Vasárnap kezdődnek a francia választások, és a jelenlegi “trendeknek” megfelelően az ország egy igen agresszív, botrányokban gazdag kampányidőszakot követően egy minden eddiginél szorosabb voksolásra számíthat. A francia választás 2017-ben Európa egyik legfontosabb eseménye lesz: a Donald Trumpra felnéző Marine Le Pen győzelme esetén akár az EU-ból is kiléphet, Francois Fillon szövetkezne az oroszokkal, hogy megvédje a közel-keleti keresztényeket, Jean-Luc Melenchon az ország energetikai alapját biztosító atomenergia felszámolását szeretné, Emmanuel Macron pedig a bal- és a jobboldal támogatói közötti megosztottság felszámolását ígérte. A szavazáson sokak szerint a demokrácia és a szélsőjobboldali populizmus is összecsap, a hatását pedig a bevándorlástól meggyötört Franciaország jelentőségét tekintve mindenki megérzi majd.
2017. április 23-án, vasárnap lesz a francia elnökválasztások első fordulója, május 7-én pedig a második. A terrortámadásoktól és az illegális migrációtól megrogyott ország jelenleg igen megosztott, az elmúlt időszakban az emberek többször is háborús övezetté változtatták az utcákat, így gyanítható, hogy a voksolás is igen izgalmasnak ígérkezik. Az eredmény emellett sorsdöntő is lesz, a tét pedig nem más, mint Franciaország és Európa jövője. A versenyben idén igazából négy esélyes jelölt van, akik továbbjuthatnak a második fordulóba, majd onnan az Élysée-palotába.
Tegyük naggyá Franciaországot! – Marine Le Pen
A radikális jobboldalon indul a Nemzeti Front vezetője Marine Le Pen. A nyíltan Trump szimpatizáns politikus az egyik kulcsfigurája az idei választásoknak, hiszen ha ő nyer (amire egyébként esélye is van), akkor ígéretei szerint rengeteg olyan dolgot fog tenni, ami átrajzolja majd az EU térképét és erőviszonyait. A politikus egyik legfontosabb célja, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az eurozónából való kilépéséről és újra be szeretné vezetni a frankot. Ezen kívül azt is elhatározta, hogy amennyiben bizalmat kap, fel fogja függeszteni az ország schengeni tagságát, visszaállítani a határellenőrzést, illetve tárgyalást folytat majd Brüsszellel, majd népszavazást kezdeményez a Frexitről, vagyis az EU-ból való kilépésből. Ez egy igen rizikós ígéret, mert egy ilyen lépésbe valószínűleg belerokkanna az EU, ezért sokan valószínűleg hiába szimpatizálnak Le Pennel, óvatosságból mégsem szavaznak majd rá. A politikus egyébként nyíltan oroszbarát is, sokan Putyin emberét látják személyében és a főállású rettegők nem győzik hangoztatni, hogy Oroszország a javára befolyásolni fogja az elnökválasztásokat.
Marine Le Pen – Fotó: portfolio.hu
A szabad gazdaság megálmodója – Emmanuel Macron
Emmanuel Macron volt szocialista párti miniszter és befektetési bankár a 2016-ban általa alapított En Marche! pártot. Amíg a Szocialista Pártban volt, a párt konzervatív szárnyát támogatta, most pedig komoly gazdasági változásokat sürget: például fel szeretné gyorsítani az eurozóna integrációját, központi parlamentet szeretne kialakítani, pénzügyminisztert kinevezni, és új költségvetést készíteni. Programjának az egyik fő mozgatórugója az, hogy az EU valamennyi tagállamában demokratikus fórumokat kíván teremteni az ország-csoport reformjainak megvitatása céljából. Ami miatt a fiatalok között népszerűtlen lehet az, hogy a 18-21 éveseknek egy havi kötelező katonai szolgálatot kellene teljesíteni az irányítása alatt. Keresztényként az is célja, hogy az örökbefogadás korlátozásával módosítaná az azonos neműek házasodását engedélyező törvényt. Sok elemző nem Fillont, hanem Macront jósolja Le Pen kihívójának a második fordulóban, szerintük, ha így alakul akkor 60-40 körüli arányban alul fog maradni a jobboldali jelölt. Ezek persze csak találgatások.
