Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök egy interjúban megerősítette, hogy talán „valamikor” szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában. Ezek után a litván miniszterelnök is kijelentette, hogy nem zárja ki teljesen a nyugati csapatok bevetését Ukrajna támogatására. Az El País spanyol lap szerint amíg Macron nem javasolta, senki sem merte fontolóra venni az atlanti szövetség aktív katonai részvételét az ukrán területeken. Ismert, hogy az USA-nak egyre nagyobb problémát jelent Ukrajna pénzügyi támogatása, ahogy az EU-nak is. Ha Brüsszel nyakába szakadna Ukrajna támogatása, ami évente mintegy 100 milliárd eurót tesz ki, az idei EU-költségvetés csaknem egyharmadát jelentené. A hab a tortán, hogy nemsokára az Európai Unió vámokat fog kivetni az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra. Így akarnak kedvezni az uniós vezetők az európai gazdáknak, akik a bürokratikus akadályok, az éghajlattal kapcsolatos szabályozások és az ukrajnai importnak a gabonaárakra gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmaik miatt mentek ki az utcára.
Egyre komolyabb szintre ér a háborús pszichózis Európában, miközben a pénzügyi tartalékok, és az Ukrajnának küldhető lőszer- és fegyverszállítmányok száma egyre csökken. Azonban Emmanuel Macron az utóbbi időben több alkalommal is arról beszélt, hogy a nyugati államok csapatokat küldhetnének Ukrajnába Oroszország ellen. Legutóbb a Le Parisien című lapban megjelent interjúban beszélt erről, miután találkozott Olaf Scholz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.
Olaf Scholz német kancellár (j), Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (b) a berlini kancellári hivatalnál tartott fogadási ünnepségen, a lengyel–francia–német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög vezetőinek csúcstalálkozóján 2024. március 15-én. Fotó: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler
Lehet, hogy egy bizonyos ponton – nem akarom, nem én kezdeményezem – az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre
– mondta a francia elnök. Emmanuel Macron február végén vetette fel azt, hogy szükség lehet a nyugati országok katonai jelenlétére Ukrajnában. Több ország elhatárolódott kijelentésétől, illetve a NATO-főtitkár is jelezte, hogy nem tervezik harcoló csapatok küldését Ukrajnába. A francia elnök véleményes kijelentései is okozhatják azt, hogy az Ifop által készített legfrissebb felmérés szerint Emmanuel Macronnal a franciák mindössze 28 százaléka van megelégedve.
Egyes országok, például Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország üdvözlik Macron háborús retorikáját. Más vezetők, például Olaf Scholz német kancellár azonban kissé meglepődtek a változástól
– írja a Telegraph brit lap egy elemzésében.
A német lakosság is egyre inkább aggódik a háború eszkalációja miatt egy felmérés szerint. A berlini Civey közvélemény-kutatása szerint a németek 57 százaléka szerint „hasznos lenne” újra bevezetni a kötelező katonai szolgálatot nemcsak a férfiak, hanem a nők számára is. A háborús hangulat erősödésének jele Németországban az atombiztosnak hirdetett óvóhelyek iránti ugrásszerűen megnövekedett kereslet. A legegyszerűbb eszközök húszezer eurónál kezdődnek, és a határ a csillagos ég, ha több embernek több hétre (alapvetően két hónapra) kínálnak föld alatti lakhatást, sugárvédelmet, ellátást.
Vámot vet ki az EU, csak nem a gazdák által kért gabonára
Kedden arról írt a Financial Times, hogy az Európai Unió vámokat fog kivetni az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra, ezzel akarják megnyugtatni a mezőgazdasági termelőket és néhány tagállamot is. Mint írták:
Az Európai Bizottság a következő napokban várhatóan tonnánként 95 eurós (103,26 dollár) vámot vet ki az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonára.
A bejelentett lépésre azért került sor, mert az Európai Unió mezőgazdasági termelői az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló, úgynevezett Green Deal tervében rájuk vonatkozó korlátozások megváltoztatását követelik, valamint tiltakoznak az Ukrajnából beáramló vámmentes mezőgazdasági termékek ellen, amely rendkívül nehéz helyzetbe hozza az európai gazdákat.
Fotó: MTI/EPA/Keystone/Valentin Flauraud
Európa nagy részéhez hasonlóan Lengyelországban is tüntetések zajlottak az elmúlt hetekben, amikor a gazdák az uniós környezetvédelmi előírások ellen demonstráltak többek között. Ismert: Donald Tusk lengyel miniszterelnök az orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékek behozatalának uniós tilalmára szólított fel. A Politico arról írt, hogy a gazdatüntetések miatt titokban tartja az Európai Unió Ukrajna, Moldova, valamint a nyugat-balkáni országok csatlakozásának előkészítése érdekében végzett munkát. Hozzátették: a júniusi európai parlamenti (EP) választások előtt senki sem akar a bővítésről beszélni.
