Megdőlt egy újabb mítosz: a kanyarban sincs a Soros-egyetem a nemzetközi rangsorban
Erős intézménynek tűnik a Közép-európai Egyetem (KEE), de nagyon lehatárolt területen működik, publikációs eredményei ezért nem veszik föl a versenyt a legeredményesebb magyar egyetemekével. A legismertebb, úgynevezett Shanghai-listán 2018-ban öt magyar egyetem szerepelt a legjobb ezerben. A KEE nem volt köztük. Egyszer sem sikerült az elmúlt évtizedben Soros György egyetemének bekerülni a legjobbak közé.
Amióta a Közép-európai Egyetemmel (KEE) kapcsolatos vita kirobbant, az ellenzéki sajtóban folyamatosan azt olvasni, hogy a kormány el akarja üldözni a legjobb magyarországi egyetemet. Ténynek tekintik, hogy a KEE a legjobb felsőoktatási intézmény hazánkban. Ez is egyike azoknak a meglehetősen megalapozatlan kliséknek, amelyeket sikerült bevezetni a magyar köztudatba, anélkül, hogy valaha is megvizsgálták volna az igazságtartalmukat. Valóban a legjobb lenne Soros György egyeteme? Már önmagában az, ha valaki ilyen kijelentést tesz, hatalmas hozzá nem értésről és pongyolaságról tanúskodik. Nem lehet ugyanis pontosan összehasonlítani a nagy, számos karral rendelkező tudományegyetemeket egy mindössze posztgraduális képzéseket kínáló, elsősorban a humán és társadalomtudományokra fókuszáló intézménnyel. Noha a Közép-európai Egyetemnek tényleg vannak erősségei, olyan szempontok is léteznek, amelyek szerint az intézmény nem kiemelkedő.
Egyetem-e a Közép-európai Egyetem egyáltalán?
Az egyetemek kutatásra és oktatásra, tehát a tudás megteremtésére és továbbadására hivatottak. Tudományos tevékenységük egyetemessége két módon jelenik meg. Egyfelől az egyetemek több tudományterületen, számos karral működnek. A horizontális egyetemesség mellett pedig egy vertikális univerzalitás is jellemzi őket, hiszen egy egyetem egyaránt nyújt alapképzést és mesterképzést, valamint otthont ad doktori iskoláknak is. Ez a követelmény a magyar felsőoktatási törvényben is megjelenik: „Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére”. A Közép-európai Egyetem nem tart alapképzéseket, tehát nem felel meg ennek az alapvető kívánalomnak sem. Ezért kellett 2004-ben az MSZP-SZDSZ-kormánynak külön törvényt alkotnia, amibe belefoglalta a KEE kivételezett helyzetét: „Az Egyetem alapképzést nem folytat, egyebekben a nem állami egyetemekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint működik.” Ugyancsak ott: „az Egyetem jogosult használni az egyetem elnevezést, valamint ennek idegen nyelvű megfelelőit, amennyiben legalább egy tudományterületen, több szakon képes és alkalmas szakirányú továbbképzésre”.Nem véletlen, hogy ezután Soros György meglehetősen baráti hangvételű levélben hálálkodott Magyar Bálintnak.
A Közép-európai Egyetem a Magyar Akkreditációs Bizottság határozata szerint jelenleg két doktori és nyolc mesterképzést kínál társadalomtudományi és bölcsészettudományi területeken. Az állami akkreditációval rendelkező hagyományos egyetemi képzéseinek a száma tehát rendkívül alacsony. Részben emiatt van, hogy kifejezetten jó az oktatók és a hallgatók aránya, ami igen fontos a minőségi tudományos munkához, de ha nem lenne kivételezett helyzetben, és alapképzéseket is kellene biztosítania, már feltehetőleg nem tudná tartani ezt az arányt a Soros-egyetem. A mester és doktori képzések mellett a KEE még az Oktatási Hivatal által akkreditált felsőoktatási szakképzéseket folytat, valamint a CEU-n - ami elvileg egy amerikai intézmény - egyéb egyetemi fokozatot kínáló képzések is folynak, amiknek azonban valamilyen okból nincs magyar akkreditációjuk. (Ebben a cikkben végig a Közép-európai Egyetemről van szó, ami a magyar entitás.)
Oktatói gárda
A KKE vitathatatlan erőssége, hogy számos képzett, a nemzetközi tudományos életben is elismert, az első helyeken jegyzett tudományos folyóiratokban publikáló (persze világnézeti szempontból rendkívül predesztinált) professzor tartozik a kötelékébe. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy nem mindegy, hogy egy-egy oktató, aki papíron az egyetemhez köthető, vajon ténylegesen mennyi időt tölt az intézményben. Nem ugyanaz, amikor valaki valóban „otthon van” egy bizonyos egyetemen, vagy az csak egyike azoknak az intézményeknek, amelyekhez jó pénzért a nevét adja. Igenis számít, hogy valaki teljesen elkötelezett egy intézmény mellett, vagy csak hakninak tekinti az ottani munkáját. Szintén fontos, hogy egy egyetem a pályájuk csúcsán lévő, még mindig aktívan publikáló, kutató, oktató professzorokat foglalkoztat, vagy olyanokat, akiknek a neve jól cseng, de már túl vannak tudományos pályájuk zenitjén. Egy egyetemen nem mindegy, hogy ki ül a tanszéken a szomszéd szobában, kivel lehet még közösen publikálni, együttműködni, mennyire aktívak az adott fakultás tagjai az oktatásban, kutatásban.
Nemzetközi rangsorok
Az egyetemi teljesítményt értékelő listák összeállításakor ma elsősorban a publikációs eredményeket veszik figyelembe. A KEE jól teljesít ezen a téren, de nem veheti fel a versenyt a nagy tudományegyetemekkel, mint az ELTE vagy a Debreceni Egyetem. Nem véletlen tehát, hogy az egyetemi rangsorokban ezek az intézmények jócskán megelőzik a Közép-európai Egyetemet. A legismertebb, ún. Shanghai-listán 2018-ban öt magyar egyetem szerepelt a legjobb ezerben. A KEE nem volt köztük. Egyszer sem sikerült az elmúlt évtizedben Soros György egyetemének bekerülni a legjobbak közé.
Noha a Közép-európai Egyetem regionális viszonylatban jó intézménynek számít, és egyes tudományterületeken - mint például a közgazdaságtan, vagy a politológia - igen erős képzéseket kínál, semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy a legjobb magyar egyetem lenne a Soros György alapította KEE. Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak.
A vezető kép egy 2017-es CEU-párti tüntetésen készült Budapesten - Fotó: Horváth Péter Gyula/Pestisrácok.hu
