Donald Trump vagy Kamala Harris. Látszólag csak ennyi a kérdés az Egyesült Államok elnökválasztása kapcsán, ám valójában fel sem mérhető, hogy mekkora a tét. A két jelölt ugyanis két teljesen külön világot, következésképpen két jövőképet is képvisel, amelynek okán ez a választás messze nem arról szól, hogy republikánus vagy demokrata elnöke lesz-e Amerikának. A kérdés az, hogy béke vagy háború, élet vagy halál vár-e ránk?
A háromszázharmincmillió lakosú Egyesült Államok a földkerekség harmadik legnépesebb állama. Gazdaságilag a világ vezető hatalma, amely katonailag is az élen jár. Vagyis alapvetően is meghatározó lenne, hogy miként alakul az ország elnökválasztásának kimenetele, hiszen az jelentős hatással van a világra. A jelenlegi helyzet azonban minden tekintetben sajátságos. Igaz ez társadalmilag, gazdaságilag, politikailag és katonailag egyaránt.
Általános és megalapozott az a vélekedés, hogy az emberiség még soha nem állt ennyire közel a harmadik világháborúhoz, mint napjainkban. Pattanásig feszült háborús gócpontok vannak szerte a világban, amelyek sajnos bármikor elszabadulhatnak és olyan eszkalációhoz vezethetnek, amelynek hatása és kimenetele beláthatatlan.
Az elmúlt évek során portálunkon rendszeresen értekeztünk arról, hogy gazdaságilag is elképesztő mértékű erőviszony-átrendeződés zajlik a világban. Kína ellenállhatatlanul tör előre, hamarosan a világ első számú gazdasági tényezője lesz, miközben az immáron legnépesebbé váló India is jelentős növekedésben van. Amerika hegemón szerepe a világgazdaságban tehát leáldozóban van, rövidesen meg kell osztoznia a trónon, sőt, át is kell adnia azt. Amit persze nem akar. Éppen ezért nem kérdés, hogy a közeli- és a középtávoli jövőben Amerika politikájának egyre inkább Kína kerül majd a középpontjába.
Emellett az egész „fejlett, nyugati világban” hosszú ideje zajlik a társadalmak módszeres kilúgozása, a nemzetállamok felhígítása, az évezredes, egyetemes emberi értékek, mi több, újabban már a biológiai nemek megkérdőjelezése, zárójelbe tétele, a normalitás hanyatlása, amellyel egyidejűleg olyan ideológiákat, abnormalitáson alapuló értékrendeket akarnak elfogadtatni, ránk erőltetni, amelyek életképessége enyhén szólva is megkérdőjelezhető, miközben kijelenthető, hogy veszélyt jelentenek életünkre, jövőnkre.
Az LMBTQ eszmeiség nyílt amerikai propagálásának egyik példája: David Pressman, az Egyesült Államok demokraták által Budapestre akkreditált nagykövete országa zászlajával a kezében vonul a 28. Budapest Pride résztvevői között a Városligetben 2023. július 15-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Mindezek együttesen eredményezik azt a helyzetet, hogy minden korábbinál nagyobb tétje van a november 5-i amerikai elnökválasztásnak. Ennek kimenetele ugyanis sorsdöntő lehet nem csupán az Amerikai Egyesült Államok, de az egész fejlett világ és tágabban az emberiség jövőjére nézve is.
Az elnökválasztás két világ összecsapása is lesz
Éppen négy évvel ezelőtt, amikor az első eredmények Joe Biden győzelmét mutatták az elnökválasztáson, de hivatalos végeredményt még nem hirdettek, portálunkon megjelent egy terjedelmes tanulmány, amely az eredményt tágabb kontextusba helyezve értékelte, illetve megpróbálta modellezni, hogy milyen időszakot hozhat a Biden-adminisztráció négy éve Amerikában. A tanulmány finoman szólva sem festett pozitív jövőképet, ám sajnos ki kell jelenteni, hogy előrejelzései helytállónak bizonyultak. Négy évvel ezelőtti írásom legfőbb gondolati üzenetét – miszerint az életpárti- és az életellenes erők küzdenek meg egymással – most is maximálisan helytállónak érzem.
