Karikó Katalin elnyerte az orvosi Nobel-díjat. A kitüntetés már érett egy ideje, hiszen a magyar kutató eredményeit az egész világ elismerte, az mRNS-el kapcsolatos tanulmányai nem csupán a koronavírus elleni vakcina gyors és hatásos kifejlesztését tették lehetővé, de a jelek szerint a rákkutatásban is hatalmas előrelépéshez segíthetik hozzá az orvostudományt. Ennek megfelelően a díj normáihoz képest viszonylag korán, sikereit követően mindössze két évvel kapta meg a világ legrangosabb tudományos kitüntetését. A tizenhatodik magyar kitüntetett tehát ismét azt bizonyítja, hogy a magyarok képesek megváltoztatni, jobbá tenni a világot!
Karikó Katalin megkapta a Nobel-díjat. A kitüntetés már régen érett, hiszen az mRNS-eljárással kapcsolatos kutatásai szakmai berkekben már lassan egy évtizede, a világsajtó szemében pedig a koronavírus-járvány kitörését követően bizonyították, hogy ha valami igazán fontos lépés előtt áll a tudomány, ahhoz bizony magyar ész kell.
A biokémikus kutatásai ugyanis több tekintetben is meghatározóak a jövőre való tekintettel, nem túlzás azt állítani, hogy utoljára Teller Ede atomfizikában elért eredményeihez hasonlíthatóak. És ismét egy magyar kutató eredményeinek köszönhető ez a tudományos ugrás. Kis üröm az örömben, hogy ismét nem hazánkban él a díjazott, erre persze sokan azonnal le is csaptak. A Telex-HVG-444 vonal először azzal próbálkozott, hogy az “Orbán-rendszer elől menekült az USA-ba”, amivel csak az a baj, hogy 1985-ben, mikor Karikó Katalinnak el kellett hagynia a Szegedi Tudományegyetemet, akkor nem Orbán, hanem a kommunisták rendelték el az intézményben a létszámcsökkentést, ahogy ők voltak azok is, akik politikai nyomást helyeztek a fiatal kutatóra számos társával egyetemben.
Karikónak ezért az Egyesült Államokban kellett folytatnia kutatásait, amik már a kétezres évek elején váratlan eredményekkel szolgáltak. A hírvivő mRNS tanulmányozásán keresztül olyan ismereteket szereztek a a sejtek genetikai információ továbbításával kapcsolatban, ami számos betegség kezelésének és megelőzésének új lehetőségeit tárta fel előttünk. Igen, a nagyközönség először a koronavírus-járvány során találkozott ezekkel az eredményekkel.
Nem is meglepő, hogy az oltásellenesek többsége azonnal támadni is kezdte a kutatót. Furcsa közösséget vállalt ebben a vírustagadó széljobb, és a magyar sikerek felett folytonosan borongó liberális oldal. A mélyebb képet azonban egyik fél sem volt hajlandó áttekinteni: Karikó eredményei ugyanis az immunoterápia minden területén óriási lépést jelentettek az orvostudomány számára, az új, hatékonyabb vakcinák kifejlesztésétől egészen a rákkutatásig.
Éppen ezért főként az első sikeres koronavírus-vakcinák kifejlesztése után merült fel az újabb magyar Nóbel-díj lehetősége. A kitüntetés azonban két éven keresztül elmaradt, annak ellenére, hogy olyan neves tudományos személyiségek, mint Richard Dawkins evolúcióbiológus is lándzsát törtek mellette, aki például Twitter-oldalán írta:
Adjanak Nobel-díjat ennek a nőnek!
Dawkins a bejegyzéshez azt az angol nyelvű cikket is mellékelte, amely a magyar tudós eredményeiről szól. Az elmaradt nemzetközi kitüntetésekre válaszul Karikó a magyar kormánytól kapta meg a lehető legmagasabb állami elismeréseket, a Magyar Szent István-rendet és a Szévhényi-díjat. Idén azonban a Svéd Királyi Akadémia is belátta, hogy nem mehetnek el a biokémikus eredményei mellett, és bár két év csúszással, de megítélték az orvosi Nobel-díjat.
Szokás azt mondani a nagy teljesítményekre, hogy mindannyiunk sikere, amibe természetesen szokás belekötni, mondván: “nem is itthon él, nem nálunk kutatott” és így tovább. Igen, le lehet csapni a labdákat, azt azonban nem felejthetjük el, hogy Karikó tanulmányait idehaza végezte, gondolkodásában, életképében pedig megtartotta magyarságát. A magyar észjárás pedig, lévén a világ legnehezebb nyelve, sokkal trükkösebb, mint bármelyik a világon. Így tehát nyugodt szívvel örülhetünk mindannyian a nemzeti sikernek és annak, hogy ismét “a mi lányunk” hozta el az évtized, ha nem az évszázad tudományos áttörését, gondoljunk ugyanis bármit a vakcinákról, egy új eljárás született meg, ami meghatározza az orvostudomány elkövetkező évtizedeit, hála Karikó Katalinnak.
Fotó: MTI/AP/Penn Medicine/Peggy Peterson
Facebook
Twitter
YouTube
RSS