Pesti Srácok

Berlinben 250 ezer lakást sajátítana ki az állam

Berlinben 250 ezer lakást sajátítana ki az állam

Ha a népszavazás azt az eredményt hozza, akkor mintegy 250 ezer lakást sajátíthat ki az állam – az erről szóló döntést csütörtökön jelentette be a berlini szenátus. Ezzel utat engednek a lakhatási mozgalmak által életre hívott Deutsche Wohnen & Co. Enteignen népszavazási kezdeményezésnek, amelynek győzelme esetén a magántulajdonban lévő ingatlanállomány egy része köztulajdonba kerülne a német fővárosban – írja a Berliner Zeitung portál cikke alapján a Mérce.

Amennyiben sikerül a szervezőknek 170 ezer támogató aláírást összegyűjteni az ügyben, népszavazás lesz arról, hogy a giga-lakástulajdonosok megváljanak-e állományuk 3000 ingatlanon felüli részétől. Ezzel a német államot köteleznék arra, hogy vegye meg ezeket a lakásokat, körülbelül 250 ezer ingatlant. A lakáskiadásban utazó vállalatok ugyanis sokszor több ezer ingatlant birtokolnak egyszerre; a legnagyobb berlini konszern, a Deutsche Wohnen például nem kevesebbet, mint 116 ezret – írja a Mérce. A lap hozzáteszi: a javaslatot számos lakhatási szakértő is támogatja, mégpedig azért, mert a lakbérek növekedésének elsődleges okaként azt látják, hogy a lakások nagy része néhány nagy befektető kezében összpontosul. Ezeknek a cégeknek ráadásul a lobbierejük is erős, amellyel szemben a bérlők gyakran nem tudják érvényesíteni jogaikat – vélekednek.

A köztulajdonba vétel támogatói szerint a lakbérplafon nem megoldás, és hosszútávon egyedül a tulajdonosi szerkezet átalakítása tudja megoldani az elszállt lakbérek problémáját. A kezdeményezés mögé a berlini kormányban a radikális szociáldemokrata Die Linke, valamint a szövetségi párt politikájától lényegesen balra helyezkedő, a fővárosban szintén kormányzó Zöldek is beálltak. Michael Müller főpolgármester, a legerősebb koalíciós partner SPD politikusa azonban nem támogatja a tulajdoni viszonyokat kikezdő kezdeményezést.

A mozgalom 2019 júniusában 77 ezer támogató aláírást tett le a szenátus asztalára, csaknem a szükséges négyszeresét; a szenátus ezt követően több, mint egy éven keresztül vizsgálta, megfelel-e a kezdeményezés a berlini jogszabályoknak. A következő körben viszont már 170 ezer berlini ember, vagyis a szavazóképes lakosság 7 százalékának aláírását kell megnyerni ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben. Amennyiben ez sikerül, a szavazást várhatóan párhuzamosan tűzik majd ki a Képviselőház és a Bundestag választásával – ezek 2021 szeptemberében lesznek esedékesek. A lap azt írja, hogy egy tavaly márciusi, reprezentatív felmérés szerint a berliniek szűk többsége támogatta a lakások köztulajdonba vételét, míg egy novemberi, a rendkívül népszerű lakbérplafon elfogadását követő felmérés szerint már jóval elutasítóbbak voltak a szövetségi főváros lakói: csupán 29 százalékuk támogatta a nagy lakástulajdonok közösségi tulajdonba vételét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mérce.hu; Fotó: MTVA/Máté Attila

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.