Donald Trump és Kamala Harris párharca továbbra is leírható az életpárti (Trump) és az életellenes (Harris) irányvonal küzdelmeként. A helyzet azonban – éppen a mögöttünk hagyott négy év eseményeinek, valamint napjaink geopolitikai történéseinek következtében – most sokkal drámaibb, mint 2020 őszén volt, ezért bír sokkal nagyobb téttel az idei elnökválasztás, mint a négy évvel korábbi.
Trump a normalitás, az életpárti erők jelöltje
A mostani választáson ugyanúgy két világ, két egymással lényegében áthidalhatatlan szakadékkal elválasztott tábor áll szemben egymással. Az egyik – ennek jelöltje Donald Trump – az életpárti szemlélet képviselője. A republikánusok aspiránsa már első elnöki ciklusában is többször kiállt az emberi élet védelme mellett.
„Minden új élet szeretetet hoz a világra és minden ember csodálatosan van megalkotva”
– hangoztatta, és hogy ennek nyomatékot is adjon, első hivatalban lévő amerikai elnökként részt vett a „Menet az Életért” elnevezésű, abortuszellenes felvonuláson.
Hivatalban lévő amerikai elnökként Donald Trump volt az első, aki részt vett és felszólalt a „Menet az Életért” elnevezésű családbarát- és abortuszellenes rendezvényen. Fotó: MTI/EPA/Acaba/Yuri Gripas
Külön elnöki rendeletet hozott az abortusz-kísérletet túlélő, megszületett gyermekek védelmében, illetve teljesen el akarta venni az úgynevezett abortuszipar állami támogatását. Ezzel egy nagyon jelentős „darázsfészekbe” is belenyúlt, mert az abortusz kérdésköre az úgynevezett „demokraták” – valójában életellenesek – számára az egyik legvörösebb posztó. Kamala Harris demokrata jelölt ebben a kampányban éppen olyan harsogón abortusz-párti, mint volt négy évvel korábban Joe Biden. Mindezek alapján joggal aggathatjuk az életellenes jelzőt a demokraták aktuális jelöltjére.
Sokatmondó Kamala Harris hallgatása
A kampány utolsó időszakában természetesen mindkét jelölt erőteljesen exponálta magát. Rengeteg választási fórumot tartottak, különösen a „billegő körzeteket” keresték és keresik fel.
Megfigyelhető, hogy a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris széles mosollyal szerepel mindenhol, de érdemben alig-alig mond bármit is. Tulajdonképpen nem lehet tudni, hogy a legfontosabb kérdésekben milyen álláspontot képvisel, ami ilyen forrongó világpolitikai helyzetben, mint ami napjainkban van, veszedelmesebb, mintha nyíltan síkra szállna akár az ukránok további támogatása, akár bármi más mellett. Hiszen akkor legalább tudni lehetne, hogy győzelme esetén mi várható.
Bár újabban több megnyilatkozásában is elhatárolódó hangot ütött meg Joe Bidennel szemben, Kamala Harris demokrata elnökjelölt, mint a Biden-adminisztráció alelnöke, ugyanúgy felelős a demokraták hibás döntéseiért. Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Így csupán a mögöttünk hagyott négy demokrata évből vonhatunk le következtetéseket, amelynek során – és ezt egyetlen pillanatra se feledjük, bármennyire igyekszik újabban elhatárolnia magát Joe Bidentől – Kamala Harris, mint alelnök, az Egyesült Államok második embere volt. Tehát mindabban, amiért a Biden-adminisztráció joggal kárhoztatható, Kamala Harris is vastagon benne van, sőt, látva Joe Biden aggasztó szellemi állapotát, részben ő maga mozgathatta a szálakat. Vagyis kijelenthető: Harris győzelme esetén semmiféle érdemi változás nem jön Amerika politikájában, ami azt jelenti, hogy tovább száguldunk egy hatalmas kataklizma felé.
Négy elnöki éve eredményeire építhet a republikánus jelölt
Ezzel szemben Donald Trump nyílt kártyákkal játszik, ráadásul ott van példaként a 2016-2020 közötti elnöki időszaka, amelynél láthattuk az általa képviselt irányvonalat. Ő volt az első amerikai elnök, aki a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapodás megkötése óta ellátogatott Észak-Koreába és a béke megteremtése érdekében személyesen találkozott a kommunista Korea vezetőjével, Kim Dzsong Unnal. Regnálása idején, az „Ábrahám-egyezmények” keretén belül több jelentős megállapodás is született a korunk egyik puskaporos hordójának számító Közel-Keleten, Izrael és néhány arab ország között.
Történelmi megállapodások születtek a Donald Trump nevéhez fűződő Ábraház-egyezmények keretén belül. A képen Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (b-j) látható, az Izrael, valamint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződés aláírási ünnepségén a washingtoni Fehér Ház Kék termének erkélyén 2020. szeptember 15-én. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Hosszú idő óta ő volt az első amerikai elnök, aki egyetlen háborút sem indított el sehol, semmilyen indokkal, ellenben jelentősen lecsökkentette a külföldön harcoló amerikai katonák számát. Erre a békeirányultságú, konszenzuskereső politikára most minden korábbinál nagyobb szükség lenne. Nyilvánvaló, hogy Amerika számára Kína lesz a legfontosabb az elkövetkező években, mint ahogyan az is egyértelmű, hogy a Közel-Kelet sokkal fontosabb az Egyesült Államok számára, mint az orosz-ukrán konfliktus. Ám éppen ezért komoly remény mutatkozik arra, hogy győzelme esetén Trump mielőbb igyekszik megoldani a szomszédunkban zajló háborút. Vlagyimir Putyinnal pragmatikus, de kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata van, a Közel-Keleten pedig a korábbi Ábrahám-egyezmények sikere ad megfelelő hitelt a republikánus elnökaspiráns számára.
Belpolitikai értelemben is kézzelfogható eredményei voltak. Meghirdette az „America First” jelszót, és elnökként ennek szellemében is tevékenykedett. Megreformálta az adórendszert, s a közterhek csökkentésével jótékony hatást gyakorolt a gazdaságra és a fogyasztásra. A világ egyik legeladósodottabb országában, amelynek utoljára 2000-ben volt nagyobb a bevétele, mint a kiadása, s ahol egyre kevesebben hihetnek abban a bizonyos „amerikai álomban”, sokak életszínvonala javult valamicskét Trump intézkedései által. Ugyanezt ígérte most is, kampánykörútja utolsó állomásain. Meglátjuk, hogy elég lesz-e a győzelemhez a korábbi, négyéves elnöki időszaka, amikor már bizonyította, hogy ezeket képes valóra is váltani.
Magyarország érdeke is, hogy Donald Trump győzzön
Feltétlenül szólni kell arról, hogy nekünk, magyaroknak, melyik jelölt győzelme lenne az ideálisabb. Ritka az, amikor ennyire egyértelmű a válasz, mint most: természetesen Donald Trumpé. Ahogyan arra emlékezhetünk, a Donald Trump által Budapestre akkreditált amerikai nagykövet, David B. Cornstein az Egyesült Államok legkorrektebb hivatalos képviselője volt hazánkban. Látva azt, hogy David Pressman, jelenlegi nagykövet, hatáskörét rendszeresen és jócskán túllépve, szervezkedéseivel a nem jó emlékű Mark Palmert és Andre Goodfriendet is megszégyenítő módon szól bele a hazai belpolitikába – azt talán mondani sem kell, hogy mindig az ellenzéket támogatva -, különösen értékelendő Cornstein nagykövet tisztességes magyarországi ténykedése. Donald Trump és Orbán Viktor kiváló politikai- és emberi kapcsolata alapján joggal reménykedhetünk, hogy a republikánus jelölt győzelme esetén ismét új alapokra helyeződnek majd az amerikai-magyar kapcsolatok.
Idén nyáron is találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök (j) és Donald Trump, amikor a korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban fogadta hazánk miniszterelnökét. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Emellett remélhetőleg csökkenhet a Brüsszel részéről érkező folyamatos nyomás is, hiszen, ha az Egyesült Államok Magyarországhoz fűződő viszonyában érzékelhető változás áll be, s ezáltal a permanens brüsszeli támadások mögül elveszik a washingtoni hátország, akkor az szükségszerűen enyhülést hoz majd az EU-Magyarország viszonyrendszerben is. Mindez a politikai okok miatt hosszú ideje, tisztességtelenül elzárt pénzcsapok megnyitását is elősegítheti.
