Pesti Srácok

Megegyeztek a polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításáról az uniós intézmények

Megegyeztek a polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításáról az uniós intézmények

Az Európai Parlament (EP), az Európai Bizottság (EB) és az Európai Unió Tanácsa (EUT) illetékesei megegyeztek a polgári kezdeményezések határidejének a koronavírus-járvány miatti meghosszabbításáról – adta hírül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteki közleményében.

A dokumentum szerint a csütörtöki egyeztetésen a tanács elfogadta a parlament javaslatát, hogy a mostani, féléves meghosszabbítást követően, amennyiben a tagállamok negyedében megszorító intézkedések vannak életben, a bizottság ismét élhet a hosszabbítás lehetőségével. Május 20-án hozott rendeletében a bizottság csak abban az esetben tette volna lehetővé a további hosszabbítást, ha a tagállamok felében, vagy az unió lakosságának a 35 százalékát adó tagállamokban vannak érvényben a koronavírus-járvány miatti megszorító intézkedések.

A módosítás értelmében a határidőkkel kapcsolatos intézkedések azokra a kezdeményezésekre is vonatkoznak, amelyeknek gyűjtési, ellenőrzési vagy vizsgálati szakasza március 11-e után lezárult. Ebben a helyzetben van a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés, amely május 7-én zárta az aláírásgyűjtését. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői és partnereik által elindított kezdeményezést e dátumig több, mint egymillióan írták alá, de nem sikerült teljesíteni az aláírások tagállamok közötti eloszlására vonatkozó kritériumot: a szükséges hét helyett csak három országban haladta meg az aláírók száma az illető országra megszabott küszöböt.

Az RMDSZ közölte: az új cikkely megfelelő támpontot és értelmezést ad az érintett kezdeményezések szervezői számára. A közlemény idézte Vincze Lorántot, a polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevőjét, aki szerint az egyhangú támogatás annak a jele, hogy mindhárom EU-s intézmény számára fontos rendeletről van szó.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Vincze Loránt elmondta: a csütörtökön egyeztetett szöveget várhatóan a jövő héten fogadja el az EU-tagállamok nagyköveteinek az értekezlete, és júliusban szavazza meg a parlament plenáris ülése.

– nyilatkozta Vincze Loránt. A csütörtöki egyeztetésen az EP-t Vincze Loránt, az Európai Unió Tanácsát a horvát soros elnökség részéről Maja Adamic nagykövet, az EB-t pedig Rudigert Boogert, a polgári kezdeményezésekért felelős egység vezetője képviselte.

A határidő meghosszabbítása korábban vita tárgyát képezte a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés elindítói és Vincze Loránt között. Az erről elfogadott dokumentumok szerint ugyanis a féléves hosszabbítás akkor kezdődik, amikor az aláírásgyűjtés eredeti határideje lejárt. Míg Vincze úgy tekintette, hogy az SZNT vezetői veszélyeztetik a Kárpát-medencei magyarság több, mint egymillió aláírását azzal, hogy másfél hónapja elkezdődött a féléves hosszabbítás, de nem kezdték újra az aláírásgyűjtést, Izsák Balázs SZNT-elnök kitartott azon álláspontja mellett, hogy mindaddig, amíg az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselői is el nem fogadják a hosszabbítási rendelet végleges változatát, nincsen jogalapja az aláírásgyűjtésnek.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)