A Migrációkutató Intézet szombaton közölt, legújabb gyorselemzése szerint tovább folytatódhat a brüsszeli politikai és jogi harc Magyarország menekültügyi szabályozása ellen.
A gyorselemzésben az Európai Unió Bírósága (EUB) által május 14-én kihirdetett, a magyarországi menekültügyi rendszert alapjaiban érintő ítélet lehetséges következményeit tekintették át. Mint írták: a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábban előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a luxembourgi testülethez egy afgán házaspár, illetve egy iráni apa és kiskorú gyermeke egyesített perében. A röszkei tranzitzónáig több biztonságos harmadik országon áthaladó személyek ügyében született döntés, amely a Migrációkutató Intézet szerint lényegében használhatatlanná teszi az “első menedékjog országának” elvét.
Az ítélet emellett ellehetetleníti a Szerbiába történő visszaküldéseket, illetve a tranzitzónában történő tartózkodást őrizetnek tekinti, amely az uniós jog értelmében nem haladhatja meg a négy hetet
– emelték ki. Hozzátették: miközben az ítélet jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó pontjai kezelhetők jogszabály-módosítással, a fentiek a magyar menekültügyi eljárás lényegi elemeit érintik, így azok módosításával Magyarország gyakorlatilag feladná következetesen képviselt menekültügyi és illegális bevándorlással szembeni politikáját.
Az EUB ítélete nyomán az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, illetve már folyamatban lévő eljárásokban is fel fogja használni annak megállapításait, így összességében tovább folytatódhat a brüsszeli politikai és jogi harc a magyar menekültügyi szabályozás ellen
– foglalta össze a Migrációkutató Intézet.
Forrás: MTI
Orientál
2020-05-17 at 01:17
Déli ,nyugati és északi migráns imádók a lusta élősködőiket akarják velünk eltartatni. Köszi a ti fekáliátokból nem kérünk ,mi nem a Gyurcsányék vagyunk . Amikor kaka kerül a tányérotokba azt ne velünk magyarokkal zabáltassátok meg.
kgl33
2020-05-16 at 17:08
Véleményem: meg kell szüntetni a tranzitzónát. Kerítés, határőrizet marad, illegális bevándorló továbbra sem lépheti át a határt. Ha mégis megteszi, visszatoloncolásra kerül. A kérelmét beadó bevándorló jelölt a határunkon kívül várja a döntést. Nincs tranzitzóna, nincs vita.
Királytigris
2020-05-16 at 17:08
Nem játsszuk el 1541-et még egyszer! Akkor a török lassú beszivárgással kardcsapás, és puskalövés nélkül foglalta el Budát.
Ma hasonló lassú beszivárgással, amit menekülésnek álcáznak, nemcsak Budára, hanem egész Magyarországra fáj a foguk.
Függetlenségünk megőrzése mindennél fontosabb.
Hiába indítanának kötelezettszegési eljárást, akkor sem szabad engednünk. El kell menni a falig, és ha még akkor is erőlködnek, jöhet a HUNEXIT.
Bakonyi Gábor.
2020-05-16 at 18:36
1530-ban török segédcsapatokkal sikerült visszaverni a német ostromot.
1540-ben az ostromot még segítség nélkül is kiállta Buda. (Németek ostromolták.)
Az 1541-es német ostromkor az ágyúdörgés hatására Izabella özvegy királyné ismét hisztérikus állapotba került, akárcsak 1540-ben. Azt sikoltozta, ha csak egy szál ingben is, de hadd futhasson el… A török szultán felmentő csapatokat küldött, de a főserege igen lassan vonult föl. Hónapokig állta Buda az ostromot, amit az 1540-es ostrom után megerősítettek, bevehetetlen erőddé vált. Az ostrom folyamán a budai polgárok egy része megegyezett az ostromlókkal, hogy az egyik kapun át beeresztik őket a várba. Mindössze az volt a kikötésük, hogy az ostromlók az osztrák császár zászlaja alatt harcoló magyar csapatokból küldjenek be a várba, hogy így elkerüljék a fosztogatást. Az osztrákok viszont nem bíztak a magyarokban ( a labancokban sem), és csak azért is német katonákat küldtek. A magyarul nem tudó német katonák benyomulásakor az árulás hamar lelepleződött, a budai polgárok megrettentek, a kapukat hamar becsukták, a behatolókat lekaszabolták. Hetekig tartó további ostrom után Szulejmán szultán megérkezett a felmentő seregével. A német hadak felvették a nyúlcipőt. Noha néhány naív magyar úr azért választotta meg Ferdinándot magyar királynak, hogy az majd megvédi az országot, a németek kerülték az összecsapásokat a törökökkel, inkább a Felvidéken és a Dunántúlon szerettek fosztogatni. A teljes ország védelmére nem is rendelkezdtek elegendő katonai erővel, kizárólag Szapolyai ellen folytattak véres háborút. Szapolyai behódolt a törököknek, és 1526-és 1542 között viszonylagos békében élt az ország, mint a törökök szövetségese.
