Pesti Srácok

Berlinben 250 ezer lakást sajátítana ki az állam

Berlinben 250 ezer lakást sajátítana ki az állam

Ha a népszavazás azt az eredményt hozza, akkor mintegy 250 ezer lakást sajátíthat ki az állam – az erről szóló döntést csütörtökön jelentette be a berlini szenátus. Ezzel utat engednek a lakhatási mozgalmak által életre hívott Deutsche Wohnen & Co. Enteignen népszavazási kezdeményezésnek, amelynek győzelme esetén a magántulajdonban lévő ingatlanállomány egy része köztulajdonba kerülne a német fővárosban – írja a Berliner Zeitung portál cikke alapján a Mérce.

Amennyiben sikerül a szervezőknek 170 ezer támogató aláírást összegyűjteni az ügyben, népszavazás lesz arról, hogy a giga-lakástulajdonosok megváljanak-e állományuk 3000 ingatlanon felüli részétől. Ezzel a német államot köteleznék arra, hogy vegye meg ezeket a lakásokat, körülbelül 250 ezer ingatlant. A lakáskiadásban utazó vállalatok ugyanis sokszor több ezer ingatlant birtokolnak egyszerre; a legnagyobb berlini konszern, a Deutsche Wohnen például nem kevesebbet, mint 116 ezret – írja a Mérce. A lap hozzáteszi: a javaslatot számos lakhatási szakértő is támogatja, mégpedig azért, mert a lakbérek növekedésének elsődleges okaként azt látják, hogy a lakások nagy része néhány nagy befektető kezében összpontosul. Ezeknek a cégeknek ráadásul a lobbierejük is erős, amellyel szemben a bérlők gyakran nem tudják érvényesíteni jogaikat – vélekednek.

A köztulajdonba vétel támogatói szerint a lakbérplafon nem megoldás, és hosszútávon egyedül a tulajdonosi szerkezet átalakítása tudja megoldani az elszállt lakbérek problémáját. A kezdeményezés mögé a berlini kormányban a radikális szociáldemokrata Die Linke, valamint a szövetségi párt politikájától lényegesen balra helyezkedő, a fővárosban szintén kormányzó Zöldek is beálltak. Michael Müller főpolgármester, a legerősebb koalíciós partner SPD politikusa azonban nem támogatja a tulajdoni viszonyokat kikezdő kezdeményezést.

A mozgalom 2019 júniusában 77 ezer támogató aláírást tett le a szenátus asztalára, csaknem a szükséges négyszeresét; a szenátus ezt követően több, mint egy éven keresztül vizsgálta, megfelel-e a kezdeményezés a berlini jogszabályoknak. A következő körben viszont már 170 ezer berlini ember, vagyis a szavazóképes lakosság 7 százalékának aláírását kell megnyerni ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben. Amennyiben ez sikerül, a szavazást várhatóan párhuzamosan tűzik majd ki a Képviselőház és a Bundestag választásával – ezek 2021 szeptemberében lesznek esedékesek. A lap azt írja, hogy egy tavaly márciusi, reprezentatív felmérés szerint a berliniek szűk többsége támogatta a lakások köztulajdonba vételét, míg egy novemberi, a rendkívül népszerű lakbérplafon elfogadását követő felmérés szerint már jóval elutasítóbbak voltak a szövetségi főváros lakói: csupán 29 százalékuk támogatta a nagy lakástulajdonok közösségi tulajdonba vételét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mérce.hu; Fotó: MTVA/Máté Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)