Emmanuel Macron – Fotó: Independent
Keresztény jobbközép – Francois Fillon
Ő az egyik igazán nagy esélyes, sokan azt jósolják, hogy a második körben ő lesz az, aki megmérkőzik a másik jobboldali jelölttel, Marine Le Pennel. Politikai tapasztalatban egyébként esetében nincs hiány, Fillon ugyanis kormányfő volt 2007. május 17. és 2012. május 10. között, Nicolas Sarkozy francia elnök alatt, programja pedig három pilléren áll: a liberális gazdaságpolitikán, az erős közbiztonságon és a konzervatív társadalomszemléleten. Fillon varázsereje főként a konzervatív keresztény nézeteiből ered, és programja is ennek megfelelően alakul. Úgy gondolja például, hogy teljes testet elfedő iszlám burkini úszó-dresszt be kell tiltani, a közösségi iskolákban egyenruhát kell bevezetni, a bevándorlást éves kvóták meghatározásával csökkenteni, illetve komolyan gondolja az együttműködés Oroszországgal, Iránnal és a szíriai rendszerrel az Iszlám Állam legyőzése érdekében. Fontosnak tartja a francia államadósság csökkentését, ígérete szerint a tartozást mérsékelni fogja 5 év alatt 100 milliárd euróval. Fllot sokan reformpolitikusnak tartják: miniszterelnöksége idején kormányfőként például komoly nyugdíjreformot hajtott végre, és most is hasonlókat ígér. A Kreml egyébként régen támogatta Fillont, bár azóta elfordult tőle, mivel a politikus támogatja Angela Merkelt, erősebb NATO-ról és egységesebb Európai Unióról szónokol, és az orosz szankciók rendszerén sem változtatna a közeljövőben.
Francois Fillon – Fotó: Gala
A francia Botka László – Jean-Luc Melenchon
Mélenchon egyértelműen a szocialisták megválasztott jelöltje, aki az amerikai demokrata előválasztáson kiesett Bernie Sanders kampányából inspirálódik. Melanchonnak elég érdekes ötletei vannak programjában, szeretne például az elnöki rendszerről parlamenti rendszerre kell átállni, vagyis egy csomó hatáskört elvenne a mindenkori franacia elnöktől, aki maga választja meg például a miniszterelnököt és a minisztereket is. Ezen kívül egyfajta francia Botka Lászlóként a gazdagok megadóztatásában hisz: szerinte a 400 ezer euró feletti keresetet 100 százalék adóval kell sújtani. Külpolitikai gondolkodása is érdekes, úgy véli, hogy ki kell vonulni a NATO-ból és ő is támogatja, hogy javítani kell a kapcsolatokat Oroszországgal. Úgy gondolja, hogy ójra kell tárgyalni az EU szerződéseket, az ügyben népszavazást kezdeményezni az ügyben és ha kell, fel kell adni az eurót. Szocialistaként úgy véli, a fegyveripar és az energiaszolgáltatás államosítása a járható út, viszont fontosnak tartja a fizetések átlagosan hat százalékos megemelését is. Ami egy igen furcsa ötlet részéről, hogy szerinte fel kell hagyni az atom- és a fosszilis energia használatával és fel kell futtatni a megújuló energiák használatát, amelynek 2050-re az ország igényeinek 100 százalékát fedezniük kell. Ez elég bátor kijelentés egy olyan országban, amely a világ második legnagyobb atomenergia-termelője, az Amerikai Egyesült Államok után és jelenleg 85 százalékban atomenergiát használ. Ami a választókat valószínűleg megfogja a személyében, az a kiváló vitakészség, a jó humor, nem pedig a szélsőségesen baloldali világnézet.