Trump újból megerősítette békeígéretét
A Madison Square Gardenben (New York) tartott egyik utolsó nagy kortesbeszédében Donald Trump egyértelműen állást foglalt az orosz-ukrán és a közel-keleti háborúk ügyében is. Bár korábbi, erőteljes kijelentéseinél – miszerint huszonnégy óra alatt vége lesz a háborúnak, ha ő lesz az elnök – némiképp óvatosabb hangot ütött meg, mondandója egyértelmű. Továbbra is békepárti, és a háborúk lezárását ígéri.
Véget vetek az ukrajnai háborúnak, ami soha meg sem történt volna, ha én vagyok elnök, megállítom a közel-keleti káoszt és megakadályozom a harmadik világháborút.
Három rendkívüli jelentőségű ígéret Trumptól. Kijelenthető, hogy ha megválasztása esetén egyetlen választási ígéretét sem váltja be, és semmi mást nem tesz, csupán véghez viszi a fenti három dolgot, már az is éppen elegendő ok arra, hogy az ő győzelmét áhítsuk, az ő sikeréért szorítsunk. Nemcsak mi, magyarok, de valamennyi jóérzésű, békepárti ember, szerte a nagyvilágon.
Vezető kép: Getty Images – Bill Pugliano, Justin Sullivan
Solaris
2024-11-04 at 19:54
X,
Egy olyan vén zar mint Te, már értelmezhetné az ok és okozat közötti különbséget.
Ha nyer a szöszke, azért lesz, mert elhatározták a háború végét.
A nagy Pucások.
De egy kis farok azt is hiheti hogy a bohócok csinálják a “békét”
X
2024-11-04 at 12:19
Van itt néhány idióta aki szerint nem számít ki nyeri az amerikai elnökválasztást. Nem érten, hogy lehetnek ilyen ostobák.
Csak egy dolgot mondok, nehogy túlterheljem ezeknek az egysejtes agyát: ha Trump elnök nyerne, hamarosan vége lenne az orosz-ukrán háborúnak.
dr. Kolompár G.
2024-11-04 at 11:18
Kib…nagy a tét. Mivel Trump testesebb, így több vagy vastagabb madzag kell a rángatására. Van még valami lényeges az ügyben?
Mindenesetre Magyarország számára már legyártották a szarba mártott cumit. A választások után derül ki, hogy kerül-e rá némi mogyoró is, vagy marad olyannak ahogy már megszoktuk.
Sojal
2024-11-04 at 07:01
A háttérhatalom azért csalja be elnölnek ezt a vgyori nőt, mert úgy gondolja, hogy sokkal könnyebben
irányíthatja!
Piroska
2024-11-04 at 06:56
Ma kiderül, mennyi esze van az átlag amcsinak.
Solaris
2024-11-03 at 22:43
A sas sünt szart, és vijjog.
Értsd meg szerencsétlen, ezek mind színészek, a forgatókönyvet más írja.
a gyilkos kacaj
2024-11-03 at 17:24
Nem tudom…, ha én amerikai szavazópolgár lennék, világnézeti és politikai állásponttól függetlenül is leszavaznék Trumpra, csak hogy ne kelljen a következő négy évben hetente többször Harris fülsértő sátáni kacaját hallgatnom.
Sas
2024-11-03 at 16:30
zebegény, kárpáti és solaris már leszavaztak a műnégerre.
csakafidesz
2024-11-03 at 15:29
Várjuk a szavazatszámlálók döntését.
János
2024-11-03 at 15:02
Büzsi Dösdó
2024-11-03 at 10:33
Lehet benne valami. Részben. A választás azonban nem fogja eldönteni a Föld sorsát❗
Utána egyeseknek talán könnyebb lesz egy darabig, másoknak nehezebb.
Azonban a világ már annyira polarizálódott két részre, régi és az új hatalomra törekvők között – hogy az már csak a csőrte lejátszásával dönthető el. A régiek nem engednek, az újak pedig küzdenek érte. Ez egyben a kultúrák harca is. Úgy tűnik, beválik Huntington jóslata.
