Hibába a világörökség része az Andrássy út 83- 85, messze még az idő, amikor rendeződik a két éve hatalmas tűzvészben leégett ház sorsa. A közös képviselet ugyan egy merész húzással kétszintessé nyilváníttatná az épületet, így védve a ház jelentős tulajdonrészéért újra jelentkező egykori izraeli “befektetőtől” a MÁV nyugdíjintézetének egykori bérházát, úgy tűnik azonban, ebben a terézvárosi önkormányzat egyenlőre nem partner. Kiderült az is, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az államnak mégsincs elővásárlási joga, így a lakók onnan sem várhatnak segítséget.
SZABÓ FRUZSINA ANNA- PestiSrácok.hu
[well type=”well-lg”]
A gyanús izraeli visszatérne
Mint ismert 2014-ben egy hatalmas tűzben megsemmisült a ház tetőtere és a harmadik szintje, amely már évek óta kibelezve állt az egykori privatizációnak köszönhetően. Az áldatlan állapotért a házban 23 százalékos tulajdonrésszel (a legtöbb harmadik emeleti albetéttel, összesen 21 lakással) rendelkező, izraeli Arie Yom Tov cége, az Andrássy út 83–85. Kft. okolható, amely sokáig nem tett semmit. Ahogy az Átlátszó.hu korábbi cikkében írja, a palota eredetileg a Magyar Államvasutak nyugdíjintézeti bérháza volt, ami 1952-ben állami tulajdonba került, és továbbra is bérházként működött egészen 1999-ig, amikor a Terézvárosi Önkormányzat társasházként bejegyeztette a Földhivatalnál. Az Andrássy út 83- 85. Kft. elődjével, az Arnon Epschtein vezette Király utca 20- Alfa 1. Kft-vel 2000-ben kötött szerződést a fideszes Farkas György vezette VI. kerületi önkormányzat, az Andrássy út 83-85. alatti épület felújításáról. A többször módosított megállapodás a ház tető- és födémrekonstrukciójáért és az aládúcolt függőfolyosó felújításáért cserébe a cégnek adta az akkor még lakott 3. emelet 23 lakását és a fölötte található padlást. Az építési engedélyt 2002-ben adták ki, akkor azonban a szocialista hatalomátvétel miatt leállt a projekt. 2005-ben Fürst György MSZP-s alpolgármester baráti körébe tartozó – Arie Yom-Tov frissen alapított Andrássy út 83-85 Ingatlanforgalmazó Kft. nevű cége vette át a beruházást, amelyet a portál 2013-as cikke már korábban is azonos kör vezetett.
A munkálatok azonban nem haladtak, emiatt 2012-ben a kormánypárti vezetésű önkormányzat felmondta a szerződését, a beruházó cég pedig csődöt jelentett. Ám Arie Yom Tov most úgy tűnik visszatért, ugyanis az mno.hu értesülése szerint egy gáláns ajánlattal visszavásárolná a felszámolás miatt értékesítendő ingatlanait a Kodály köröndi ház harmadik emeletén.
A felszámolóbiztos a jogilag még létező harmadik emeleti ingatlanokat és az alsóbb szinteken további három lakást, amelyek Yom Tov cégéhez tartoztak korábban, 520 millió forintért hirdette meg 2015-ben. Tekintettel az ingatlanok valós állapotára az összeg meglehetősen magas volt – 200 millió sem tűnt volna irreálisan kevésnek –, a ház egyes lakói szerint a magas induló ár célja azonban az lehetett, hogy ne legyen nagy versengés a nagy beruházást igénylő ingatlanért. Yom Tov azonban biztosra ment: a két ciprusi offshorecég által is birtokolt, de az izraeli által ügyvezetett La Boutique Kft. 750 milliót ajánlott, és egyedüli érdeklődőként el is nyerte az ingatlant, amit korábbi cége, az Andrássy út 83-85 csődbe menésével elvesztett.
[/well]
Még sincs az államnak elővásárlási joga
A PestiSrácok.hu még novemberben megkereste a felszámolót, Major Jánost, aki úgy nyilatkozott, a nyertes nevét hivatalosan még nem közölheti, csak a szerződéskötés után, ám addig is – védett műemlék épületről lévén szó- a szerződéskötés előtt tisztáznia kell, hogy a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak van-e elővételi joga a 21 lakásra, illetve kíván-e élni vele?
A PestiSrácok.hu ezért felkereste a központot, ugyanis a jelek szerint az intézménynek kulcsszerepe lehet abban, hogy az ingatlan ne kerüljön ismét Arie Yom Tov nevéhez köthető cég markába. Levelünkben aziránt érdeklődtünk, hogy a központ kíván- e élni eme jogával, és ha igen, mikor? Feltett kérdéseinkre a sajtóhírekkel teljesen ellentétes választ kaptunk, amely azt taglalja, hogy nincs elővásárlási joga az örökségvédelemmel foglalkozó központnak. „A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik arról, hogy a kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot – bizonyos kivételektől eltekintve – elővásárlási jog illeti meg, ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. A szóban forgó Budapest VI. kerület, Andrássy út 83-85. szám alatti, 29586 helyrajzi számú ingatlant az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet 33. §-a helyezte műemléki védettség alá. A védetté nyilvánítás célja a Spiegel Frigyes tervei szerint 1907-1908 között épült historizáló Schanzer-villa építészeti értékeinek megőrzése. Tekintettel arra, hogy a védettséget kimondó rendelet a Magyar Államot megillető elővásárlási jogról nem rendelkezett, így a tárgyalt ingatlan vonatkozásában nem áll fenn olyan elővásárlási jog, amellyel a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ a Magyar Állam nevében élni tudna.”
