Az ukrán hatalmi elit valószínűleg komoly idegességgel figyeli az amerikai hírcsatornákat, melyek egymás után jelentik be, hogy Donald Trump lesz az USA 47. elnöke. A közel három éve tartó harcok után kétségtelen, hogy Kijev legnagyobb támogatója, az Egyesült Államok amúgy is kezdett belefáradni a finanszírozásba, Trump pedig többször kijelentette, hogy 24 óra alatt békét teremt Ukrajnában.
Amerikai elemzők szerint az Ukrajnának nyújtott finanszírozás Trump győzelmétől függetlenül is csökkenőben volt, hiszen a légvédelem elfogyott, Tomahawk meg sosem volt. Kijev számára nem az a kérdés, hogy mennyi katonai és pénzügyi támogatást fog kapni, miután távozik hivatalából Joe Biden, hanem az, hogy egyáltalán kapnak-e bármit.
Széles körben elfogadott, hogy a Trump-csapat nem igazán akarja Ukrajnát egyoldalúan finanszírozni, legjobb esetben is csak hiteleket nyújtanának, ez pedig ellehetetleníteni Kijevet abban, hogy folytassa az Oroszország elleni küzdelmet. Az ukrán vezetők nyilván szorosan követték a választásokat, hiszen a jövőbeni támogatásuk múlt az amerikai nép döntésén, és ami nagyobb baj, valószínűleg a lövészárokban hősiesen kitartó katonák is rákattintottak a tengerentúli hírekre.
Ez az egyik lehetséges forgatókönyv (Trump győzelme) nagyon kedvezőtlen lenne Ukrajna számára, de a magunk részéről mindent megteszünk, hogy továbbra is meggyőzzük amerikai partnereinket a finanszírozás és a támogatás szinten tartásáról, mert az alternatíva minden érintett fél számára rossz, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is”
– nyilatkozta még a múlt héten egy rangú ukrán tisztviselő a CNBC-nek.
Kötelező optimizmus pipa. Óvatos fogalmazás pipa. De mit gondolnak mikrofon és kamera nélkül az ukránok? Mit fognak szólni az egyre szellősebb ukrán védelmet tartó katonák ahhoz, ha holnap Trump felhívja Putyint, hogy megegyezzenek Ukrajna sorsáról? Ha tippelnem kellene, a kilátástalan (de hősies) küzdelem helyett a dezertálást választják, hiszen USA nélkül esélyük sincs megvédeni a hazájukat.
Európa meg közben béni fejjel néz, hogy megint úgy csináltak (mások) történelmet, hogy őket a szobába se hívták be, nemhogy asztalhoz ültették volna őket. Mi meg vonjuk le a tanulságokat: amerikai geopolitikai érdekei állandóak, de a pártoké különbözőek, és arrafelé tartanak választásokat. Nem érdemes egy pártra feltenni az ország jövőjét.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS