Megint meggyőzték magukat a balos sajtóban, hogy a médiaegyensúly azt jelenti, hogy csak nekik van hangjuk
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet 2025-ben is kiadta a világ országainak sajtószabadságát rangsoroló World Press Freedom Indexét. A jelentés szerint Magyarország idén ismét hátrébb csúszott a listán, egy helyet rontva a tavalyi pozícióhoz képest. A Tényellenőr azonban utánajárt annak, mennyire tekinthető objektívnek ez a rangsor, különös tekintettel néhány olyan európai országra, ahol a jobboldali hangok háttérbe szorítása ellenére mégis előkelő helyezést értek el.
Hogyan működik az RSF Index?
Az RSF-index célja a sajtószabadság szintjének összehasonlítása világszerte, öt fő indikátor alapján: politikai környezet, jogi keretek, gazdasági feltételek, szociokulturális tényezők és az újságírók biztonsága. Az értékelést szakértői kérdőívek és visszaélési esetek számszerű adatai alapján végzik, 0-tól 100 pontig terjedő skálán.
Franciaország: liberális elfogultság a közmédiában?
Franciaország 2025-ben a 25. helyet foglalja el a rangsorban. Az RSF ugyan említ problémákat, például a közmédia pénzügyi fenntarthatóságát, de nem tér ki a baloldali ideológiai elfogultság kérdésére. A Thomas More Intézet 2025-ös kutatása viszont komoly aránytalanságokat mutatott ki: a jobboldali pártok a közvélemény-kutatásokban elért 50%-os támogatottságuk ellenére csupán 4%-nyi műsoridőt kaptak a közmédiában, miközben a zöldek nézetei az ökológiai viták 65,6%-ában hangzottak el. Ezen felül a France TV Slash ifjúsági csatorna műsorainak többsége ideológiailag balliberális nézőpontot közvetített.
Németország: az AfD elleni médiaoffenzíva
Németország az RSF listáján a 11. helyen áll, azonban több szempontot az értékelés nem vett figyelembe. A COVID-időszakban megszaporodtak az újságírókat ért fizikai támadások, miközben a belügyminisztérium 2024-ben be is tiltotta a jobboldali Compact magazint. Az Alternatíva Németországért (AfD) pártról szóló médiamegjelenések döntő többsége negatív hangvételű. A Német Újságírók Szövetsége odáig ment, hogy az AfD-ről szóló cikkekhez „figyelmeztető feliratokat” javasolt – ez a gyakorlat a sajtószabadság elvének fényében erősen vitatható.
Lengyelország: előrelépés vagy ideológiai váltás?
Az RSF rangsorban Lengyelország az előző évhez képest jelentős, 16 helyes előrelépést tett – a politikai mutató esetében pedig 40 helyet javított. Az RSF magyarázata szerint a 2023-as kormányváltás után „lehetőség nyílt az információhoz való hozzáférés javítására.” A Tényellenőr ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az új liberális kormány számos vezetőt leváltott a közmédiában, megszüntetett csatornákat és tömeges elbocsátásokat hajtott végre. A lengyel alkotmánybíróság később alkotmányellenesnek minősítette ezeket az intézkedéseket.
Újságíró-gyilkosságok: a lista vakfoltjai
Az RSF-index nem tükrözi megfelelően azokat az országokat érintő eseteket, ahol újságírókat gyilkoltak meg, noha ezek súlyos sajtószabadság-sértések. Ilyen tragédiák történtek:
Szlovákia (2018): Jan Kuciak újságírót és menyasszonyát otthonukban gyilkolták meg.
Nagy-Britannia (2019): Lyra McKee-t tüntetés közben lőtték le.
Görögország (2021): Giorgos Karaivaz-t bérgyilkosok ölték meg.
Hollandia (2021): Peter R. de Vries-t brutálisan meggyilkolták.
Ennek ellenére e négy ország közül három az RSF-rangsor élmezőnyében szerepel, például Hollandia a 3. helyen.
A Tényellenőr összegzése szerint az RSF sajtószabadság-indexe súlyos kérdéseket vet fel az objektivitását illetően. Úgy tűnik, hogy a rangsorokban nem a tényleges médiaviszonyok, hanem inkább a politikai klíma és az ideológiai irányultság dominál. Franciaország és Németország baloldali elfogultságai, a lengyel közmédia körüli viták, valamint az újságíró-gyilkosságok elbagatellizálása mind arra utalnak: ha egy ország politikája összhangban van az RSF világképével, akkor a sajtószabadság helyzete kedvezőbb megítélésben részesül – függetlenül a konkrét, súlyos problémáktól.
Forrás: Tényellenőr