Átminősítéssel harcolna a ház az offshore cég ellen
A PestiSrácok.hu megkereste a társasház közös képviselőjét, Székely Imolát, aki évek óta megfeszített munkával igyekszik a ház ügyeit megoldani. Kíváncsiak voltunk arra, az a tény, hogy nincs elővásárlási joga a Forstersnek, bármit változtat-e a ház helyzetén,. „Ez számomra igen meglepő új információ, ugyanis az épületben öt ingatlaneladásnál a lakók kérték az elővásárlásról való lemondást a Forster Központtól is, és minden esetben kézhez is kapták. Ez egy érdekes helyzet, amire egyelőre nem tudok válaszolni.”
A közös képviselő elmesélte portálunknak, hogy most azon dolgoznak, hogy két szintessé minősíttessék a tömböt, így megakadályozva azt, hogy Arie Tom Yov érdekeltségi körébe tartozó cég birtokába kerüljön ismét a ház majd egynegyede. „Nemrég kaptuk készhez a kormányhivatali hatósági határozatot a harmadik emelet és a tetőtér megsemmisüléséről. A határozat következménye, hogy az alapító okirat módosításával az épület két emeletes lesz, így a társasház a harmadik emeletet és a tetőteret beépítésre értékesítheti, aminek ellenértéke a teljes épület felújítása lehet. Azonban ehhez egységes közgyűlési döntésre lesz szükség, ám így tiszta helyzet születne az értékesítés és a beépítés szempontjából. Sajnos az önkormányzat egyáltalán nem támogatja ezt a megoldást. Valószínűleg azért, mert az érintett szinteken vannak lakásai, de fontos lenne ha az önös érdeket félretennék, és megértenék, hogy a megmaradó szinteken lévő ingatlanaik értéke nőne azzal, ha végre rend lenne a házban.” Székely Imola szerint egyébként egyelőre a La Boutique Kft. és a felszámoló közötti szerződéskötés pénzhiány miatt nem történt meg, ugyanis egyes értesülések szerint a cég a ház 23%-át ismét hitelből kívánta megvásárolni, mint azt korábban is tette. Ez maga után vonhatja azt, hogy újra jelzálog kerül az ingatlanra. Már csak hab a tortán, hogy Andrássy út 83-85. Kft nem csak a hitelező banknak okozott milliárdos kárt, hanem nagyjából 25 millió forintos tartozást is a társasházra hagyott, mivel megjelenése óta egyszer sem fizette a közös költséget.
Százmilliós kárt okozna az önkormányzatnak az átminősítés
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Terézvárosi Önkormányzat miért akadályozza a jelenleg egyetlen megoldásnak tűnő átminősítést? Feltett kérdéseinkre elmondták, jogilag megalapozatlannak és abszurdnak tartják, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatal V. Kerületi Hivatala egy tollvonással azt állapította meg, hogy több önkormányzati tulajdonú ingatlan szűnt meg, holott a harmadik emeleti szint nem semmisült meg a tűzben, így az albetétek most is léteznek. A VI. kerületi önkormányzat hangsúlyozta: “A hatósági bizonyítvány következményeként akár százmilliós nagyságrendű vagyonvesztést is elszenvedhetne az önkormányzat, ez ellen pedig természetesen minden eszközzel fel kell lépnünk. Ugyanakkor a helyzet nagyon bonyolult. A bizonyítványban foglaltak figyelembevételével a társasháznak módosítania kellene az alapító okiratát, amit viszont a tulajdonosok 100 százalékának el kell fogadnia, tehát mindenképp szükség lenne az önkormányzat támogatására is. Amennyiben nem ez történik, úgy a társasháznak pert kell indítania azokkal szemben, akik azt nem írták alá, ami évekre konzerválja a jelenlegi állapotot. Amennyiben a bíróság pótolja ítéletével az aláírásokat, akkor abban az esetben a társasháznak illetve a tulajdonosainak ki kell fizetnie, azaz meg kell váltania a megszűnt részen rendelkező tulajdonosok tulajdoni hányadát. A továbbiakban két fontos szempontot fogunk mérlegelni. Egyrészt, hogy a vagyonunkat megőrizzük, illetve lehetőség szerint jól hasznosítsuk, ugyanakkor figyelembe vesszük az ott lakók érdekeit is. Azt nem állítjuk, hogy könnyű lesz megtalálni a kompromisszumos megoldást az olykor ellentétes érdekű szempontok között, de törekszünk rá.”
A nyomozás nem halad a tettes ügyében
A hatóságok még mindig egy helyben toporognak, ami a tavaly nyári tűzvész felelőseinek felkutatását illeti. A PestiSrácok.hu megkereste a Fővárosi Főügyészséget, akik a következő tájékoztatást adták: az Andrássy úti tűzesettel kapcsolatban különösen nagy kárt okozó gondatlanságból elkövetett közveszély okozás vétsége miatt folyamatban lévő nyomozás jelenleg is tart, a nyomozati határidő 2016. február 15. napja. Az ügynek továbbra is egy gyanúsítottja van.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula (PestiSrácok.hu)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS