Nádas Péter művészien pesszimista interjút adott, borongós lelke azonban nem hisz az ellenzéki összefogásban sem

Nádas Péter a Rokonlelkek harmadik kötetének megjelenése kapcsán interjút adott a Könyvterasznak. Természetesen szóba került a politika, csupa latinos kifejezés, amelyek lényege az volt, hogy Magyarország egy borzasztó szellemi, már-már barbár elmaradottságban él, távol a humanizmustól, a kultúrától. Nádas borongós hangulatán bizonyára az sem segít, hogy az ellenzék soraiban is csak szerencsétlenkedő flótásokat és támogatói bázis nélküli pártokat lát.

Nádas jó progresszív korszellemhez méltóan interjút adott és az interjú közben szidta egy kicsit is a kormányt, amolyan marxista-liberálisan, amelynek lényege az örök elégedetlenség. Íme, néhány idézet a lakonikus Nádas megnyilvánulásaiból:

Vannak integratív és dezintegratív korszakok egy kultúra történetében, vannak progresszióra és regresszióra hajló korszakok, vannak őrületesen kreatív és dögletesen ósdi vagy manierista korszakok, vannak hiperaktív és statikus korszakok. Most éppen egy hiperaktív, dezintegratív, regresszív, manierista korszakba fordultunk át. Úgymond a káosz kellős közepén időzünk, de még nem a vihar szemében.

Bármit jelentsen, őrülten jól hangzik, az biztos. Ugyanakkor nincs fény az alagút végén, a kormányváltás sem lenne megoldás, hála a félig eszelős, félig totál szellemi sötétségbe burkolózott ellenzéknek. Íme, Nádas sztoikus nyugalmat árasztó mondatai:

Bizonyára nem lenne rossz a kormányváltás, de önmagában valóban nem jelent megoldást. Hogy egészen személyes legyek, ma én nem tudnám jó szívvel a szavazatomat kinek vagy milyen pártnak adni. Még akkor sem, ha közben befognám az orromat. Mert nem látom, hol vannak a kormányzásra kész ellenzék karakteres pártjai és összetéveszthetetlen, intellektuálisan erős figurái. Önmagukban bizonytalan személyeket látok, akik nem tudják a saját témáikat megnevezni. Mintha nem tudnák, hogy egyetlen esélyük a nyíltság. Egy kezemen meg tudom számolni az erős karaktereket.

Cáfolni szavait szinte lehetetlen. A kultúrában lezajlott változások kapcsán kiemelte:

Én már jó öreg vagyok hozzá, több összeomlást és több feltámadást átéltem, s annyit mondhatok, hogy kreatív és dinamikus korszakfordulóknál az intézmények szinte a változás erejétől összeállnak. Ha szellemileg elő vannak készítve a változások. Ez igen súlyos feltétel. A manierista szellem erről nem tud nekünk sokat mondani, mert nem azzal foglalkozik, hogy mi készül vagy miből mi lesz, hanem azzal, hogy mi volt és mit tudna még ebből még többször hasznosítani.

Forrás: könyvterasz.hu; Fotó: MTI/Balogh Zoltán