Az orosz retorika nem változott
Vlagyimir Putyin múlt szerdán arról beszélt, hogy Oroszország készen áll atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri. Egyébként már évekkel ezelőtt is beépítette a háborús retorikájába az orosz fél az atomfegyvereket, aztán ez a kommunikáció elhalt, majd később újra fellángolt. Macron csütörtök este a Le Figarónak adott interjújában reagált az orosz vezető fenyegetéseire.
Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsa (CRIF) létrejöttének 80. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a párizsi államfõi rezidencián, az Élysée-palotában 2024. március 18-án. Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat
A horvát Index szemléje szerint kijelentette, hogy Franciaország nem fél.
Mindenekelőtt védve kell éreznünk magunkat, mert atomhatalom vagyunk. Készen állunk, és van egy doktrínánk az atomfegyverek felhasználására vonatkozóan
– mondta Macron az interjúban, hozzátéve, hogy „nem helyénvaló ilyen fenyegetéseket megfogalmazni egy olyan országgal szemben, amelynek atomfegyverei vannak”.
Nagy a felelősségünk ilyen fegyverek birtokában, nem hagyhatjuk, hogy bármilyen fegyveres konfliktus eszkalálódjon
– fűzte hozzá. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Index kérdésére elmondta, hogy a NATO beavatkozására a háborúba gyakorlatilag nulla esélyt lát, ezt a véleményt osztotta több szakértő is.
Egy 5500 atomtöltettel meg egy kiszámíthatatlan diktátorral rendelkező országgal nem akarunk háborúzni
– fogalmazott Kaiser, aki szerint az sem valószínű, hogy egy NATO-tagállam önállóan beszálljon a harcokba. Ez bárkinek gyakorlatilag diplomáciai öngyilkosság lenne.
Ki fogja még fegyverrel és pénzzel támogatni Ukrajnát?
Friss hír, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden megpróbálja meggyőzni az európai szövetségeseket arról, hogy Biden elnök kormánya továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, még akkor is, ha Washington lényegében kifogyott a Kijev további felfegyverzésére szánt pénzből. Továbbá kevés jel utal arra, hogy a kongresszus lépni fog a források pótlása érdekében – minderről a Reuters számolt be részletesen. Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök eddig nem volt hajlandó szavazásra bocsátani egy olyan törvényjavaslatot, amely további 60 milliárd dollárt biztosítana Ukrajnának.
Joe Biden amerikai elnök (j) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2023. december 12-én. Fotó: MTI/EPA/Abaca Press/Yuri Gripas
Lindsey Graham republikánus szenátor arról beszélt, hogy rövidesen megegyezhet a kongresszus az Ukrajnának szánt fegyverszállítások folytatásáról, ha a megtámadott ország ezt nem adomány, hanem hitel formájában kapja meg. Mint mondta, az amerikai politikusoknak a saját népükkel is kell foglalkozniuk Ukrajna mellett, az Egyesült Államok pedig szerinte rendkívül el van így is adósodva, illetve a határ védelmével is sokkal többet kellene törődni.
Azt hiszem, szövetségeseink nagyon is tisztában vannak a finanszírozási helyzetünkkel, az ukránok pedig mindenkinél jobban, mert a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt nem tudjuk őket ellátni
– mondta egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott. A múlt héten a Biden-kormányzat bejelentette, hogy 300 millió dolláros katonai támogatást küld Ukrajnának. Azonban elmondták, hogy ez egy rendkívüli lépés volt, miután a Pentagon katonai szerződésekből származó „nem várt megtakarításokat” tudott erre a célra fordítani.
Mi lesz veled, Európa?
Az EU „nagypolitikai” háttere továbbra is zavaros. Elfogyóban vannak Brüsszel külpolitikai szövetségesei. Az EU viszonya mindkét alapvető gazdasági partnerével, az USA-val és Kínával – ugyan teljesen más okok miatt – egyaránt problematikus. Kudarcot vallott Brüsszel sokadik latin-amerikai nyitási kísérlete is a Mercosurral, és Afrikában sem remekel az EU, mindenekelőtt oszlopos tagja, Franciaország miatt – írja a Világgazdaság.
Az idei Károly-díjjal kitüntetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek (b) gratulál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elismerés átadási ünnepségén az aacheni városházán 2023. május 14-én. Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
Az olcsó orosz energiaforrások bezárulása nagyon megviselte Nyugat-Európa vezető gazdaságát, Németországot is, amely biztos érzékkel kiválasztotta a legrosszabb pillanatot az atomerőmű-programból való végleges kiszállásra. Pótlólagos beruházási eszközök, tőke kellene nemcsak a németeknek, de az EU-nak is, hiszen Brüsszel nyakába szakadhat Ukrajna támogatása, ami évente mintegy 100 milliárd eurót tesz ki, az idei EU-költségvetés csaknem egyharmadát.
Forrás: Reuters, Financial Times, Index; Borítókép: X
Facebook
Twitter
YouTube
RSS