Megteltek a menedékkérőket és az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekült embereket befogadó központok Berlinben – írta szerdán a Tagesspiegel berlini lap a tartományi menekültügyi hivatal (LAF) adatai alapján.
A befogadóközpontok kapacitása “kvázi nulla”
– mondta a hivatal szóvivője. Kimutatásuk szerint az év eleje óta 9936 menedékkérő érkezett a tartományi rangú német fővárosba, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük mintegy 11 ezer ukrajnai menekültről is gondoskodni kellett, a tavaly érkezett bő húszezer után. Az utóbbi időszakban hetente nagyjából ezer menedékkérő – többnyire szíriai, török, afganisztáni, grúz és moldovai állampolgár – és 350 ukrajnai menekült érkezett. Az év végéig további 9–10 ezer emberre lehet számítani.
A hatóságok a többi között azt tervezik, hogy kibérelnek egész szállodákat és hosteleket, közösségi szállássá alakítják a 2008-ban bezárt tempelhofi repülőtér egy újabb hangárját, valamint menedékkérőket és ukrajnai menekülteket helyeznek el egy bezárt ideggyógyászati klinika épületeiben is, amelyeket az eredeti tervek szerint le kellene bontani. További gond, hogy a hivatalt túlterhelik az adminisztrációs feladatok. Naponta csupán nagyjából 120 embert tudnak nyilvántartásba venni, az érkezők így általában nagyjából tíz napot, esetenként csaknem három hetet kénytelenek várakozni regisztrációjukra. Ezért a befogadóállomások, közösségi szállások kapacitása mellett a LAF személyi állományát is bővíteni kell – írták.
Hasonló a helyzet számos további tartományban, és a menekültügy a 2015–2016-os időszak után ismét a belpolitika egyik fő témája Németországban. Az október 8-i helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Hessenben és Bajorországban is bekerült a kampány fő témái közé. Ezt jelzi például, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) listavezetője elővette elődje, Horst Seehofer elsőként 2016-ban megfogalmazott követelését, miszerint Németországnak évi 200 ezer főben korlátoznia kell a befogadható menedékkérők számát. A testvérpárt Keresztényszociális Unióban (CDU) egyre több szakpolitikus, köztük Michael Stübgen, Brandenburg tartományi belügyminiszter alapvető reformot sürget. Elképzelésük szerint szakítani kell azzal a felfogással, hogy mindenkinek lehetőséget kell adni menedékjog iránti kérelem benyújtására, és helyette az úgynevezett intézményi garancia megoldását kell alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy egy szakhatóság révén az állam döntene arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el. A kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – elutasítják a CDU/CSU javaslatát; felfogásuk szerint Németország területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov
Facebook
Twitter
YouTube
RSS