Pesti Srácok

Micsoda meglepetés: Magyar Péterék gyalogmenetét Sorosék találták ki, akik több országban szerveztek már hasonlót kormánydöntő céllal

Micsoda meglepetés: Magyar Péterék gyalogmenetét Sorosék találták ki, akik több országban szerveztek már hasonlót kormánydöntő céllal

Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy Budapesttől egészen Ukrajnáig, mármint Nagyváradig fog "menetelni" a nemzeti összefogásért, de mielőtt ez bárkinek is megdobbantaná a szívét, valljuk be, amit Peti nem mer: ez nem a nemzeti érzelemről, hanem a csupán száraz számításokról, a szavazatok növeléséről szól. Persze, azt Péter szintén elfelejti hozzátenni, ahogy sok minden, úgy ez sem a saját kútfőjéből pattant ki. Hiszen több országban, mint Lengyelországban és Szerbiában is szerveztek már a hasonló meneteket, hathatós külföldi, köztük Sorosék pénzügyi támogatásával. És az utóbbi szegmens igencsak elgondolkodtató.

Lengyelországban, az akkor ellenzékben lévő Donald Tusk, a Polgári Platform vezetője 2023. október 1-jén megszervezte a „Millió Szív Menetét” (Marsz Miliona Serc) Varsóban, amelynek kifejezett célja az volt, hogy mozgósítsa az ellenzéki szavazókat a közelgő választások előtt, és kifejezze az egységet a demokrácia és az európai értékek mellett. A demonstráció során hangsúlyos szerepet kapott a nemzeti szimbólumok használata és a békés együttélés üzenete, amely a lengyel nemzeti érzelmekre próbált meg hatni, és ezzel sikert elérni.

Persze, tudjuk, hogy utána a Tusk-kormány valójában milyen irányvonalat is vett: mindent teljesítve, a lengyel hagyományokat is megtagadva próbált mindenben a Európai Unió vezetőinek kedvében járni.

De itt van Szerbia is, ahol 2025 tavaszán egy, a Délvidéken történt tragikus vasútállomási baleset után országos tiltakozások kezdődtek a kormány korrupciója és a demokratikus visszalépések ellen. Akkor a diákok álltak több városból is gyalog indultak Belgrádba, hogy részt vegyenek a március 15-i nagyszabású tüntetésen. A eredmény pedig a következő: a gyalogmenetek a nemzeti egység és a békés ellenállás szimbólumaivá váltak.

PestiSracok facebook image

Szóval, mielőtt a Magyar Péterről bárki szuperlatívuszokat zengene, és elhinné, hogy a magyar El Camino születésénél lehet ott, először nézzen körül a különböző országokban, és rá fog jönni, hogy az egész gyalogmenet nem más, mint manipuláció, azért, hogy még több szavazatot zsebelhessen be mindenki messiása. Milyen érdekes, hogy még valami újat sem sikerült kitalálni, Magyar Pétert belerakták egy sablonba, amit korábban már kitaláltak, elcsépeltek, aztán mi meg higgyük el, hogy senki sem irányítja és nem kap instrukciókat Brüsszelből.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PS

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.