Pesti Srácok

Megszavazták a németek: 240 ezer lakást sajátíthat ki az állam Berlinben

Megszavazták a németek: 240 ezer lakást sajátíthat ki az állam Berlinben

Legalább 240 ezer lakást sajátítanának ki, és az érintett cégek a piaci árnál jóval alacsonyabb kompenzációt kapnának egy napokban tartott berlini népszavazásnak köszönhetően.

A német parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is tartottak Berlinben arról, hogy közösségi tulajdonba vegyék-e a nagy ingatlancégek lakásállományát. A résztvevők 56 százaléka igennel szavazott, ráadásul egy másik kritériumot is sikerült teljesíteni azzal, hogy a teljes választókorú népesség több mint negyede támogatta a kezdeményezést. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a köztulajdonba vétel támogatói szerint a lakbérplafon nem megoldás, és hosszútávon egyedül a tulajdonosi szerkezet átalakítása tudja megoldani az elszállt lakbérek problémáját. A kezdeményezés mögé a berlini kormányban a radikális szociáldemokrata Die Linke, valamint a szövetségi párt politikájától lényegesen balra helyezkedő, a fővárosban szintén kormányzó Zöldek is beálltak. Michael Müller főpolgármester, a legerősebb koalíciós partner SPD politikusa azonban nem támogatja a tulajdoni viszonyokat kikezdő kezdeményezést.

írja a Deutsche Welle. A szociáldemokraták viszont az ellenzékhez hasonlóan nem támogatják az ötletet.

PestiSracok facebook image

A mozgalom 2019 júniusában 77 ezer támogató aláírást tett le a szenátus asztalára, csaknem a szükséges négyszeresét; a szenátus ezt követően több, mint egy éven keresztül vizsgálta, hogy megfelel-e a kezdeményezés a berlini jogszabályoknak. A következő körben viszont már 170 ezer berlini ember, vagyis a szavazóképes lakosság 7 százalékának aláírását kellett megnyerni ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben. A lap azt írja, hogy egy tavaly márciusi, reprezentatív felmérés szerint a berliniek szűk többsége támogatta a lakások köztulajdonba vételét, míg egy novemberi, a rendkívül népszerű lakbérplafon elfogadását követő felmérés szerint már jóval elutasítóbbak voltak a szövetségi főváros lakói: csupán 29 százalékuk támogatta a nagy lakástulajdonok közösségi tulajdonba vételét.

A kampány szervezői elsősorban azokat a cégeket akarják meggyengíteni, amelyek háromezernél több lakást birtokolnak a városban. Ilyen a Deutsche Wohnen, aminek 113 ezer lakása van, vagy a Vonovia, ami éppen most próbálja felvásárolni a Deutsche Wohnent. Ha sikerülne, a Reuters szerint több mint 80 milliárd euró értékű ingatlanvagyon lenne a kezében. Egy svéd cég, a Heimstaden pedig épp a szavazás estéjén jelentette be, hogy 14 ezer lakást vásárolt Berlinben.

Forrás: Reuters/PestiSrácok.hu; Fotó: Wolfgang Bittner/Visit Berlin

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)