Magyar Péter volt agresszív férjként már nem tartja fontosnak a példás családi életet
Fotó: Hatlaczki Balazs
A "magyarok" Messiása a mai napon újra megosztotta igéjét szektája tagjaival, mégpedig arról, hogy milyen is, az ő szavaival élve "egy magát komolyan vevő sajtó". Magyar Péter fürge ujjai gyorsan dolgoztak és kifejtette, hogy bizony egy "komoly sajtónak" semmi köze egy politikus magánéletéhez. Soha és semmikor. De vajon kire is gondolt a költő, amikor ezeket a "bölcsességeket" fogalmazta meg?
Magyar Péter vallási vezetőként most azzal igyekszik megmutatni bölcsességét és a valóságban egyébként nem létező empátiáját, hogy kiáll amellett, hogy a sajtónak márpedig nincs köze egy politikus magánéletéhez, ha meg mégis vájkál, akkor onnantól kezdve elveszíti a hitelességét. És, hogy éppen miért most dobta fel a témát a vezér? Mert Péter hirtelen megvilágosodott és rájött, hogy ez téma neki épp kapóra jön neki.
Reméljük, Ruszin-Szendi Romulusz az őzikét látva nem érzett késztetést a benne dúló indulat levezetéséhez.
Forrás: Magyar Péter/FB
Magyar Péter szerint nincs senki életében semmi látnivaló, de főleg az övében
Ha elég naivak lennénk hihetnénk azt, hogy Péter ezzel Dobrev Klára védelmére kelt, akinek férjéről, Gyurcsány Ferencről a hír járja, hogy 2011 óta szeretőt tartott. De szerencsére a naivitást mi magunk mögött hagyjuk, és a szektavezér jelleméből és magánéletéből kiindulva tudjuk, hogy a bejegyzés inkább Péter miatt született meg, aki viszont - felhasználva Klárát - egy általános köntösbe csomagolta a politikus magánéletének védelmét. És, hogy miért gondolja ezt az ember? Elég csak a "Messiás" magánéletét megnézni, amelyben erőszakosan és agresszívan lépett fel mind volt feleségével, mind egykori élettársával szemben. Hogy is akarhatná egy ilyen személy, hogy a sajtó akárcsak pár mondat erejéig cikkezzen róla?
Így a szektavezér inkább azt az utat választja, hogy meggyőzze híveit: "A magát komolyan vevő sajtónak nem feladata viszont mások magánéletében vájkálni."
Majd a kormányzópárt tagjaira mutogatva megjegyzi:
Nem azért kell leváltani a jelenlegi korrupt hatalmat sem, mert adott esetben az irányítói nem élnek példás családi életet.
Péter ebben az esetben is felcseréli a szereplőket és saját magát a kormányzópárt tagjaira cseréli, abban a reményben, hogy így saját magánéletének védelmét teremti meg. Jobban mondva azt, hogy abszolút nem példás magánélete csapást mérjen messiási pályafutására. Valamitől menekül? Előre? Lehet.
Majd következik a szokásos manipulatív, szektás szöveg, amit a hívei minden bizonnyal heves szívdobogással és könnyek között hallgatnak: "A TISZA egy működő és emberséges országot fog építeni." A szektatagok pedig annyira elérzékenyülnek és vezérük bódítóhatása alá kerülnek, hogy térdre borulva áldják Pétert, amikor azt írja, hogy az ő "Szeretetországába"
belefér a kritika és a konstruktív vita is, de mindig a mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával.
Jól olvasták az olvasók: kritika és konstruktív vita. Mármint az olyan kritika, ahol ő, "minden magyarok Pétere", csak simogatást kap a sajtó minden munkatársától, mert az nem lehet, hogy ő, aki ennyire ismeri a magyarokat bármit is vétkezzen. De ha meg is történik, akkor az csak egy Péter által meghatározott nagyobb jóért van, így voltaképpen az sem vétek, így írni sem kell róla. Félreértés ne essék, a konstruktív vita pedig olyan számára, ahol az ellenfél inkább a vádlott szerepét tölti be, semmint vitapartnerét. Elég csak a csúnyán lebőgött Kulja Andriskára gondolni, akit Magyar "remek" teljesítménye ellenére eltávolított addig pozíciójából, vagy Ruszin-Szendire, aki már úgy tűnik kézifegyverrel járja az országot, és akiben állítása szeirnt "rengeteg indulat, gyűlölet van". És aki azt mondta, hogy őket tiszásokat kényszerítik, hogy magyar ember magyar emberre emelje a kezét.
Nos, ez Magyar Péterék valódi "Szeretetországa", ahol minden magyar egyenlő, de vannak egyenlőbbek, mégpedig Péter maga.