A törökök úgy ítélték meg, hogy Magyarország túl távoli, inkább vazallusként kezelik, semmint közvetlenöl irányítanák.
Szulejmán szultán pedig érkezése után nyilván értesült az árulásról, a kapu nyitásáról, és a hisztérikus királynéról. Szulejmán szultán ekkor másodszor, vagy harmadszor járt Budán (1526-ban elfoglalta), és tulajdonképpen 1526 után bármikor meg is tarthatta volna, de nem tette. 1541-ben viszont a fejlemények tükrében úgy ítélte meg, hogy ezúttal megtartja… Török Bálint többször átállt már a két király viszályában, és minden árulásáért birtokokat kapott jutalmul. Az árulás mögött talán őt, és a királynét sejtette a szultán… Török Bálint a Héttoronyba került, Izabella királyné pedig megkapta Erdélyt, pedig egy szál inggel is beérte volna korábban…
A szultán nyilván feldühödött azon, hogy ő hónapokon át vonulgat óriási seregével, hogy segítséget hozzon, valakik meg kinyitják a várkaput az ellenségnek, amikor még félúton járt…
Bakonyi Gábor.
2020-05-17 at 10:18
Utánanéztem: Az ostrom 1541. május 4.-én kezdődött, augusztus 21.-én ért véget, június 14.-én éjjel történt a kapunyitás; az árulásban, állítólag Izabella királyné is részt vett. Török Bálint úgy tűnik ebben az árulásban kivételesen nem vett részt, de előélete gyanút táplált ellene.
Bakonyi Gábor.
2020-05-17 at 10:32
Június 19.-én indult el a szultán Isztambulból, tehát tévesen írtam, hogy az árulás idején félúton járt volna.
Bakonyi Gábor.
2020-05-17 at 11:30
Az 1541-es eseményekkel valóban hasonlóságot mutat, hogy bizonyos befolyásos üzleti körök akkor is bosszút esküdtek Magyarország ellen.
Most nem Fortunátus Imre zsidó uzsorásra célzok, aki a mohácsi vészt megelőzően kezelte a királyi kincstárat, nem is a német Fugger kereskedőházra, amely szemet vetett a magyarországi arany és ezüstbányákra, és ezért embargó alá vétette Magyarországot a mohácsi csata idején. A velencei dózse bosszút esküdött Magyarország ellen, és minden diplomáciai eszközt bevetett, hogy Magyarországot tönkretegye.
(Ismerős a helyzet? )
Lodovivo Gritti a velencei dózse törvénytelen fia ékszerkereskedést nyitott Isztambulban, Velencének kémkedett is, és jó barátságba keveredett a nagyvezírrel; a mohamedán hitre tért görög származású Pargali Ibrahim pasával. Mivel a nagyvezír nem fogadhatott el megvesztegetéseket, ezért a kenőpénzeket Gritti vette át. Gritti mohósága azonban csillapíthatatlan volt, szemet vetett egész Magyarországra. A szultán 1529-es magyarországi látogatása során kíséretéhez csatlakozott, és annak távozása után is Budán maradt. Mint a nagyvezír befolyásos barátja, fékeveszett harácsolásba kezdett. Hamarosan gazdagabb lett a királynál, 1530-ban Magyarország kormányzójává neveztette ki magát, a fiát pedig egri püspöknek nevezte ki, annak ellenére, hogy ő is és a fia is mohamedán hitre tértek. Gritti élvezte hatalmi helyzetét, és még Ferdinánddal is lepaktált anyagi haszon reményében, mert a szultán őt bízta meg a vitás kérdések rendezésével, de egyre inkább arra hajlott, hogy félrelökve Szapolyait, maga legyen királyt. Gritti bukását Czibak Imre váradi püspök 1534-es meggyilkoltatása okozta. A magyar főurak korábbi gyilkosságaitól eltérően ezt már nem bocsájtották meg neki. Sereget gyűjtöttek ellene, és Gritti Medgyes várába menekült a magyar seregek elől. Abban reménykedett, hogy a nagyvezír felmentő seregeket küld majd a megmentésére, csakhogy a nagyvezírt a szultán éppen egy Perzsia elleni hadjáratra küldte, a szultán pedig oláh csapatokat küldött a megsegítésére, az oláhok pedig kiadták a magyaroknak a Medgyes várából menekülő Grittit, akit aztán Medgyes várában lefejeztek.
