Negyven éve nem volt példa zöldmezős kórházépítési beruházásra Budapesten – az Egészséges Budapest Program (EBP) ezt, illetve összesen 700 milliárd forintos egészségügyi fejlesztési ráfordítást ígér a fővárosban és vonzáskörzetében élőknek. Miközben az ellenzék rendszeresen a program összeomlását vizionálja, az annak lebonyolításáért felelős Tóvízi Attila, az Állami Egészségügyi Központ főigazgató-helyettese elmondta, hogy az EBP az előkészítésből a megvalósítás szakaszába lép. A PestiSrácok.hu-nak adott interjújában kifejtette, hogy a leendő négy budapesti centrumkórház és a köréjük csoportosuló intézmények fejlesztése 2026-ra készül el, nyugat-európai egészségügyi színvonalat nyújtva a betegeknek.
Baloldali aggodalmak szerint szétzilálódott az Egészséges Budapest Program megvalósítása különböző érdekviszonyok mentén, és ezzel hozták összefüggésbe azt is, hogy már nem Cserháti Péter felel a programért. Mi indokolta a vezetőcserét és azt, hogy már nem miniszteri biztos, hanem főigazgató-helyettes vezeti a programot?
Cserháti Péter megbízatása április 30-án véget ért. Eddig jórészt a program előkészítési szakasza folyt, a jövőben pedig a megvalósításra összpontosítunk. Ez egészen másfajta szemléletet, menedzsergondolkodást kíván. Cserháti úr továbbra is a programban dolgozik, több más orvos szakértővel együtt. Nem szeretném átvenni az orvos szakértők szerepét; a továbbiakban is velük kívánunk dolgozni. A kormány célja, hogy a vidéki kórházfejlesztések után Budapest és vonzáskörzetében élő több, mint négymillió ember egészségügyi ellátása és életminősége is javuljon. 2026-ig az Orbán-kormány összesen több, mint 700 milliárd forintot szán a budapesti és Pest megyei egészségügyi intézmények fejlesztésére. Az idei évvel bezárólag csaknem 112 milliárdos a ráfordítás, és az előkészítési szakasz végén, a következő hetekben megtörténik jó néhány kórház esetében a tervezési eljárás eredményhirdetése.
Olyan kifogás is elhangzott, hogy még a szakmai program sem készült el.
A szakmai programunk természetesen rendelkezésre áll, e mentén haladunk. A kilencéves időtartam során előfordulhat változás a programban, a stratégiai irányt nem befolyásolja ez.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A haladó propaganda szerint van két olyan terület Magyarországon, amelyek már teljesen összeomlottak: az oktatásügy és az egészségügy. Előbbiről éppen múlt héten derült ki az OECD vizsgálatából, hogy valójában szó sincs tarthatatlan állapotokról. Mennyi a valóságalapja az egészségügyi katasztrófáról szóló közléseknek?
Én az Egészséges Budapest Programért felelek, és mint mondtam, csak a központi régióban 700 milliárd forintot fordítunk erre kilenc év alatt. Például 1979 óta nem volt Budapesten és Pest megyében zöldmezős kórházfejlesztés; az Orbán-kormány az, amely érezte magában az erőt és a lendületet ahhoz, hogy többnyire hazai forrásokból megvalósítsa azt, amit más negyven éve nem tudott, hogy fejlessze az egészségügyi rendszert. Lépésről lépésre kell haladni. Látjuk a fényt az alagút végén, és én azért tudok felelősséget vállalni, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó program a megfelelő ütemben haladjon, az intézmények megújuljanak, és a betegeket nyugat-európai színvonalú körülmények fogadják majd.
Miközben folyamatosan a stadionozást halljuk, a kormány csaknem még egyszer annyi pénzt elköltött a vidéki kórházak rendbe hozására, most pedig ennél is jóval többet szán Budapest és Pest megye egészségügyi intézeteire. Mi fog megvalósulni 2026-ra ebből a 700 milliárdból?