❗❗❗
?
2024-11-03 at 14:41
….riseup…ki az a “mi”….a szociális öregothon zárt osztályán lévő 6-os szoba…úgy érted ezt a “mi”t_____?
X
2024-11-03 at 13:27
Ha Trump elnök nyer akkor nem győznek és nem vesztenek “a kis csíra szerencsétlenkedő oroszok” se “a kis csíra szerencsétlenkedő ukránok”.
Kiegyeznek és abba hagyják a gyilkolást.
riseup
2024-11-03 at 13:13
Ha ukrajnát tovább támogatják és legyözik a kis csíra szerencsétlenkedö oroszokat, akkor béke lesz. Mi mind ezért drukkolunk!
K
2024-11-03 at 11:07
–USA-ban nincs demokrácia, mert mindent a pénz dönt el, pénzhegyek nélkül egy jelölt el sem tud indulni a választásokon.
USA-ban pénzügyi diktatúra van, és a választásokat ez a diktatúra dönti el.
–Mindezek ellenére a jelenlegi USA választások fénypontja Donald Trump, aki béketörekvéseivel igazán kiemelkedő, és drukkolni kell győzelméhez.
–A vallásos keresztény vagy vallásos zsidó ember nem szavaz a sátáni demokratákra.
ViAM
2024-11-03 at 11:07
Ez a felfokozott hangulat semmi ahhoz képest, ami a választások után jön. Mindenre(!) lehet számítani bármely oldal is győz(?), de rendre, nyugalomra, világra kiható okos döntésekre nem – jó ideig, mert nem engedik.
na4
2024-11-03 at 10:39
Elképesztő, hogy három ilyen moslék szerencselovag, mint fingos Joe, Kamu la és Tampon Tim egyáltalán szóbakerülhetnek, ill. hogy még vannak olyanok, akik rájuk szavaznak. Hajrá Trump!💪
K
2024-11-03 at 10:37
K
2024-11-03 at 10:35
javítás…:
–Szerintem is a Biblia Ószövetségből és Újszövetségből áll , és az Ószövetség maga a zsidó Tóra.
K
2024-11-03 at 10:36
–A vallásos keresztény vagy vallásos zsidó ember nem szavaz a sátáni demokratákra.
K
2024-11-03 at 10:35
kossuth
2024-11-03 at 09:30
–Jogos a felvetésed…:
–Szerintem is a Biblia Ószövetségből és Újszövetségből áll , és az Újszövetség maga a zsidó Tóra.
Tehát aki keresztény , az egyben zsidó is.
–A zsidóknál is ugyanaz a probléma mint a keresztényeknél, mert nem fogadható el az az ember aki NEM tartja be a Tíz parancsot és a szeretet törvényét az igazság és a jó cselekedetek területén. Az igazságot és a szeretetet tipró álkeresztény és álzsidó nem elfogadható.
–Sokan nem tudnak különbséget tenni ezek szerint, és mindenkit egy kalap alá vesznek általánosítanak a zsidó-keresztény kérdésekben.
Büzsi Dösdó
2024-11-03 at 10:33
Aki azt gondolja, hogy akár Trump akár Harris bármit is egyedül eldönthet – az ennél nem is tévedhetne nagyobbat.
Itt a Háttérhatalom (= Deep State) két frakciójának harcát látjuk.
Az egyik mindenen átgázolna gátlás és várakozás nélkül (demokraták), míg a másik – is átgázolna, de utóbbi ezt szofisztikáltabban, lassabban, türelmesebben tenné (republikánusok).
Ugyanis a dollár világhegemóniájának veszélyeztetését sem Trump sem Harris nem tűri.
Ehhez képest a különbségeik – bár néha és néhol látványosak, de valójában – nüansznyiak.
Bàstya elvtàrs
2024-11-03 at 10:26
Hajrà Trump!
De!
Sajnos a soros birodalom mindent megtesz kamala bàbu vàlasztàsàért.
– több szavazourna, a szavazolapokkal elégett!! Csatatéràllam, milyen érdekes…
– több ezer (söt akàr több tizezer) külföldi diàk szavazhatott Michiganben (csatatéràllam)
– Kaliforniàban màr tényleg mindenki szavazhat mindenféle ellenörzés nélkül…
– sorosékhoz erösen kapcsolodo cégeknek több szàz vagy több ezer szavazogéphez van hozzàférése
– hàny ezer halott szavazott màr vagy fog szavazni….
A leghuzosabb kérdés az inkàbb az, hogy
1. ha kamalàt hozzàk ki nyertesnek akkor a soros birodalom megy a maga utjàn (esetleges III. vilàghàboru…) de vajon az amerikai nép vajon meddig türi, meddig birja türni az egyre rosszabb àllapotokat? Elöbb utobb polgàrhàboru veszélye fenyeget, amit az USA szétesésével jàr majd.
2 ha Trump nyer, akkor a soros birodalom nagyon valoszinü hogy egy brutàlis tüntetéssorozatot fog majd elinditani, ami akàr még nagyobb polgàrhàborus veszéllyel jàrhat, mint az elsö pont esetében. Itt azonban irànyitott, elöre tervezett kàoszrol, lenne szo. (làsd BLM hisztéria, Majdan tér, stb.)
X
2024-11-03 at 10:22
Tudom. hogy nagyon fontos ez a választás az egész világ számára.
Trump elnökre szavaztunk!
bl
2024-11-03 at 10:18
A The Federalist azt írja október végén, hogy a gyanú szerint a Harris-kampánygépezet olyan módszerrel erősíti fel üzeneteit az X-en, hogy megsérti a felhasználási szabályzatot. A riport azt állítja, hogy a Harris-Walz kampány Discord-szervert használ az önkéntesek tevékenységének összehangolására, az úgynevezett „astroturfing”-ra, amelynek célja a támogatás érzésének mesterséges megteremtése. Az önkénteseket állítólag arra utasítják, hogy blokkolják és leszavazzák azokat a posztokat az X-en, amelyek a Harris-kampány tartalmát megtévesztőként kritizálják vagy megjelölik.
EZ PETIKE MÓDSZERE IS, NINCS ÚJ A NAP ALATT.
bl
2024-11-03 at 10:16
Elon Musknak 201 millió követője van, és nyíltan kiáll Trump mellett, ami talán valamennyire ellensúlyozza azt a rengeteg hírességet, akik Harris mellett állnak ki az X-en.
Egy elemzés azt írja: Harris kampánycsapata modern, progresszív médiahasználatra épít. A szeptemberi-októberi adatok szerint 31,5 milliót költött Google- és YouTube-hirdetésekre. Emellett hetente 3,5 millió dollárt költ a Meta-platformokra, mint a Facebook és az Instagram. De használja a TikTokot is. Minden formátumot bevet, és igyekszik organikusan is sokakhoz elérni. A Harris-kampánycsapat együttműködik influenszerekkel is, akik főleg fiatal fogyasztói réteget érnek el, felerősítve a demokrata jelölt üzeneteit.
Vele szemben Donald Trump inkább a saját plaftormjára, a Truth Socialra és a hagyományos médiaplatformokra összpontosít. A Truth Socialon 7 millió saját szavazóját éri el direktben. A Trump-kampány kevesebbet költ más közösségimédia-plaftormokon való hirdetésre, mint a Facebook, viszont jobban használják az email- és tévéhirdetések lehetőségeit. A közösségi médiát használják kampányesemények hirdetésére és mobilizálásra is.
Harris stratégiájának veszélye, hogy a sok üzenet elveszik, és nincs lehetőség mélyebb bevonódásra. Trumpé az, hogy a Truth Socialre való összpontosítás elviszi a fókuszt azokról, akik nem használják ezt a platformot. Harris jobban bízik a hirdetésekben, Trump pedig a kipróbált és bevált módszerekben.
A The Federalist azt írja október végén, hogy a gyanú szerint a Harris-kampánygépezet olyan módszerrel erősíti fel üzeneteit az X-en, hogy megsérti a felhasználási szabályzatot. A riport azt állítja, hogy a Harris-Walz kampány Discord-szervert használ az önkéntesek tevékenységének összehangolására, az úgynevezett „astroturfing”-ra, amelynek célja a támogatás érzésének mesterséges megteremtése. Az önkénteseket állítólag arra utasítják, hogy blokkolják és leszavazzák azokat a posztokat az X-en, amelyek a Harris-kampány tartalmát megtévesztőként kritizálják vagy megjelölik.
