Pesti Srácok

Merkel lelépése után beköszönt a vörös október Németországban?

Merkel lelépése után beköszönt a vörös október Németországban?

A kapitalizmus európai példaképe és a kereszténydemokraták fellegvára megdőlni látszik. Vasárnap tartják a német szövetségi választásokat, a CDU/CSU helyzete pedig egyáltalán nem mondható rózsásnak. Armin Laschet, mint a leköszönő kancellár, Angela Merkel utódja népszerűtlen a biztos kereszténydemokrata szavazók körében is. Helyette a szocdem Olaf Scholzot látná a legtöbb német választópolgár a kancellári székben, így esélyessé válna a rot-rot-grün (SPD–Die Linke–Zöldek) koalíció megalakulása. Józan gondolkodású emberként ehhez csak annyit teszünk hozzá, hogy eddig a németek nagy része még úgysem élt szocializmusban, majd most megtapasztalják, milyen haladó szellemiséget képviselnek a mai napig az egykori elvtársak.

Fehér Német írása

Szeptember elején vette át a vezetést a választási harcban az SPD, ami még a bajor CSU-t is megrengette. A CSU a júliusi felméréshez képest 6 százalékot esett otthon, Bajorországban, így már a 30 százalékot sem éri el a támogatottságuk, míg az SPD hat százalékkal jobban teljesített a szeptemberi felmérésen. Országos szinten viszont ennél is elkeserítőbb a helyzet. Szeptember első hetében a kérdőívek alapján ezeket az eredményeket mérték:

PestiSracok facebook image

Az SPD kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak népszerűsége közvetlenül a pártja hasznára válik. Az SPD-rajongók egynegyede (26 százalék) bevallotta, hogy a jelenlegi pártpreferenciájuk túlnyomóan a kancellárjelöltnek köszönhető. További 48 százalékuknak a kancellárjelöltek személye és a párt meggyőző pozíciója miatt szimpatikus az SPD.

A szocdem jelölt vezet

A szocdem Scholz, a CDU-s Laschet és a zöld Baerbock a klímapolitikáról, a pandémiáról és a nyugdíjakról vitáztak a német közmédia két héttel ezelőtti választási műsorában. Az SPD kancellárjelöltje népszerűségét nagyrészt a televíziós vitákban tanúsított felkészültségének is köszönheti. A megkérdezettek közül 41 Scholzot, 27 Laschetet és 25 százalék Baerbockot találta a legmeggyőzőbbnek a vita során. Ezután az a kérdés következett, hogy kit talált a legkompetensebbnek a publikum. Itt Scholz 49 százalékot kapott, míg Laschet 18 százalékkal a sor végén maradt.

A nagy kérdés ezek után is az, hogy ha az SPD győz a választásokon, kivel fog összeállni? A múlt heti előzetes felmérések szerint ötféle koalíció lehetséges, amelyekből négy az SPD győzelmére alapoz. A német választóknak 17 százaléka az SPD–Zöldek koalícióját támogatná a leginkább, viszont kevés a valószínűsége, hogy a két pártnak együttesen meglesz a kormányalakításhoz szükséges 50 százaléka. Emiatt az elemzők nemcsak Németországban, de Európa-szerte számolnak azzal, hogy ez a duó kiegészül a Die Linke párttal, amely a keletnémet kommunisták utódpártjaként szerepel a politikai palettán.

Népszerű formációként tartják számon az úgynevezett közlekedési lámpa koalíciót (SPD–FDP–Zöldek). Ennek a hátulütője az, hogy míg az SPD szívesen szövetkezne az FDP-vel – a szabad demokratákkal –, addig Christian Lindner, a szabad demokraták vezetője hangsúlyozza, hogy csak a centrumpártokkal (CDU/CSU és az SPD) szövetkezik. Az elképzelésükbe már nem fér bele a Zöldek és a Die Linke irányvonala.

Az exkommunisták esélye

Az elemzők nagy része esélyt lát egy úgynevezett R2G – szocdem–zöld–exkommunista – koalícióra, azonban még bizonytalan, hogy utóbbi, a Die Linke politikai nézetei a NATO-val (ki akarnak lépni a szövetségből) és a katonai beavatkozásokkal kapcsolatban (ellenzik azokat) – a kelet-németországi kommunista ideológiai örökségről nem is beszélve – nem lesz-e kellemetlen az SPD és a Zöldek számára.

De hogy miért pártolnák az SPD-tagok inkább az FDP-vel való szövetkezést – vagyis egy olyan párttal, amelynek az adózással, a munkaerőpiaccal és az európai integrációval kapcsolatban eltérő nézetei vannak –, még nem tisztázott.

Míg a Die Linke inkább azon politikai elmélet híve, amely a külföldi katonai beavatkozások és a fegyverexport ellen kardoskodik, az igazság az, hogy sok szociáldemokrata velük ért egyet. Sőt, mi több, a Die Linke támogatói között sok ex-SPD-s található meg, akik azért hagyták el a szocdem pártot, mert nem értettek egyet a centrista irányzatával. Az viszont tény, hogy a Zöldek – akik az 1960/70-es években nőttek ki a németországi baloldali mozgalmakból – és a Die Linke DNS-e több ponton megegyezik a SPD-ével.

Merkel érzi a veszélyt

A leköszönő kancellár, Angela Merkel is érzi a veszélyt, hisz a Bundestagban tartott utolsó beszédében a következőket mondta:

A választás előtti napig sikerült megőriznie az SPD-nek a vezetést (25%). A Zöldek éppen, hogy 16% felett teljesítettek, míg a Die Linke stabilan tartja a 6%-ot. A CDU valamit faragva a hátrányából a második helyen áll. Viszont nem lefutott meccs még a vasárnapi választás, hiszen a szavazásra jogosultak egyharmada még nem tudja, kire fogja leadni a voksát.

A különféle elemzésekből leszűrhető, hogy a választók többsége nem szeretné a nagykoalíciót (CDU/CSU–SPD), illetve a baloldali pártoknak érdeke az, hogy a kereszténydemokratákat ellenzékbe kényszerítsék. Arra a kérdésre, hogy milyen a közhangulat, annyit válaszoltak, hogy kaotikus, mivel az emberek egy része nem tudja, hova menekítse a pénzét. Félnek, ha a szocialisták betartják ígéretüket, könnyen elveszíthetik azt, amit a merkeli évek alatt össze tudtak gyűjteni.

Fotó: MTI/EPA/DPA/Sven Hoppe

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!