Pesti Srácok

Mindannyiunk nemzeti büszkesége Karikó Katalin Nobel-díja

Mindannyiunk nemzeti büszkesége Karikó Katalin Nobel-díja

Karikó Katalin elnyerte az orvosi Nobel-díjat. A kitüntetés már érett egy ideje, hiszen a magyar kutató eredményeit az egész világ elismerte, az mRNS-el kapcsolatos tanulmányai nem csupán a koronavírus elleni vakcina gyors és hatásos kifejlesztését tették lehetővé, de a jelek szerint a rákkutatásban is hatalmas előrelépéshez segíthetik hozzá az orvostudományt. Ennek megfelelően a díj normáihoz képest viszonylag korán, sikereit követően mindössze két évvel kapta meg a világ legrangosabb tudományos kitüntetését. A tizenhatodik magyar kitüntetett tehát ismét azt bizonyítja, hogy a magyarok képesek megváltoztatni, jobbá tenni a világot!

Karikó Katalin megkapta a Nobel-díjat. A kitüntetés már régen érett, hiszen az mRNS-eljárással kapcsolatos kutatásai szakmai berkekben már lassan egy évtizede, a világsajtó szemében pedig a koronavírus-járvány kitörését követően bizonyították, hogy ha valami igazán fontos lépés előtt áll a tudomány, ahhoz bizony magyar ész kell.

A biokémikus kutatásai ugyanis több tekintetben is meghatározóak a jövőre való tekintettel, nem túlzás azt állítani, hogy utoljára Teller Ede atomfizikában elért eredményeihez hasonlíthatóak. És ismét egy magyar kutató eredményeinek köszönhető ez a tudományos ugrás. Kis üröm az örömben, hogy ismét nem hazánkban él a díjazott, erre persze sokan azonnal le is csaptak. A Telex-HVG-444 vonal először azzal próbálkozott, hogy az "Orbán-rendszer elől menekült az USA-ba", amivel csak az a baj, hogy 1985-ben, mikor Karikó Katalinnak el kellett hagynia a Szegedi Tudományegyetemet, akkor nem Orbán, hanem a kommunisták rendelték el az intézményben a létszámcsökkentést, ahogy ők voltak azok is, akik politikai nyomást helyeztek a fiatal kutatóra számos társával egyetemben.

Karikónak ezért az Egyesült Államokban kellett folytatnia kutatásait, amik már a kétezres évek elején váratlan eredményekkel szolgáltak. A hírvivő mRNS tanulmányozásán keresztül olyan ismereteket szereztek a a sejtek genetikai információ továbbításával kapcsolatban, ami számos betegség kezelésének és megelőzésének új lehetőségeit tárta fel előttünk. Igen, a nagyközönség először a koronavírus-járvány során találkozott ezekkel az eredményekkel.

PestiSracok facebook image

Nem is meglepő, hogy az oltásellenesek többsége azonnal támadni is kezdte a kutatót. Furcsa közösséget vállalt ebben a vírustagadó széljobb, és a magyar sikerek felett folytonosan borongó liberális oldal. A mélyebb képet azonban egyik fél sem volt hajlandó áttekinteni: Karikó eredményei ugyanis az immunoterápia minden területén óriási lépést jelentettek az orvostudomány számára, az új, hatékonyabb vakcinák kifejlesztésétől egészen a rákkutatásig.

Éppen ezért főként az első sikeres koronavírus-vakcinák kifejlesztése után merült fel az újabb magyar Nóbel-díj lehetősége. A kitüntetés azonban két éven keresztül elmaradt, annak ellenére, hogy olyan neves tudományos személyiségek, mint Richard Dawkins evolúcióbiológus is lándzsát törtek mellette, aki például Twitter-oldalán írta:

Dawkins a bejegyzéshez azt az angol nyelvű cikket is mellékelte, amely a magyar tudós eredményeiről szól. Az elmaradt nemzetközi kitüntetésekre válaszul Karikó a magyar kormánytól kapta meg a lehető legmagasabb állami elismeréseket, a Magyar Szent István-rendet és a Szévhényi-díjat. Idén azonban a Svéd Királyi Akadémia is belátta, hogy nem mehetnek el a biokémikus eredményei mellett, és bár két év csúszással, de megítélték az orvosi Nobel-díjat.

Szokás azt mondani a nagy teljesítményekre, hogy mindannyiunk sikere, amibe természetesen szokás belekötni, mondván: "nem is itthon él, nem nálunk kutatott" és így tovább. Igen, le lehet csapni a labdákat, azt azonban nem felejthetjük el, hogy Karikó tanulmányait idehaza végezte, gondolkodásában, életképében pedig megtartotta magyarságát. A magyar észjárás pedig, lévén a világ legnehezebb nyelve, sokkal trükkösebb, mint bármelyik a világon. Így tehát nyugodt szívvel örülhetünk mindannyian a nemzeti sikernek és annak, hogy ismét "a mi lányunk" hozta el az évtized, ha nem az évszázad tudományos áttörését, gondoljunk ugyanis bármit a vakcinákról, egy új eljárás született meg, ami meghatározza az orvostudomány elkövetkező évtizedeit, hála Karikó Katalinnak.

Fotó: MTI/AP/Penn Medicine/Peggy Peterson

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.