Mit jelent ma édesanyának lenni? – Anyák napján a női kiteljesedés csodáját ünnepeljük
Már az óvodában megtanítják nekünk, hogy május első vasárnapján hogyan köszöntsük fel édesanyánkat: virággal, apró kedvességgel háláljuk meg azt, hogy életet adott nekünk. Ahogyan telnek és múlnak az évek, a kisgyermekből felnőtt lesz, és elgondolkozik rajta, mitől is anya egy anya? Ő maga jó édesanya lenne-e? Ha már anya, vajon jól csinálja-e? Anyának lenni kihívás, boldog feladat, ugyanakkor küzdelem, félelem és várakozással teli öröm is. Ma, Anyák napján mindannyiunk hőseit, az édesanyákat ünnepeljük!
A nőket más feladatok elé is állítja az élet, mint a férfiakat, hiszen mások a szerepeik is. Ahogy a kislány serdülővé cseperedik, folyamatosan tanulja a gondoskodás fortélyait és örömeit, hogy aztán nővé érve, életet adva gyermekeinek, édesanyává váljon, és végül az élet rendje szerint nagymama, dédnagymama is legyen majd. Az egyik legcsodálatosabb magyar szavunk az édesanya. Nem meglepő, hogy Kosztolányi Dezső legszebb tíz magyar szavának egyike is az anya volt, hiszen nemcsak dallamosan csengő és megnyugtató az, ahogyan kimondjuk, hanem magában foglalja azt a misztériumot, azt a csodát, amelyet jelent. Az édesanya az, aki védelmez, erős, mindent meg tud csinálni, és aki feltétel nélkül szeret. Akire számíthatunk a bajban, aki elfogadja a döntéseinket, és támogat, kitart mellettünk. Jóságos, mindig szerethető, állhatatos, kiegyensúlyozott, és megsüti a kedvenc sütinket, ha épp arra kérjük. Anyának lenni nemcsak a legcsodálatosabb dolog a világon, hanem semmihez sem fogható életküldetés. Csak az értheti meg, aki átéli. Csak az értheti meg, hogy milyen érzés anyának lenni, aki egyszerre éli át a végtelen boldogságot és örömet, az élethosszig tartó aggódást, és a "belőlem lettél érzését". Amikor egy édesanya belefeledkezik a gyermeke mosolyába, a huncut kacajába és a morcos, de mégis szerethető nézésébe, megszűnik a világ körülötte. Szeretet és nyugalom járja át egész lényét.
Egy várandós nő látványa önmagában figyelemreméltó és csodálatos, hiszen tudjuk, hogy szíve alatt hordja gyermekét, a szerelem gyümölcsét, ahogyan tette ezt Szűz Mária is. Ez a fajta női misztérium, ez a fajta egység a nő testében növekvő magzattal együtt egy semmihez sem fogható érzés, amely végül kiteljesedik, és a nő megérzi és megérti, hogy minden értelmet nyer: édesanya lesz.Hálás lesz minden küzdelemért, fájdalomért és szenvedésért is, hiszen édesanyja lehet egy gyermeknek, akinek ő maga adta az életet.
Jókai Mór azt írja:
A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének.
A nő, az édesanya megteremti családja számára az otthon melegét, ő az, aki gondoskodik a gyermekekről, egyszerre szeret, küzd, tanít, és támaszt nyújt.Édesanyának lenni többet jelent puszta feladatnál. Édesanyának lenni hivatás. Édesanyának lenni misztérium. Édesanyának lenni ajándék. Az édesanya elbűvölő titok, csupa rejtelem, egyszerre igazodási pont és rejtély, mégis maga a szeretet, a lélek és méltóság egyben. Olyan iránytű, amely nélkül nincs létezés sem a család, sem a férj számára. Az édesanya maga az élet.
Szerencsés az a férfi, aki megtalálja a másik felét, azt a nőt, aki számára rendeltetett.Egy édesanyai szív egyedi és sajátos, az édesanyai gondolkodás csodálatos, rejtelmes és elismerésre méltó. A női varázsból adni, a házastársi hűségből és az anyai önzetlenségből kapni a legértékesebb női ajándék. Az igazi édesanyából szeretet, erő és méltóság árad, önzetlen és okos, nem mutat fájdalmat, mégis támaszt nyújt gyermekének, férjének és családjának. Egy édesanya egyszerre képes családja minden tagjára figyelni, és a dolgok mélyére tekinteni.
A nő értéke drágább az igazgyöngynél!
– olvashatjuk a Példabeszédek könyvében. Egy édesanya lénye, munkája és szeretete jobbá teszi a világot! Ma őket köszöntjük: a csodálatos édesanyákat!
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Az 1600-as évektől keresztény vallási ünnep a húsvéti időszakhoz kötődött, amelyet akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapján tartottak. Minden évben a nagyböjt közepén a legtöbb szolgáló meglátogatta az „anya” gyülekezetét (Mater Ecclesiae), ahol megkeresztelték. A családjuktól távol dolgozó szolgálók ilyenkor szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját Julia Ward Howe Anyák Napi Kiáltványa segítségével. Eredetileg a béke napjának tekintették, hogy tiszteljék és támogassák azokat az anyákat, akik a polgárháború folyamán vesztették el fiaikat, férjüket. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Woodrow Wilson amerikai elnök 1914. május 9-i proklamációjával hazájában minden év május második vasárnapját az anyák hivatalos ünnepévé nyilvánította. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére.
Forrás: PS/Wikipédia/Biblia, kiemelt kép: MTI/Balázs Attila