Jean-Luc Melenchon – Fotó: Breiz Atao
Botrányok, botrányok és botrányok
Miközben Hollande hátradőlhet és várhatja, hogy új, politikától mentes életét párja, Julie Gayet művésznőnek az otthonában kezdhesse el, addig a választási kampányban egymást érték a legszaftosabb botrányok, amelyek célja értelemszerűen a jelöltek lejáratása, ellehetetlenítése. Az egyik fő célpont természetesen Marine Le Pen, akinek európai parlamenti képviselői mentelmi jogát felfüggesztette Brüsszel, miután a politikus az Iszlám Állam kivégzéseiről készült fotókat tett közzé a Twitteren. Le Pennel kapcsolatban persze az orosz vonal is a politikai közbeszéd gerincét képezi: bár Putyin kijelentette, semmiképpen nem akarja befolyásolni a francia elnökválasztást, mégis félnek azok, akiknek főállásban ez a dolguk. Természetesen Marine Le Pen az, akit Putyin lekötelezettjének tartanak és sokszor felróják neki, hogy állítólag 9 millió eurós hitelt kapott szeptemberben egy orosz banktól a kampányára. Nem segít a magyarázkodásban, hogy Putyin a Kremlben fogadta Marine Le Pent még márciusban. Biztos, ami biztos Le Pen botrányokba keveredett EU-forrásokkal kapcsolatos visszaélések miatt is. Sokan úgy vélik a lejárató kampány tudatos és az EU is beleavatkozott ez által a választásokba.
Terrorveszély Párizsban – Fotó: Joel Saget
Francois Fillon is sokat sérült a kampányidőszakban, a politikusról ugyanis kiderült, hogy kormányzati tisztségei idején több mint 800 ezer eurót fizetett ki parlamenti asszisztensként foglalkoztatott feleségének, Penelopé Fillonnak, ami miatt az ügyészég vádat is emelt ellene. A botrány januári kirobbanása után a jelölt a harmadik helyre csúszott vissza, de az utóbbi időben mégis emelkedett a támogatottsága. Emmanuel Macron is kapott bőven hideget-meleget: egy, a volt szocialista gazdasági miniszterről közzétett karikatúra miatt robbant ki körülötte botrány. Az igazság a Macron-galaxisról elnevezésű karikatúrán Macron látható bankárként, sarlóval a kezében, amint épp szivart vág. Franccois Fillon szankciókat kért az ellen, aki az őt jelölő pártból felelős a karikatúra megjelenéséért. A választások érzékenységét az is bizonyítja, hogy politikai ügy lett abból az esetből is, amikor két aktivista nőt nem engedtek leülni egy muszlimok által üzemeltetett bárban. Az ügyben szinte minden politikus megszólalt, bár a dolog valószínűleg Le Pen alá adta a legnagyobb lovat.
Fotó: The Sun
A terroristák elleni küzdelmet szinte minden jelölt meg szeretné lovagolni: csütörtökön például a Champs-Elysées-n történt lövöldözés éppen Fillon és Le Pen televíziós vitája alatt történt és a jelöltek élő adásban tudták meg, hogy mi történt, ez pedig az egész vita hangnemet megváltoztatta. Le Pen kijelentette, hogy “elege van a naivitásból” és igenis fel kell venni a kesztyűt, de Fillon is határozottan kijelentette, hogy a következő elnöknek a terrorizmus elleni harc lesz a prioritása.
Mi kell a győzelemhez?
A francia elnökválasztáson nagyon fontos szerepe lesz a mozgósításnak, mert a verseny nyitott
– mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1-en még kedd reggel. A szakértő hangsúlyozta, hogy Macron szervezete viszonylag új, nem lehet tudni, mire képes, Marine Le Pen szervezete pedig az ország bizonyos részein jól be van ágyazva, máshol kevésbé, így kérdéses, milyen eredménnyel tudnak mozgósítani.
Ugyanakkor viszont Fillon és Mélenchon mögött olyan szervezetek állnak, amelyek évtizedes múltra tekintenek vissza, így elképzelhető, hogy a végén a bejutáshoz szükséges egy-két százalékpontot a mozgósítás fogja meghozni nekik
– számolt be az MTI.
Vezető kép: Al Jazeera
Facebook
Twitter
YouTube
RSS