A médiakampányokkal kapcsolatos utolsó hír az, hogy a Trump-kampány 10 milliárd dollárra perli a CBS televíziót a 60 Minutes című műsorban leadott Harris-interjú miatt, elfogult és törvénytelen választási cselekmények miatt, minthogy szerintük az adó rosszindulatúan és megtévesztően avatkozott be a kampányba hírtorzítás által.
bl
2024-11-03 at 10:11
https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/soha-nem-probalta-meg-ennyire-kicsinalni-a-media-trumpot-mint-most
Ma talán igaz a cím, de összességében talán nem.
2024-11-03 at 09:52
Nem tudom, de a Harry S. Truman – Henry A. Wallace Demokrata Párti elnökjelölő gyűlés sokkal meghatározóbb volt szerintem. Wallace talán elkerülte volna a hidegháborút. De sokan túl liberálisnak tartották, vagy kommunistának. Ami lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. De az biztos, hogy Truman a rövid ideje alatt ledobatta a két atombombát. Wallace talán nem tette volna. És biztos, hogy inkább törekedett volna a békülékenyebb hangvételre a Szovjetunióval. Hogy az merre vitte volna a történelmet, nem tudni. De sokban különbözne a világ, ha akkor nem Truman nyer (“valakik/tudjukkik” hathatós támogatásával).
puncuis pinatus
2024-11-03 at 09:43
Az amerikai demokraták így a halottak napja körül már élesztik az elhunytakat a szavazataik leadása miatt.
Úgy ahogy szokták!
Bízunk a józan élők többen lesznek és nem ezekre a mindentől elrugaszkodott gazemberekre szavaznak.
kossuth
2024-11-03 at 09:30
…k….valamit elfelejtettél…magyarországon zsidó-kereszténység van..nincs olyan hogy kereszténység…majd “apádat” egyszer hallgad meg mikor a kossuth rádióban beszél…ami önmagában is egy zsidó szó: kossuth
K
2024-11-03 at 09:21
–Maximálisan egyetértek a fenti cikk minden sorával, szavával…:Donald Trump “győzelmét áhítsuk, az ő sikeréért szorítsunk. Nemcsak mi, magyarok, de valamennyi jóérzésű, békepárti ember, szerte a nagyvilágon.
–Donald Trump a béke és az élet érdekében biztosan fog valamit tenni, és hátha eredménnyel jár.
–A liberális demokraták a sátán céljai szerint működnek, keresztény ember nem szavaz a liberális demokratákra.
Álom Tivadar
2024-11-03 at 09:17
A cikk úgy lenne kerek, ha megemlítetted volna, hogy Donald Kacsa mennyi szankciót és vámemelést vezetett be az orosz kínai és európai termékekre.
választás
2024-11-03 at 09:16
…..csak annyi a probléma hogy réges régen megfordult már a “két oldal” polaritása a jobb lett a bal a bal lett a jobb…lásd a vén moslék trump és áljobboldali magyar seggnyaló sleppje….meg az izrael által elkövetett tőmeggyilkosságok népirtások háborúsbünök fedezése…aminek a “leendő elnök”….választási beszédében sziklaszilárdan igérte folytatását…tehát szó szerint élet és halál között kell választani ennyi valóságot lehet találni a cikkbenválasztás bizony
Enteriőr
2024-11-03 at 09:13
Hajrá Harris! Hajrá fejlődés!
bl
2024-11-03 at 08:41
Hajrá Trump! Hajrá JózanÉsz! A modernitás számtalan csapdáját csak konzervatív gondolkodással lehet elkerülni, a baloldali politikák megosztóak, értelmetlenek, önellentmondásosak, életellenesek! A baloldali alternatíva a kommunizmussal átitatott diktatúra, a szólásszabadság letörése, Lincoln szabad szellemének teljes eltűnése. HAJRÁ TRUMP! HAJRÁ TRUMP!