Az Európai Unió döntéshozói még mindig struccként viselkednek az illegális migrációt kihasználni készülő tálib (más szóval: talibán) terroristákkal szembesülve. A homokba dugják a fejüket, ahelyett, hogy rádöbbennének, valóban itt vannak az unió határánál a tálibok. Annak ellenére nem veszik tudomásul ezt a hátborzongató tényt, hogy a magyar hatóságok már hónapok óta figyelmeztetnek az afgánok térnyerésére a balkáni migráns útvonalon. Napjainkra bekövetkezett, amiről már szeptemberben írt a Pesti Srácok: a terrorizmus és az embercsempészet között összefüggés van, és hogy tálib terroristák jelentek meg a Délvidéken, a magyar zöldhatár közelében.
Újabb az al-Kaida, illetve az ISIS szellemiségében készült videók jelentek meg a TikTokon mások mellett a 400-59 – a terrorcsoport saját elnevezése – jelű tálib csoport vajdasági – magyar zöldhatár menti tevékenységét hirdetve. A 400-59-es afgán embercsempész csoport nem ismeretlen a magyar rendőrség és a magyar titkosszolgálatok előtt. Már egy hónapja írt róla magyar oknyomozó újságíró. Őket is a tálib terroristákhoz kapcsolják egyesek.
@golayi_40059_ @Abdullah 11 #foryoupage #video #viral #fo @Ahmad Khan121 @Raees☠️420🦅511🦁 سیلاب افغان @☝️🇦🇫🦁🦅انتظار🦅🦁🇦🇫☝️ @Aligang01🤬🇭🇷 @Larem Danger🇦🇫💚🇬🇧 @Delir+1baghlni☝️☠️🥷 @Rahmat Ullah @Fazal Paktiyal @☝400👑59💪 @Rafiq AFG 400✊59 @🇦🇫400💀59💪🇬🇧 @🥷🇦🇫💪🏳️☠️
Elsőként írtunk arról, hogy egyre erőszakosabbak az embercsempészek és egyre gyakrabban támadnak a magyar határrendészekre. UGyancsak az elsők között számoltunk be arról, hogy a tálibok átveszik az embercsempészetet akár erőszakkal is a Délvidéken az eddigi, hat csoportban működő embercsempész bandák területét. Napjainkra valósággá vált minden jogállam rémálma: a magyar zöldhatáron már megjelent az al-Kaida, az ISIS, a Hamász, a tálibok pedig átvették az irányítást.
Mindeközben az Európai Unió döntéshozói elsősorban a liberális, sőt szélsőbalos nézeteket valló képviselők nyomására még mindig az Unióba beszökő illegális migránsok kvóta szerinti szétosztását erőltetik.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője nem véletlenül szögezte le a napokban:
A brüsszeli vitáknak és a jövő évi európai parlamenti választásoknak meghatározó témája kell, hogy legyen Brüsszel elhibázott, rossz migrációs politikája.
Míg az unió bürokratái vitáznak a migráció kezeléséről, a terroristák már az unió határán állnak ugrásra készen. Legalább is reménykedjünk abban, hogy még csak ott tartanak, és már nem Nyugat-Európában, alvó sejtekben várják a parancsot. Ugyanis ez utóbbira is vannak ráutaló jelek. Az október 31-el nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből ezt is ki lehet olvasni.
Az épülő ideiglenes biztonsági határzár a gyorstelepítésű drótakadály mellett Kelebiánál 2015. augusztus 30-án. Kiépült a műszaki határzár első szakasza, a drótakadállyal párhuzamosan a teljes szakaszon megépül az ideiglenes biztonsági határzár is. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Nemzeti Információs Központ (NIK) október 25-i, eredetileg titkos jelentése a migráció okozta biztonsági kihívásokról tanulmányozása közben néhány látszólag apró tényt érdemes közelebbről bemutatni. Mindegyik vérfagyasztó következményeket ígér.
A főbb megállapítások:
- a szerb-magyar határon már jelen vannak az ismert terrorszervezetek, mint az ISIS, Al-Kaida, Hamász
- egyre több európai célpontú terrorcselekményre vonatkozó információ keletkezik a térségből
- a tálibok is jelen vannak a Vajdaságban, sok embercsempész rokoni kapcsolatban áll afganisztáni tálib kormányzati vezetőkkel, illetve a hozzájuk köthető Haqqani terrorcsoport tagjaival
- a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte az afgán embercsempészek tevékenységét
- rendszeressé váltak az erőszakos cselekmények és a fegyverhasználat a határon
Sok afgán embercsempész rokoni kapcsolatban áll afganisztáni tálib kormányzati vezetőkkel, illetve a hozzájuk köthető Haqqani terrorcsoport tagjaival, szögezi le a NIK-jelentés.
Igaz, hogy 10 millió dollárt ér a tálib terrorista, Haqqani feje?
Az FBI 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Sirajuddin Haqqani fejére. A Haqqani-terrorszervezetet az apja, Jalaludin Haqqani alapította még a ’80-as évek elején. Apja halála után ő vette át a szervezet vezetését.
A Haqqani-hálózatot Jalaluddin Haqqani alapította hivatalosan 1980-ban. Ám az afganisztáni kommunisták mozgolódására válaszul a szövetségkeresés a színfalak mögött már a 70-es években megindult. 1979 decemberében a Vörös Hadsereg katonái bevonultak Afganisztánba, és Jalaluddin az elsők között kezdte meg a szovjetek elleni harcot a dzsihád színében. Taktikai érzékével hamar népszerűségre tett szert és külföldről is megkörnyékezték. A 80-as években már a CIA és a pakisztáni ISI (Inter-Services Intelligence) elsőszámú közvetítője volt. Rajta keresztül pénzt és fegyvereket juttattak a mudzsahedineknek, emellett a kiképzés helyi irányításával és táborok felállításával is megbízták. A háború alatt kapcsolatba került a szintén a nyugatiak által támogatott Oszama bin Ládennel, és későbbi szervezetével, az al-Kaidával. A szovjetek kivonulása és a harcok befejezése után közel maradt az afganisztáni elithez, és 1996-ban a Tálib-kormány munkáját miniszterként segítette. A 2001-ben megindított terror elleni háborúval Jalaluddinra már ellenségként tekintett egykori szövetségese,. Az USA által egyik legkeresettebb terroristaként tartották nyilván. Szervezete addigra azonban már szinte az egész globális dzsihadista terrorhálózatot átszőtte. (Forrás: Terror az iszlámban, 8. rész – Haqqani-hálózat című írás a Műhely online-ról)
Sirajuddin Haqqani 2021-től a tálib kormány belügyminisztere, élet-halál ura. Most az ő rokoni köréből érkeztek többen is a Vajdaságba, a magyar zöld határhoz, hogy átvegyék mind a hat, eddigi a területet felosztó embercsempészbanda területét és az illegális migrációból származó milliárdos üzletet.
Sirajuddin Haqqani FBI-körözése (Forrás: FBI)
Nem lehet nyomon követni a tálibok által is kedvelt hawala pénzügyi rendszert?
Az illegális migrációból élő szervezett bűnözők már eddig is a hawala (más írás szerint: havala) pénzügyi rendszert használták a bevételek kezelésére, az állami bankrendszerek előli nyomok eltüntetésére.
De mi is a hawala?
A hawala pénzátutalás a pénz mozgása nélkül, banki rendszerek nélkül, tehát egyfajta informális pénzátutalási rendszer, földalatti banknak is nevezik. A pénzt közvetítői hálózaton keresztül, úgynevezett hawaladarok végzik, de a készpénz tényleges, fizikai mozgása nélkül. A szó természetesen arab, és transzfert jelent. Alapja a bizalom.
A migránsok többségénél nincs készpénz. Helyettük otthon maradt rokonaik, ismerőseik fizetik ki az adott utat a csempészeknek. Például Afganisztánban egy adott jelzésre befizeti a hozzátartozó egy afgán hawalardnak az addig embercsempészek segítségével megtett út díját, például 2500 eurót. Az embercsempész szervezet pénzügyekkel foglalkozó tagja pedig például Münchenben egy németországi hawalardtól felveszi a jutalékkal csökkentett összeget. A pénz feladója és útja követhetetlen.
A hawalát használják a terrorszervezetek is, például a Hamász. Egyes, hivatalosan meg nem erősített információk szerint a hawalát használta az az egykor Budapesten élő bangladesi vállalkozó is, akit terrorista kapcsolatai miatt utasítottak ki a magyar hatóságok, és aki a Hamászt támogatta különböző összegekkel. Ugyancsak a hawalán keresztül mozgatják a dollármilliókat például az afgán ópiumcsempészek.
Szerb rendőrök állnak őrizetbe vett illegális bevándorlók mellett a Magyarország és Szerbia közötti horgosi határátkelőhely közelében 2022. november 25-én. Előző este fegyveres leszámolás történt két migránscsoport között, egy 20 év körüli bevándorló férfit mellkasi lőtt sebekkel szállítottak kórházba. Fotó: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium
Mit csinálnak most az embercsempészek, ha nem tálib terroristák?
Az afgánok térnyerése friss keletű, így a szerb-magyar határt eddigi uraló hat csoport még aktív. Aktív is marad – óriási a bevétel – a következő komoly fegyveres összecsapásig. Mivel mind az osztrák, mind a szlovák útvonal erősen ellenőrzés alatt van, egyre gyakoribb, hogy a Szerbia vagy Románia felől beszöktetett illegális migránsokat Magyarország belső területein, vagy éppen a fővárosban pihentetik különböző alkalmi szállásokon.
Amíg nem váltott csapadékosra az időjárás össze lehetett futni migránscsoportokkal a budai hegyekben is. E sorok írója például a nyár közepén a Szép Juhászné térségében, az Információs Hivatal bázisának szomszédságában, az erdőben találkozott egy 20 fős migránscsoporttal. Vélhetően eltévedhettek, mert a sűrűn járt túraútvonalon várakoztak, ám hamar megérkeztek a rendőrök.
Kaotikus állapotok a Keleti pályaudvar aluljárójában, 2015-ben. A meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően azóta nem ismétlődtek meg ezek a jelenetek a magyar fővárosban (Fotó: PS-archív)
Visszatérve a fővárosi pihentetésre, ma éppen két külföldi embercsempészt tartóztatott le a bíróság.
A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség indítványa alapján tartóztatta le a bíróság azt a török és grúz férfit, akik több tucat illegális határátlépő budapesti szállásoltatásában működtek közre. A megalapozott gyanú szerint egy nemzetközi embercsempész hálózat 65 embert kívánt Budapesten át Németországba csempészni. A budapesti szállás biztosításában részt vett egy 26 éves török és egy 32 éves grúz férfi. A 65 illegális határátlépő október elején, Budapesten két I. kerületi lakásban tartózkodott ideiglenesen. A török férfi látta el a több tucat személyt étellel, akik magukat később török, illetve afgán állampolgárnak vallották, azonban személyazonosságukat és jogszerű magyarországi tartózkodásukat igazolni nem tudták. A török férfi a telefonjaikat elvette, grúz társa pedig a lakások ajtaját rájuk zárta, így a lakásokat nem tudták elhagyni. Amikor a rendőrség október 9-én intézkedett a lakásoknál, a 2 férfi el akart menekülni. A grúz férfi gépkocsival elhagyta a helyszínt, azonban a VIII. kerületben végül elfogták.
Szeptember közepén a Béla Király útján egy villában találtak 90 illegális migránst a rendőrök.
@nooraliahmadzai26 Sobitica 🪜#CapCut #CapCutVelocity #40059 #foryuo #fyp #account #foryoupage #پشتون_تاجیک_هزاره_ازبک_زنده_باد🇦🇫 @👑-Prince-_Hamudi_❤️
Facebook
Twitter
YouTube
RSS