélien Pradié képviselő például bejelentette, hogy megszavazza a kormány elleni bizalmatlansági indítványt akkor is, ha emiatt ki kell lépnie a pártból. Ha Macron ma elhasal a szavazáson, akkor ő és a kormánya is bukik, viszont ha nem akkor a nyugdíjreformot véglegesen elfogadják.
Macron népszerűsége a béke feneke alatt
Mint ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a sárgamellényes tüntetések óta nem volt olyan népszerűtlen Emmanuel Macron, mint most. A felmérés szerint – melyben kétezer embert kérdeztek meg- mindössze 28 százalék elégedett az elnökkel, ami 13 százalékos visszaesés a tavaly májusi adatokhoz képest, amikor Macront újraválasztották az ország vezetésére. Macron húzza magával a miniszterelnökét, Élisabeth Borne-t, is (bár ő sosem volt igazán népszerű) ugyanis vele a franciák mindösszesen 29 százaléka elégedett.
Szijjártó Péter szerint nevetségesek, akik ezek után minket kritizálnak
A történéseket a magyar külügyminiszter sem hagyta szó nélkül, hiszen a franciáknál a nyugdíjreformot nem terjesztették fel szavazásra, Németországban pedig a választási törvény módosítását fogadták el feles többséggel. Ezek után a magyar külügyminiszter úgy fogalmazott:
Na, de Barátaim, ha ezek után bárki a magyar jogállamiságot kritizálja, nevessük ki együtt!
Közel volt, de elbukott az indítvány
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére lett volna szükség, ami 287 szavazatot jelent. A kormány megbuktatását célzó első javaslatot 278 képviselő szavazta meg.
A képviselők hamarosan szavazhatnak a második bizalmatlansági indítványról, amelyet a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyújtott be
-jelentette be Yael Braun-Pivet, a nemzetgyűlés elnöke.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS