Pesti Srácok

Megdobálták a szerb miniszterelnököt Srebrenicában

Megdobálták a szerb miniszterelnököt Srebrenicában

Megdobálták Aleksandar Vucic szerb kormányfőt szombaton a Srebrenica melletti Potocari emlékhelyen, amíg az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el. A tömeg kifütyülte és sértegette, majd műanyag palackokat, köveket és cipőket dobott a távozó szerb kormányfő felé, aki a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen vett részt. Helyszíni beszámolók szerint a támadók azt kiabálták: „Pusztulj el, te csetnik!” és „Öld meg!”

Vucic arca könnyebben sérült, és eltört a szemüvege. A szerb miniszterelnök testőrei mellett a helyi rendfenntartó erőknek is közbe kellett lépniük. Az egyik támadót később elfogták. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint a támadás „emberölési kísérlet” volt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint ez nemcsak a szerb kormányfő, hanem egész Szerbia, valamint az ország együttműködési szándéka és békepolitikája elleni támadás volt. A szerb kormány délután rendkívüli ülést tart a történtek miatt.

A megemlékezésen minden felszólaló népirtásként ítélte el azt, ami 1995 júliusában Srebrenicában történt, amikor a boszniai szerb csapatok elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A szerb hivatalos álláspont szerint azonban nem történt népirtás, a bűncselekményeket „egyes konkrét személyek követték el”.

PestiSracok facebook image

Aleksandar Vucic személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt – még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként – kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: „ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg”. Ezért később bocsánatot kért, és ma már „szörnyű bűncselekményekről” beszél.

Bill Clinton volt amerikai elnök szombaton a Srebrenica mellett Potocari emlékhelyen élete legfontosabb tettének nevezte azt, hogy a srebrenicai mészárlás után amerikai közvetítéssel véget lehetett vetni a boszniai háborúnak. Ugyanakkor úgy fogalmazott: sajnálja, hogy sokat kellett várni arra az egyetértésre, amelynek végén az Egyesült Államok és a NATO nagyobb erővel lépett fel, hogy megállítsa az erőszakot Bosznia-Hercegovinában.

1995 november 21-én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Clinton örömét fejezte ki, hogy azóta meg lehetett tartani a békét, hozzátette azonban: „tartozunk az áldozatoknak”. Kijelentette: nem szeretne még egyszer a srebrenicaihoz hasonló vesztőhelyet látni, de „a világban azonban még mindig a nemzeti hovatartozáson, a fajon és a hiten alapuló háború uralkodik”.

A volt elnök köszönetet mondott Aleksandar Vucicnak, amiért megjelent a megemlékezésen, és fejet hajtott az áldozatok emléke előtt. Korábban csak Boris Tadic szerb elnök járt a srebrenicai megemlékezésen 2010-ben.

Forrás: VS.hu

Fotó: bumm.sk

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)