A török csapatok kedden megkezdték a kivonulást egy kulcsfontosságú megfigyelőpontról a szíriai Hama tartományban – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).
A szíriai polgárháború eseményeit helyi aktivistahálózat útján nyomon követő emigráns szervezet vezetője szerint a török katonák elhagyják megfigyelőpontjukat a hamai vidéken található Morkban. A bázis egyike a 2018 óta Északnyugat-Szíriában létesített tucatnyi hasonló létesítménynek. Rámi Abdel-Rahmán beszámolt arról is, hogy a tizenkét kulcsfontosságú török megfigyelőállásból nyolc már a szíriai kormányerők uralta térségekben van. Mork szintén a szíriai hadsereg és szövetségesei kezén lévő régióban van. Abdel-Rahmán szerint a török csapatok kivonása része az Oroszország és Törökország közvetítésével márciusban létrejött tűzszüneti megállapodásnak, amely véget vetett a szíriai kormányerők és az Ankara támogatását élvező helyi lázadók harcainak.
Szíriai aktivisták szerint a török csapatok elhagyják a szintén Hamában található Shir Magharban, illetve az idlíbi Szarakibtól keletre lévő egyik megfigyelőpontjukat is. Hozzátették, hogy az elkövetkező hetekben a török katonák várhatóan feladják az aleppói vidéken, valamint Idlíb keleti és délkeleti felén lévő támaszpontjaikat is. Az aktivisták ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a Törökország megerődíti az Idlíb városától délre található bázisait. A török katonák az ellenzéki milíciák utolsó bástyájának számító, északnyugat-szíriai Idlíb tartomány peremén megfigyelőpontokat létesítettek a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó korábbi demarkációs vonal mentén. A területet nagyrészt az al-Kaidával szövetséges Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, valamint más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, úgynevezett mérsékelt felkelők tartják ellenőrzésük alatt.
Forrás: MTI
sigula
2020-10-21 at 16:16
Hacsak nem Égei tengerpartvidékének egykori városaira (pl. Milétoszt)gondolt (amire a béketárgyalásokon a görögök igényt támasztottak), de ezzel az a baj, hogy ott már statisztikailag kimutatható görög lakosság nincs és nem volt az I. világháborút már sokkal megelőzően sem. Ez volt az a csepp a pohárban amitől kicsordult és békét aláíró kormányt elzavarták és náluk nem leszerelt hadsereget mozgásba hozták. Elkergették a görög katonaságot, azután őket üldözve átkeltek a Márvány tenger másik partjára és amikor Tesszaloniki eleste fenyegető közelségbe került a görögök kértek fegyverszünetet. A megkötött béke aztán Törökország kezén hagyta mindazt amit vissza-, illetve elfoglalt. Legfeljebb történelmi érvek állhatnak a görögök rendelkezésére, bár közel 4 évszázadon keresztül kiszolgálták a török uralmat. Pl. 1571-ben a lepantói tengeri ütközetben a török flotta tengerészei görögök voltak. Cserébe a Balkán más meghódított népeivel szemben nekik nem kellett véradót (elsőszülött fiú, akikből a törökök janicsárt neveltek)fizetniük. A véradó elkerülése miatt tértek iszlám hitre a korábban katolikus bosnyákok és az albánok egy része. Elkalandoztam… bocs.
khm
2020-10-21 at 13:28
ajrópának,meg csupán tiltani kell az onnan érkezőket,hisz ellenséges területről jönnek !
khm
2020-10-21 at 13:26
Azt gondolom,hogy erdoganénak sem megy a kétfrontos harc.
Lásd ARMENIA felé eső területek.
Szíriában is ütközik a szír/orosz erőkkel,Azerbagdánban az örmény /orosz erőkkel.
Meg kellene piszkálni Görögország felől is,hátha kisebb lesz a muszlim pofája!
nem leszünk janicsárok!
2020-10-20 at 18:41
Nagy különbség van a “megkezdődött a török csapatok kivonulása” a és az “utolsó török katona is elhagyta a másik állam területét” között. Mi, kelet-európaiak már csak tudjuk.
Fogadjunk, hogy napokon, heteken belül valami véletlen folytán kénytelen lesz bejelenteni a török szultán, hogy inkább maradnának, mert veszélyben a impérium…izé bocsánat a török nemzeti érdekek. Minden imperialista birodalom így működik.