Berlinnek alig maradt az EU-ban és a világban igazi szövetségese, az eurozóna továbbra is recseg-ropog, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi és valutaháborút indít, a migránskérdés pedig Merkel otthoni politikai bázisát is kikezdte – összegzi a német kancellár körüli helyzetet a Figyelő.
A hetilap csütörtökön megjelent friss számában hosszasan foglalkozik azzal, mi vezetett oda, hogy az egykor sikeres kancellár mostanra a bukás közelébe került. A lap emlékeztet: meglepően sokáig minden jól ment. Merkel sikeréhez hozzájárult, hogy kivezette pártját Helmut Kohl árnyékából, fiatalokat és nőket integrált a CDU vezetésébe, táblázatok és grafikon segítségével, mindig a közvéleményhez igazodva kormányzott, ami kevés hibafaktorral járt, emellett pedig riválisainak fő követeléseivel is foglalkozott, ami számos ellenzéki szavazatot hozott neki. Aztán az euró válságba kerülésekor valami megtört: míg a többség szerette volna az eurozónán kívül tudni a súlyos válságba került görögöket, addig Merkel szembefordult a közvéleménnyel. Aztán jött az „újkori népvándorlás”, amikor a kancellár egy idő után már hiába emlegette a humanizmust, az európaiak már nem bíztak benne – írja a Figyelő. A lap hozzáteszi: Berlin egyedül maradt a migránskérdésben, miután a befogadáspárti országok közül „Ausztria már átfordult, Svédországban pedig a szeptemberi választások után jöhet változás”.
Közben egyre romlott a közbiztonság Németországban, ami a bevándorlásellenes szélsőséges pártok erősödéséhez vezetett. A jelenlegi német minidráma tehát – a Figyelő írója szerint – két síkon zajlik: az egyik az őszi bajor tartományi választás, amin a CSU szeretné megőrizni abszolút többségét, a másik az, hogy milyen politikai irányt válasszon magának az ország. Emellett Merkelnek fejtörést okozhat a brexit és Donald Trump politikája is, akinek új berlini nagykövete kijelentette, hogy „feladatának érzi az európai konzervativizmus erősítését”. Illetve szembe fordult vele pártja koalíciós partnerének vezetője, Horst Seehofer is azzal, hogy azt a parancsot akarja adni a német határőrségnek, hogy fordítson vissza minden olyan migránst, akit egy másik tagállamban már regisztráltak.
És persze a kancellár továbbra is európai megoldásban, azaz kvótában gondolkodik
– teszi hozzá a szerző. A cikk szerint azonban, a kancellár hiába vet be mindent, úgy tűnik, továbbra sem körvonalazódik egy átfogó uniós megoldás, a V4-ek ráadásul vétót fontolgatnak a kötelező kvóta ellen, amit Németország vezetője ennek ellenére azért a lapjai között tart. Merkel haladékot még kaphat, ám az idő már nem neki dolgozik – zárja gondolatait a cikkíró.
A teljes cikk a Figyelő e heti számában olvasható.
Fotó: Reuters
Facebook
Twitter
YouTube
RSS