1536-ban Pargali Ibrahim pasa is kegyvesztett lett, és megkapta a selyemzsinórt, a török-velencei kapcsolatok is megromlottak, mert a szultán nem vonta kellő eréllyel felelősségre Szapolyait Gritti haláláért. A velencei dózse örjöngött…
Ez volt többek között az előzménye az 1541-es katasztrófának.
Voltak befolyásos, zavarosban halászó üzleti körök, harácsolás, politikai befolyást szerző kémek, korrupció és bosszú…
Kicsit tényleg hasonlít a jelenlegi helyzetre.
Bakonyi Gábor.
2020-05-17 at 12:19
Lodovico Gritti apja Andrea Gritti 1523 és 1538 között volt velencei dózse. (Velence már a mohácsi csata idején is a török oldalt segítette a magyarokkal szemben. Lodovico Gritti halála után Velence minden európai hatalmat Magyarország ellen hangolt… )
1984
2020-05-16 at 16:54
Semmilyen körülmények között nem fogjuk hagyni az iszlám inváziót!
Viszont amire jelenleg nincs megoldás, az a mohamedán beszivárgás. Budapesten egyre több arab van. És ez iszonyat veszélyes tendencia.
Bakonyi Gábor.
2020-05-16 at 17:08
A baj nem a mohamedánokkal van! a legtöbbjük tiszteséges becsületes ember, csak azok otthon maradnak és dolgoznak. Európán élősködni a legalja jön!
A baj a bal-liberrált réteggel van, amely söpredéket igyekszik importálni Európába a mocskos hatalmi céljaihoz! Szándékosan idézik elő a bajokat zavarosban halászó korrupt üzletemberek, és a fanatikus szélsőbal.
politikai koszfészek
2020-05-16 at 16:50
“a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábban előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a luxembourgi testülethez egy afgán házaspár, illetve egy iráni apa és kiskorú gyermeke egyesített perében”
MÁR MEGINT SZEGEDI BÍRÓSÁG! Tessék már rendet rakni ott, mert mi is van az ottani korrupciós ítélkezéssel? Polt Úr?
Királytigris
2020-05-16 at 17:00
Hogy mi van Szegeden a bíróságon?
Semmi, és nem is lesz semmi. Köszönik szépen az érdeklődést jól vannak!
A PS cikk bizonyítékait úgy rázzák le magukról, mint kutya a vizet.
Kérdés: Miért is tehetik ezt meg? Most akkor jogállam van Magyarországon, vagy nem?
Én már nem tudom.
khm
2020-05-17 at 06:41
Polt úrhoz az ügyészség tartozik.
Ancsin Attila
2020-05-16 at 16:37
A kerités nem bontandó!!!!!!!
Kovács Nóra
2020-05-16 at 16:36
Bármennyire is rugóznak a brüsszeli sorosisták, ide nem jöhetnek be lusta, gyilkos fekák és arabok sem!
khm
2020-05-16 at 16:34
Egy munkaügyi bíróság?
Hogy keveredik a migránsbuzeránsok jogaiba?
Csomagoljanak,mert ebből sok gond fog származni az előterjesztő izéknek.
Ja?
A többi is mehet,hisz nem hajlandók a TÖBBSÉG véleményét elfogadni.
Bakonyi Gábor.
2020-05-16 at 16:33
Azt javaslom, a korrupt bírói ítélet ellenére sem adhatja föl az ország a határok védelmét. Ha másképp nem megy, ki kell lépni az EU-ból! Többet nyernénk vele, mint veszítenénk!
doug
2020-05-16 at 16:59
ámen!