2010 után az Orbán-kormány úgy döntött, hogy először a Budapestet és Pest megyét nem érintő kórházfejlesztésbe vágnak bele. Erre több, mint 500 milliárd forintot költöttek, nagyrészt uniós pénzből, mivel az EU értékelése szerint e régiók szintje maradt el leginkább az uniós átlagtól. A 2011-ben elfogadott Semmelweis Terv alapján indulhatott el később az Egészséges Budapest Program, immár nagyrészt hazai forrásokból. Négy nagy centrumkórházat, 11 országos intézetet, 13 társkórházat és 32 szakrendelőt fejlesztünk a régióban, amelyek több, mint négymillió ember egészségügyi ellátásáért felelnek majd. Egy teljesen új zöldmezős nagyberuházással létrejövő Dél-Budai Centrumkórházat építünk, amely az Egér út környezetében lesz. Az Észak-Közép-Budai Centrumkórház a jelenlegi Szent János Kórház helyén jön létre, a Kútvölgyi Tömböt is magába foglalva, miközben felújítjuk a meglévő épületeket, új épületblokkokkal kiegészítve. Az Észak-Pesti Centrumkórház a jelenlegi Honvédkórház helyén jön létre, magába olvasztva a MÁV Kórház aktív osztályait is, ahol a jelenlegi toronyépület mellé felépül egy másik, és a teljes orvosi spektrum megtalálható lesz az intézményben. A Dél-Pesti Centrumkórház a jelenlegi Szent László Kórház, Szent István Kórház és Merényi Gusztáv Kórház egyesítésével jön létre, szintén tömbösített rendszerben. A centrumkórházak mellett társkórházak és országos intézetek működnek, valamint a szakrendelők. Utóbbiak nagyon fontos szerepet kapnak majd az új egészségprogramban, hogy a háziorvos–szakrendelő–kórház rendszert hatékonyabbá tegyük.
A leendő Dél-Budai Centrumkórház látványterve (kép forrása: lokal.hu)
Az épületek állapota mellett rendszeres bírálat éri az eszközellátottságot is. Az ellenzék most már nem a lélegeztetőgépet, hanem a CT-t használja konvertibilis valutaként. Mit ígér ilyen téren a program? Mi a helyzet azzal, amikor gép van, de nincs, aki kezelje, és emiatt maradnak ki vizsgálatok, kezelések?
Hiszek abban, ha színvonalas egészségügyi intézeteket építünk, az nemcsak a betegekre lesz jótékony hatással, hanem az ott dolgozókra is. Személyes véleményem, hogy az orvosok és ápolók számára is itthontartó erő lehet, ha idehaza is európai színvonalú intézményben végezhetik a hivatásukat. A program közel 22 milliárdos orvostechnikai eszközbeszerzést valósít meg, amely jelenleg is zajlik. Ez CT-, MR- és DSA-gépeket, képalkotó diagnosztikai berendezéseket jelent, valamint több, mint tízezer informatikai eszközt – számítógépeket, tableteket, monitorokat, nyomtatókat. Soha nem volt még ekkora informatikai fejlesztés az egészségügyben.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A hónapokig, netán évekig tartó várakozási idők kérdését is megoldják ezek a fejlesztések?
A várólisták máris rövidültek, és ezt a célt is szolgálják az említett eszközbeszerzések. A fejlesztések folyamatosak, és hozzájárulnak ahhoz az új egészségkultúra kiépítéséhez, amelyet az EMMI minisztere, Kásler Miklós professzor úr programjában kezdeményezett, de évtizedek elmaradását nem lehet azonnal behozni. A meghirdetett új egészségkultúra céljai között szerepel a betegségek megelőzése, az egészségben eltöltött évek számának növelésére való törekvés, a betegségek minél korábbi felismerése, kiemelten a daganatos, keringési, mentálhigiénés, mozgásszervi és nem utolsó sorban a gyermekgyógyászati megbetegedések esetében. Márpedig ennek annál nagyobb esélye van, minél fejlettebb berendezésekkel dolgozhatnak a kórházakban. A tudatosság erősítésében ugyanakkor a szakrendelőknek is nagyobb felelősségük lesz a betegekkel való találkozások során felhívni a figyelmet arra, hogy saját egészségünk megtartásában is vállaljunk felelősséget. A kormány elvégzi a maga részét, fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre, tehát az új intézet, a felújított, jól felszerelt szakrendelő vagy éppen kórház megteheti a magáét, de emellett a lakosságnak is meg kell tennie mindent saját egészsége érdekében. Időben el kell mennie az orvoshoz, meg kell jelennie a szűrővizsgálatokon.
Hol fog állni Magyarország a környező országokhoz képest, illetve európai összevetésben, miután megvalósultak a fejlesztések?
A program végére a nyugat-európai színvonallal összevethető egészségügyi körülmények lesznek Budapesten és Pest megyében is. Ez azért is nagy szó, mert kevesen gondolnak bele, milyen szervezési kihívások vannak egy-egy egészségügyi fejlesztés mögött. Itt nem tehetjük meg, hogy bezárjuk az üzemet két évre, amíg tart a felújítás, hanem folyamatosan működnie kell közben az ellátásnak, és a betegellátás zavartalan biztosításával párhuzamosan kell megoldani a fejlesztéseket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS